Vekerdy Tamás
„Hallgattassék meg a másik fél is!” – Vekerdy Tamás önvizsgálata 1996-ból
Kivételesen nem kérdésre válaszolok. A hozzám érkezett hírek gondolkoztatnak el és indítanak önvizsgálatra. Sőt: bocsánatkérésre, ha valakit – akaratlanul is — megbántottam. Hányszor tapasztaltam a rendelés éveiben, évtizedeiben, hogy annak, aki először jött, tüstént igazat adtam, és a későbbi időpontban érkező másik felet (elvált férjet vagy feleséget például, vagy óvónőt, tanítót, tanárt, de esetleg szülőt […]
„Ordít a gyerek, ha elmegyek otthonról. Mi a teendő?” – Vekerdy Tamás válasza 1996-ból
Kérdés: „Kisfiam másfél éves és borzasztóan anyás. Ha tehetné, egész nap a nyakamon lógna. Férjnél vagyok, de a férjem reggeltől estig dolgozik. De ha itthon van, a gyerek akkor se nagyon marad el vele. Nem tudok kilépni a lakásból, mert elkezd ordítani. Csak úgy sikerül, ha nem veszi észre, hogy elmegyek. Na de hát mindig […]
Amikor az apa tabu a családban – Vekerdy Tamás tanácsai 1996-ból
Kérdés: „Ötéves unokaöcsém szülei tavaly nyár óta nem élnek együtt, válóperük folyamatban van. A kisfiúval senki nem beszélt apja hirtelen elköltözésének okairól. Sőt, úgyszólván nem is említik a gyerekek előtt – van egy kétéves unokahúgom is – az elköltözött apát. A családban az apa: tabu. Elköltözése óta körülbelül négyszer találkozott a kisfiú az apjával. A […]
„A nyelvtanulás gyerekkorban káros is lehet?” – Vekerdy Tamás válasza 1996-ból
Kérdés: „Régi álmom megvalósításának kapujába érkeztem, most, hogy a kislányom elmúlt egyéves. Szeretném német nyelvre tanítani. Úgy vélem, a legfőbb feltételek adottak: német szakos tanár vagyok, éltem Ausztriában, többen elismerték már nyelvtudásomat, a gyermekemet német anyanyelvűek közé tudom majd vinni, illetve küldeni. Én a következőképp gondoltam, hogy hozzászoktatom a némethez a kislányomat, aki pár szót […]
„Múzeumban kisgyerekkel? Van értelme?” – Vekerdy Tamás válasza 1996-ból
Kérdés: „A fiam most másodikos, a lányom középső csoportos az óvodában. Amikor a fiam volt óvodás, ugyanitt, ugyanennél az óvó néninél – ő is nagyon szerette -, középsős korától kezdve őket is minden évben kétszer elvitték valamilyen múzeumba. Kísérő szülőként én is ott voltam, láttam, hogy a gyerekek halálra unják magukat, futkározni meg nem szabad. […]
