interjú
A személyességet semmi nem pótolja – Közeli Szőke Andrással
Két András: Szegő és Szőke, szerzők, alkotó emberek, akiket idegenek és ismerősök gyakran összetévesztenek. Ami egyébként egyiküknek sem olyan nagy sértés, sőt. Mindketten tudják, mivel foglalkozik éppen a másik, hol tart az életében. A szerepek azonban nem cserélődnek: Szegő András kérdezi barátját, Szőke Andrást.
Együtt átugrottuk – Cserhalmi Sára édesapjáról, Cserhalmi Györgyről
Egy színészlegenda gyerekeként felnőni sokszor inkább hendikepet jelent, semmint irigylésre méltó előnyt, ahogyan erre már oly sok példát láthattunk világszerte. Az apa–lánya kapcsolat azonban olyan erős kötelék lehet, ami felülkerekedik minden megpróbáltatáson, még azon is, ha alkalmasint színész–rendező viszony válik belőle.
„Ha nem vigyázok, elveszek a részletekben” – Interjú Tompos Kátyával
Elizából dupla, kávéból tejes Tompos Kátya adagja – a színésznő ugyanis már másodszorra játszik főszerepet a My Fair Lady című darabban, ezúttal a Centrál Színház színpadán. A kávézóban helyet foglalva az orosz kaviár, a mogorva Higgins és még a fekvőtámaszok szükségessége is szóba került ezen az esős reggelen.
Temperamentum meg két Rosenstein kell a konyhába – Interjú Rosenstein Tiborral és Róberttel
A húszéves, mára legendás hírű zsidó–magyar konyhát vivő Rosenstein étterem tulajdonosai és szakácsai Rosenstein Tibor és fia, Róbert. A konyhából kilépve, a munkát kicsit félretéve, egymás szavába vágva, egymás mondatait befejezve múlhatatlan szenvedéllyel meséltek ételekről, vendégszeretetről és a családjukról.
„Arra lenne szükség, hogy valós problémákról valós helyszíneken beszéljünk” – Interjú Török-Illyés Orsolyával
Ernelláék nemrég Farkaséknál jártak, mi pedig Török-Illyés Orsolya színésznővel beszélgettünk a filmről, és többek között arról is, milyen volt Hajdu Szabolccsal a saját lakásukban forgatni. Eszes Andrea interjúja.
Tévés kedvenceink: Bálint György
A dolgozószobában rengeteg könyv, a falakon sok kép a szívnek kedves lovakról, és az íróasztal mögött ott ül a mindig mosolygós Gyuri bácsi. Pedig szédül, valami nem jól van ma, de közelebb a százhoz ez már nem olyan nagy csuda. Aztán beszélgetünk, és győz a mosolygás, az élet, és a szédülés az interjú végére egészen elmúlik.