Az ételmérgezés – nevéből adódóan – olyan élelmiszer-eredetű megbetegedés, amelyet szennyezett, romlott ételek vagy italok elfogyasztása okoz. Általában baktériumok (Salmonella, Staphylococcus, patogén Coli-törzsek), vírusok (Norovírus, hepatitis A), paraziták (Giardia, Cryptosporidium), illetve azok toxinjai (Clostridium Botulinum, penészgombák) okozzák a betegséget.

Sőt, bizonyos esetben vegyi anyagok is okolhatók a fertőzésért. A perzisztens, szerves szennyező anyagok (POP) például olyan vegyületek, amelyek felhalmozódnak a környezetben és az emberi szervezetben. Ismert példák a dioxinok és a poliklórozott bifenilek (PCB-k), amelyek az ipari folyamatok és a hulladékégetés nem kívánt melléktermékeiként vannak jelen. Nem beszélve a nehézfémekről – például az ólomról és a higanyról –, amelyek a víz és a talaj szennyeződésén keresztül kerülhetnek az élelmiszerekbe.

Kapcsolódó: Meglepő ételek okozhatnak ételmérgezést 

A betegek nagy része rövid időn belül magától is meggyógyul, de súlyosabb esetekben – például kisgyermekeknél, időseknél, illetve legyengült immunrendszer vagy valamilyen alapbetegség mellett – tartósabb gyógyszeres kúrára is szükség lehet, hiszen kezeletlenül hagyva a fertőzés kiszáradást, illetve sajnos halált is előidézhet.   

Ha megelőznénk a bajt, mindig gondoskodjunk az ételek megfelelő hőkezeléséről, a nyers és a főtt ételek elkülönítéséről, a kezünk és a konyhai eszközeink tisztaságáról, a húsok és tejtermékek hűtéséről, valamint a tiszta, friss ivóvízről!

Az ételmérgezés 6 leggyakoribb jele

Ételmérgezést szinte bármi okozhat, de a leggyakoribb bűnösök közé tartozik a nyers vagy a kevésbé átsütött hús, a nyers gyümölcsök és zöldségek, amelyeket nem mostak meg alaposan (vagy amelyek az ételkészítés során nyers hússal keresztfertőződtek), a pasztőrözetlen tej, és minden, amit túl hosszú ideig, nem megfelelő módon, illetve hőmérsékleten tároltunk.

Az ételmérgezés tünetei az enyhétől a nagyon súlyos lefolyásig terjedhetnek. Ami a gyors reagálást, a súlyos szövődmények megelőzését, illetve a kiváltó okok azonosítását illeti, az ételmérgezés tüneteinek ismerete különösen fontos. Mutatjuk a legárulkodóbb jeleket!

1. Izzadás

A közhiedelemmel ellentétben az ételmérgezés nem feltétlenül késztet azonnali rohanásra a mosdó felé. Az izzadás gyakran ugyanis előbb figyelmeztet a bajra, mint a kutyorgó, görcsbe ránduló gyomor.

2. Gázképződés

Ha rossz baktériumok kerülnek a bélrendszerbe, azt gyomrunk általában puffadással és görcsökkel jelzi.

Az ételmérgezés gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk (fotó: Getty Images)

3. Hányinger, hányás

Az émelygés és a hányás az ételmérgezés legfőbb tünetei. Hogy milyen hamar jelentkeznek, az attól függ, hogy melyik baktériumtörzs okozza a betegséget. A Listeria (amely gyakran megtalálható a csemegehúsokban, a humuszban, a nyers tejben és a lágy sajtokban) például napokig lappanghat bennünk, mielőtt megéreznénk, míg a szalmonella tünetei jellemzően hamarabb, 12-72 órán belül jelentkeznek.  

4. Hasmenés

A hasmenés az ételmérgezés másik legnyilvánvalóbb jele. De honnan tudhatjuk, hogy szennyezett élelmiszer okozta-e? A szakértők szerint a széklet állaga árulkodó lehet. A norovírus például vizes hasmenést okoz (leggyakrabban felnőtteknél), az E. coli (amely a marhahús és a nyers zöldségek szennyeződéséről ismert), valamint a Campylobacter (gyakran a nem megfelelően átsütött baromfihús és a szennyezett víz okozza) pedig véres hasmenéssel is járhat.

Ha a hasmenés nem csillapodik, sőt egyre súlyosbodik, mindenképp forduljunk kezelőorvoshoz!  

5. Láz

Egyes baktériumtípusok – például a már említett Listeria és a Campylobacter – az emésztési panaszok mellett lázat is okozhatnak.

Amennyiben a láz nem csillapodik, és 48 óránál tovább tart, mindenképp keressük fel a kezelőorvosunkat!   

Hidratálj, hidratálj, hidratálj!

Ha az ételmérgezés jeleit tapasztaljuk, az első és legfontosabb teendőnk a folyadékpótlás. Felejtsük el a dehidratáló hatású, cukros, szénsavas üdítőket, az alkoholt és a koffeines italokat! Igyunk nagyon sok vizet (nyugodtan keverhetünk hozzá elektrolitokkal dúsított italport is), folytassunk kíméletes, zsírszegény étrendet, és egy ideig kerüljük a nyers zöldségeket, gyümölcsöket is! A lényeg, hogy kevés terhelés érje az emésztőrendszert, és hogy elegendő energiát biztosítsunk legyengült szervezetünknek.

Kapcsolódó: Van még otthon egy kis maradék rizs? Nem biztos, hogy jó ötlet enni belőle!

Kiemelt kép: Getty Images