krúdy tamás
Krúdy Tamás: Fejben áll össze
– Tati, én biztosan covidos vagyok – jelentette ki Berni az egyik este. – Milyen tüneteid vannak, édesem? Elment a szaglásod, folyik az orrod, köhögsz, memóriazavaraid vannak, esetleg izom- vagy végtagfájdalmaid? – kérdeztem. – Egyik sem. – Akkor mégis miből gondolod? – Hát abból, hogy nem bírom nézni ezt a filmet, ami most megy. A […]
Krúdy Tamás3 perc
Krúdy Tamás: Angyalok és ördögök
– Tati, bántsál engem! – szólított fel Berni lányom a minap. – De hát miért tenném? – Mert azt akarom, hogy bántsál! – Eszemben sincs, dehogy foglak én téged bántani – feleltem, mire a nyolcéves kislányom keserves sírásban tört ki. Ebben a pillanatban lépett be a szobába a feleségem. – Itt meg mi történt? – […]
Krúdy Tamás3 perc
Krúdy Tamás: Noobok és skacok
– Játszunk tűzoltósat? – kérdeztem a minap kiskamasz lányomtól, mert vicces kedvemben voltam. – Jó, játsszunk, hogy kell? – Hát úgy, hogy te égsz, én oltalak. – …Tati, nem áll jól neked, ha fiataloskodva akarsz beszélni. Nem nyerte el a lányom tetszését, hogy a korosztálya nyelvén próbáltam megszólítani (legalábbis, amiről azt hittem, hogy a korosztálya […]
Krúdy Tamás3 perc
Tudja valaki a választ erre a kérdésre?
Újságíróként megtanultam, hogy nincs rossz kérdés. Olyan kérdés van, amit mondjuk egy interjúalany rossznak vagy értelmetlennek gondol. Ilyen helyzetben az emberiség két részre oszlik: az egyik (nagyobbik) része igyekszik együttműködni az újságíróval, kitalálni, hogy mire is gondolhatott, amikor a kérdését feltette, és megpróbál válaszolni rá. Az interjúalannyá váló emberiség másik (kisebbik) része nem együttműködő, ami […]
Krúdy Tamás3 perc
Krúdy Tamás: Hol a határ?
A napokban vitába keveredtem a tizenegy éves nagy(obb) lányommal, Johannával, hogy kinek mit szabad, és mit nem a családban. Ő úgy érezte, hogy nekem túl sok mindent szabad, neki meg túl keveset. Nem volt túlzottan heves a vita, ám ahhoz mégis elég indulatos, hogy a végén elhangozzon egy csúnya szó, amit a lányom mondott rám. […]
Krúdy Tamás3 perc
Krúdy Tamás: Úton az életszentséghez
– Tati, én egy nagyon előkelő hölgy vagyok! – rontott be egyik szombat reggel hitvesi hálószobánkba a nyolcéves lányom. – … Hogyhogy, drágám? – tettem fel még csukott szemmel a kérdést, miután sikerült legyűrnöm magamban a vágyat, hogy ordítva kizavarjam a szobából. – Hát mert én kelek először! Ez az előkelő hölgy hétvégén mindig valóban […]
Krúdy Tamás2 perc
Férfiszemmel: Mennyi 14 578 x 26 789?
– Tati, eldöntöttem, autószerelő leszek – mondta nekem Berni határozott hangon a minap. – Rendben, de miért pont autószerelő? – tettem fel neki a kérdést. – Mert ők jól keresnek, és szép autókban ülhetnek. Hm, ez újdonság, Bernit eddig soha nem érdekelte a pénz, és sokáig visszasírta a régi, szakadt, teherautóból átalakított családi kilencszemélyesünket, miután […]
Krúdy Tamás3 perc
Krúdy Tamás: Szigorúan korhatáros
– Papa, olyan rossz lenne, ha te meghalnál – mondta nekem nemrég együttérzőem Berni, és magamban helyeseltem neki, tényleg rossz lenne –, mert akkor nem lenne, aki nevetne rajtam – fejezte be megkezdett gondolatát nyolcéves kislányom. Hát, én nem pont erre gondolok, amikor elkerülhetetlen elmúlásomat szeretném még némileg elodázni. Berninek egyébként igaza van. Talán vannak, […]
Krúdy Tamás2 perc