élettörténet
Milyenek a törökök? – Nagy Marietta és Sipos Kata fordítók története
A beszélgetésre készülve olvastam el néhány fordításukat, de azóta megvettem, előjegyeztem, gyűjtöm, amit csak lehet. Szerencsére a strandregényeken és a megfejtendő irodalmi alkotásokon túl is vannak könyvek. Akit érdekel a mai Törökország, az, hogyan és miben élnek tovább a vallási, társadalmi tradíciók, sokat megtud Kata és Marietta munkáiból. Hulej Emese írása.
Kerekesszékkel a világ körül – Nagy Bendegúz élettörténete
A férfi – akit szívem szerint inkább vakmerő srácnak neveznék – jó negyvenes. A tekintete egyszerre okos, kíváncsi, huncut és dühös. Mottója: „Az etiópiai hátizsákos utazás megváltoztat. Kíméletlen tükröt tart a legbátrabbaknak, akik megpillanthatják igazi énjüket, a valódi arcukat.” Nagy Bendegúz huszonhat éve kerekesszékes, az életéről mesél. Árvai Magdolna írása.
„Színesen álmodom” – Fóthy Erzsébet élettörténete
Apai nagyapja világította ki először a Lánchidat, egy társával feltalálta a Váncza sütőport, másik nagyapja az Esterházyak főkertészmérnöke volt. Családja a világháború elől előbb Ausztriába, majd Argentínába menekült. Dolgozott az ottani Német Kórház újszülött-osztályán, magánóvodát nyitott Buenos Airesben és Budapesten is. Lételeme a vadcserkészet és a regős énekmondás. Hufnágel Gabriella írása.
Lekésték a kompot, így lettek tihanyi levendulások – Hollán Éva és Nyárádi Zsolt története
Éva és Zsolt huszonöt éve házasok, és sokáig kerestek olyan elfoglaltságot maguknak, amely célt, értelmet ad közös életüknek. Egyikük sem gondolta, hogy egy lekésett komp játszik majd szerepet abban, hogy Tihanyban találnak otthonra, és levendulával kezdenek foglalkozni. Vadas Zsuzsa írása.
A pókok már a nappaliban vannak – A Vibók-Élő család különös élete
Egy mesekönyv nyomán indultunk el, és egy ismeretterjesztő műbe csöppentünk. Ildi, Péter és a két gyerek olyan természetességgel osztja meg otthonát kígyókkal, madarakkal, pókokkal (madárpókokkal is!), hogy azt muszáj bemutatni. Hulej Emese írása.
Hattyúfióka a korzón – Betekintés a sukorói Vadmadárkórház mindennapjaiba
A Velencei-tó parti, festői kis falucskában, Sukorón van egy hely, ahol enyhítik a fájdalmat. Gyógyítanak, enni és inni adnak azoknak, akik nem tudnak se kérni, se panaszkodni, még sírni se – a sebesült vadmadaraknak. Ez is a hely neve: Vadmadárkórház. De meggyógyítják a lába törött őzikét is. Most éppen a másodikat ezen a nyáron. Schäffer Erzsébet írása.
Kincs, ami van – Lőrincz Zsuzsa, az éledőfalvak.hu szerzőjének élettörténete
Multinál letöltött évek után, vagy éppen családalapítás előtt... Ki-ki máskor és másért dönt úgy, hogy keres magának egy nyugalmas helyet, ahol csendben, tiszta levegőn megtermeli a maga szennyezetlen élelmiszerét, és kivonja magát a fogyasztói társadalom egyre növekvő nyomása alól. Aki ilyesmiben gondolkodik, nagy segítséget kap Lőrincz Zsuzsától. Hulej Emese írása.
Játék(os) önbizalom – Pál L. Bendegúz élettörténete
Jojózni gyerekjáték! – gondolhatnánk, amíg meg nem látjuk, miként formál a fiatal zsonglőr pillantásnyi idő alatt akár komplett Eiffel-tornyot egyetlen mozdulatsorral. Hogyan lesz a kreatív szórakozásból szenvedély, hivatás, sőt, élményterápiás eszköz, erről mesél nekünk Bendegúz. Oláh-Koppány Andrea írása.
„Messziről jobban rálátunk az életünkre” – Bartis Attila író, fotográfus élettörténete
2001-ben robbant be a köztudatba A nyugalom című regényével. 15 év után itt a másik nagy regény: A vége, mely Jáván, a művész második lakhelyén készült, ahogy a csodálatos fotográfiák is, amelyeket a Mai Manó Ház mutatott be nemrég. Bartis Attilával budapesti lakásán beszélgettem. Koronczay Lilla interjúja.