nők lapja
A tehetség olyan, mint tojásban a mag – Közeli Jordán Tamással
Jordán Tamás nemrég töltötte be a hetvenötöt, de a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatása mellett arra is marad ideje, hogy számtalan darabban színpadra lépjen Budapesten. Három korábbi párjától négy gyereke született, s van hat unokája is. Oravecz Éva Csilla interjúja.
Mindvégig fotózta magát betegsége alatt is – Horváth M. Judit fotográfus élettörténete
Horváth M. Judit fotográfus már egy évvel azelőtt elkezdte magát fényképezni, hogy kiderült, daganata van. Mivel mindig önmaga megismerésére is használta a fotózást, így ebben a kritikus helyzetben szintén segítségül tudta hívni a hivatását, s így birkózott meg azzal, ami rá várt. Oravecz Éva Csilla írása.
A modern kor áldozatai – Akiket boszorkánysággal vádolnak
Az utolsó asszony, akit Európában boszorkányságért kivégeztek, Anna Göldi volt, egy svájci szolgálólány. 2008-ban hivatalosan is rehabilitálták, sőt, emlékművet emeltek neki, még múzeuma is van. A hamis vádakkal 1782-ben lefejezett nő a nyugati kultúra számára a múlt szégyenfoltja – csak hát a boszorkányüldözés a világ más részein ma is eleven, szörnyű valóság. Balázs-Piri Krisztina írása.
„Cu-dar vi-lág, hadd, hogy él-jek én” – Riport az ároktői gyermekkórus főhadiszállásáról
Milyen itt élni? Jó – vágják rá a srácok. Bővebben? Nem jó. Sok ilyen falu van, mint Ároktő. Ahol semmi sincs, még egy ép hinta se a játszótéren. Ahol semmit sem lehet csinálni, csak lézengeni a semmiben. Van viszont valami Ároktőn, ami újabban szinte mindent jelent: a nemrég alakult ároktői kórus és a próbák, heti egyszer. Akkor egy órára a nagy szürkeség kicsit rózsaszínre vált. Dobray Sarolta riportja.
Sztárom a párom: Zsidró Tamás mesél Dobó Katáról
Először valamelyik Look of the Year-versenyen találkoztunk Zsidró Tamással, a távoli huszadik században. Nemrégiben pedig egy plázában futottunk össze, és most az elegáns fodrászszalonjában. Kata mindegyik helyszínen felbukkant, most először nincs itt, mégis minden mondatban jelen van. Vass Virág interjúja.
„Az élet mindig itt és most” – Közeli Dr. Csernus Imrével
Belép a kávézóba. Szabadkozik a késésért, Mosonmagyaróvárról jött, volt dugó, baleset… Leül a szemközti székre, de nem fordul az asztal felé. A válla fölött beszél, csernusosan, kopott bőrkabátban, kockás ingben, és az elmaradhatatlan sállal a nyakán. Árvai Magdolna interjúja.
Közös célokban gondolkodni – Címlapinterjú Vecsei H. Miklóssal
Színész és... nehéz lenne innen folytatni. Tehetséges, sokat gondolkodó és figyelő fiatal férfi, aki fordít, átiratokat készít, asztalosműhelyt és könyvautomatákat hoz létre, drámasulit vezet. A kézfogása erős, a szeme el tud könnyesedni, és nemigen vonja kétségbe senki: generációja egyik legtehetségesebb alkotója. Hulej Emese interjúja.
A gyerek, akit nem szeretnek
A cím talán erősnek tűnik, enyhíthetnénk úgy, hogy „A gyerek, akit nem szeretnek eléggé”, vagy a „A gyerek, akivel nehéz jóban lenni”, de ez nem változtatna a tényen, hogy vannak olyanok, akikért nem rajonganak a szüleik. Akikről a felnőttek azt gondolják, mindig velük van a baj, folyton velük kell foglalkozni. És ez rányomja a bélyegét az egész család életére. Jónap Rita írása.