nők lapja téma
Miért nem házasodom? Férfivélemények a társkeresésről
Mindenki jól nősülne, ha józanon nősülne. De ki nősül józanon?, kérdezte Gárdonyi Géza egy olyan korban, amelyben a férfi csak úgy „jutott hozzá” a szeretett nőhöz, ha feleségül vette. De ma, amikor a párok akár egy-két heti ismeretség után összeköltöznek, vajon mi motiválja a férfiakat házasodásra? V. Kulcsár Ildikó írása.
Nagy olvasó körkép – Mit, hogyan és milyen formában olvasunk ma?
Az e-book olvasó megjelenésekor temettük a nyomtatott könyveket, elvileg nem állunk jól szövegértésből, és a fiatalok nem olvasnak. Gyakorlatilag azonban a könyves rendezvényeken óriási a tömeg (tizennégy-húsz évesek is órákat állnak sorba dedikálásra várva), az üzletekben könyvtenger, a könyvtárak reneszánszukat élik. A történetek iránti éhségünk az előrejelzéseket cáfolva cseppet sem csökkent. De mit, hogyan és milyen formában olvasunk ma? Szigeti Hajni írása.
Minek neveljelek, avagy milyen foglalkozása legyen a gyerekeinknek a jövőben?
Az előrejelzések szerint gyermekeink többségének olyan foglalkozása lesz, amit ma még nem is ismerünk. Ez azt jelenti, hogy elsősorban a változásra, kiszámíthatatlanságra kell felkészülniük, nekünk pedig olyan készségekkel, képességekkel kell felvérteznünk őket, amelyek segítségével boldogulni tudnak.
Velünk élő titkaink. Hogyan oldhatjuk fel őket?
Kevés olyan család akad, amelyben a múltban ne történtek volna elbeszélhetetlen tragédiák. Márpedig amit nem mondunk el, abból titok képződik, amely falakat képez a generációk között. A múltban lefagyasztott érzelmi csomagjainkat minél előbb fel kellene bontani. Koronczay Lilla írása.
Milyen ma Magyarországon nemzetiségi nőnek lenni?
A tizenkilencedik-huszadik század fordulóján Magyarországon többen voltak a nemzetiségekhez tartozók, mint a magyarok. Több volt az ebből fakadó feszültség, ellentét, egymásnak feszülés is, amelyek következményeit ismerjük. Most jóval kevesebben vannak, de ami fontosabb, senki sem kérdőjelezi meg, hogy joguk van saját identitásuk megőrzéséhez, és ahhoz, hogy ők dönthessenek a rájuk vonatkozó kérdésekben. Hulej Emese írása.
Átoperált anyukák, fogyókúrázó gyerekek – A szépségmítosz él és virul
Minden test szép! Ezt hirdeti a magyarul testpozitív néven ismert mozgalom, amely szerint az emberi test csodálni való a maga sokféleségében és változatosságában, függetlenül a méretétől és a formájától. A gondolat számtalan hívet tudhat maga mögött világszerte. Mi az oka akkor annak, hogy mégis nők milliói elégedetlenek a súlyukkal vagy az alakjukkal, és időt, pénzt, fáradságot nem kímélve igyekeznek úgy átformálni magukat, hogy jobban megfeleljenek az egyébként teljesen irreális szépségideáloknak? Mörk Leonóra írása.
Kamaszkor újratöltve – Ki számít ma felnőttnek?
A legtöbb országban 18 évesen válnak felnőtté a kiskorúak, ám a legújabb kutatások szerint ezen ideje változtatni, és a serdülőkor felső határát kitolni 24 éves korra. A tapasztalatok azt mutatják, a többség inkább csak a húszas évei közepén kezdi meg a klasszikus felnőtt életet, de sokan attól tartanak, a korhatárok kitágításával tovább infantilizálódnak a fiatalok. Jónap Rita írása.
A robotok már a spájzban vannak! Jó ez nekünk vagy sem?
A sci-fi írók már a múlt század derekán ábrándoztak róla, mi viszont élőben láthatjuk, hogyan születik meg a jövő, amelyben az ember és a robot vállvetve küzd a hétköznapokkal. Valószínűleg az eladóknak és a hivatásos sofőröknek új szakmát kell tanulniuk, viszont tarthatunk olyan robotkutyát, amelyik bepakolja a mosogatógépet. Jónap Rita és Pór Attila írása.
Megártott a sok a jóból, avagy mi jön a materializmus után?
Az anyagi javak kergetése már egyre kevésbé teszi az embereket boldoggá, de mi fogja leváltani a materialista értékrendet? Mi az élet értelme, amikor nem a legújabb autó, a legnagyobb ház és a legmodernebb okostelefon a cél? Oravecz Éva Csilla írása.