jegyzet
A valóság látszata
Szállnék fel a buszra, de a jármű ajtaja elé helyezett asztalka megtorpanásra késztet. Mit árulnak? Amikor bevetettük magunkat kirándulócsapatunkkal a földalatti városba, még nem volt itt. Nem is lehetett, hiszen, nézem, különleges, mondhatni, különös tányérokat kínál. Tányérokat, amelyeken egyesével a mi fotóink szerepelnek. A megdöbbenéstől eszembe sem jut megkérdezni az árat. Elnézve a fotón semmibe […]
Csókolom, egy banánlevelet kérnék!
Biztosan ti is emlékeztek még arra a kristálycukorral vastagon meghintett péksüteményre, a banánlevélre… A kilencvenes években a helyi közért pékáru pultjában egyedi színfolt volt a kakaós csigák és a lekváros bukták között. Még mielőtt azt gondolnátok, hogy a régi idők fogyasztási szokásait szeretném elemezni, inkább arra kérlek benneteket, elevenítsétek fel, hogy nektek mit tettek anno […]
Egyedül
Bogáti Péter Az utolsó ember című könyvében egy tudós arra megy ki a biztonságos laborjából, hogy valamilyen rejtélyes okból eltűnt, megsemmisült az emberiség. A férfi napokig ide-oda ténfereg a kihalt városban, és amikor éppen nem a boltok polcairól reggelizik, olyanokkal üti el az időt, hogy például az exfőnöke fiókjában kotorászik. A könyv végső tanulsága az, […]
Lehet a boldogságot tanítani?
A gyerekeim órarendjében szinte ugyanazok az órák váltják egymást, mint a nyolcvanas években az enyémben. Annyi a különbség, hogy ők tanulnak informatikát (túl keveset), én pedig tanultam oroszt (túl sokat). Csakhogy a világ azóta kifordult a sarkaiból, a mai diákoknak egészen más tudásra, képességekre, készségekre volna szükségük, mint nekem volt anno. Az oktatási rendszer képtelen […]