jegyzet

Szerintem

Vigyázat, parlagfű!

Tegnap egy tízfős társaságban ültem, akik közül ketten megállás nélkül fújták az orrukat, egy kisfiúnak pedig az édesanyja kénytelen volt egy spray-vel befújni a szájába, hogy szerencsétlen gyerek kapjon levegőt. Egészen apokaliptikus élmény volt, a parlagfű támadásba lendült, és úgy tűnt, a szemem előtt akarja elpusztítani az emberiséget. Nem túlzás, ha tudjuk, hogy Magyarországon ezekben […]
Koronczay Lilla2 perc
Szerintem

Lehet a boldogságot tanítani?

A gyerekeim órarendjében szinte ugyanazok az órák váltják egymást, mint a nyolcvanas években az enyémben. Annyi a különbség, hogy ők tanulnak informatikát (túl keveset), én pedig tanultam oroszt (túl sokat). Csakhogy a világ azóta kifordult a sarkaiból, a mai diákoknak egészen más tudásra, képességekre, készségekre volna szükségük, mint nekem volt anno. Az oktatási rendszer képtelen […]
Jónap Rita2 perc
Szerintem

Saját érdek

A Tokiói Orvosi Egyetemen 2010-ben negyven százalékra ugrott a sikeresen felvételiző lányok aránya. Az intézmény vezetői elképedtek az eredményen, és azóta minden évben gondoskodnak róla, hogy a női hallgatók száma ne érje el a harminc százalékot. A módszerük igen egyszerű: lerontják a lányok pontszámát. Az egyetemről kiszivárgó információk szerint a háttérben a vezetőség azon feltételezése […]
Jónap Rita2 perc
Szerintem

Valóságváltoztató szavak

A semlegesség zónája egyre nagyobb, ahogy egy neves olasz hetilap vezércikkében olvasom. Migránsok a tengeren, segélyszervezetek, nyilatkozatok. Szavak és képek háborúja folyik. Kapunk, elkapunk információfoszlányokat, de utána kellene nézni, hogy valójában mi áll egy útra kelő asszony kétségbeesett, üres tekintete mögött. Mert első pillantásra nem tudjuk eldönteni. Másodikra, sokadikra is nehéz. Egy média tematikájú foglalkozáson […]
Gősi Lilla2 perc
Szerintem

Tilos a szemkontaktus?

– Megőrült a világ! – ezzel kezdte utcabeli ismerősünk az üdvözlést, amikor találkoztunk. Vehemens tanárember, az a fajta, aki mindig pufog valamiért, viszont a diákjai elé odapakolja a világot, imádja az osztálya. Arra, amit mondott, én is felkaptam a fejem. Háromhetes körutazásról tértek haza. Feleségével – szintén tanár, és szintén a szent őrültek közül való […]
Schäffer Erzsébet2 perc
Szerintem

Fáj? Csak, ha nevetek

– Fáj? – Csak, ha nevetek. Kérdezem és válaszol a hatvanéves apám az egyik forró szombat délután, miután hazaér az egész napos betonozásból. A szeme alatti karikák színe jól illeszkedik a kánikulában vörösre égett bőréhez. A konyhában ülünk, ott, ahol gyerekkoromban esténként verseket olvastam fel neki a nagy sárga könyvből, ott, ahol régen reggelivel várt, […]
Nők Lapja2 perc
Szerintem

Balmenet

Rejtett balkezes vagy? – kérdi a férjem, amikor bal kézzel hessegetek el egy jókora darazsat az orrom elől. Igen, valószínűleg az, még szép, hogy végre észrevette, hiszen bal kézzel nyúlok minden váratlanul felém szálló tárgy felé: legyen az labda vagy kavics. És talán ezért volt számomra valamikor az első osztályban oly nehéz az iskolakezdés – […]
Balázs-Piri Krisztina2 perc
Szerintem

Hová tartunk, mi jöhet még?

A minap láttam egy szellemes fotót. Szép, formás almák sorakoztak egymás fölött több sorban, és mindegyiken ott ékeskedett a nyom: beleharaptak. Trükk, számítógépes machináció, ennyi egyforma harapás nem létezhet, gondoltam, ráadásul éreztem, a kép készítőjének nem is az almák voltak a fontosak, hanem a fekete, palatáblának tetsző táblán a felirat: „Ellenőrzött minőség!” Tetszett, egy zöldségesnél […]
Árvai Magdolna2 perc
Szerintem

Mert fontos vagy!

Egy szomorú olvasói levél hatására jutott eszembe egy szívmelengető hír a netről, amelyet még júniusban tettem félre magamnak. A hőse egy mátraszentimrei fi ú, aki a kicsi faluja apró iskolájának egyetlen nyolcadikosaként fejezte be az általános iskolát, és – ahogy illik – elballagott. Egyedül ő sétált végig az épületen ünnepi öltözékben, virággal és ballagótarisznyával, csak […]
V. Kulcsár Ildikó2 perc
Szerintem

Húzd fel a nyúlcipőt!

Most olvasom, hogy a kilencvenkét éves II. Erzsébet királynő nem akarja megműttetni a térdét, mert az hosszú lábadozással járna, és neki arra nincs ideje. Én is ilyen fi tt kilencvenkét éves szeretnék lenni! Erre azonban a jelek szerint semmi esélyem nincs, ugyanis néhány hete a Dolomitok sziklatűi felé egy kaptatón úgy hagyott faképnél egy nyolcvanas […]
Koronczay Lilla2 perc
Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Kapcsolat Médiaajánlat GYIK