Grecsó Krisztián
Grecsó Krisztián
Grecsó Krisztián: A bölcs lány
A lányunkban bezzeg, mondhatnám, de nem „bezzeg”, magától működik a kétkedés, nem hozzánk képest valamilyen. Sokat lamentál a világon, a rendszeren, és még semmilyen gát nincs benne, hogy ne mondja el, mi bántja vagy érdekli, mit nem ért. Őszinte csodálkozás volt égkék szemében, amikor Békéscsabán, Péter barátoméknál megkínálták Kata lányuk maradék menzai levesével. Nem háborgott, […]
Grecsó Krisztián3 perc
Grecsó Krisztián: Milyen a lányod?
Szubjektív summám szerint az „akaratos” volt a győztes, mintha ez szakadt volna ki belőlem a legtöbbször, talán mert szeretem sajnáltatni magam, vagy mutatni akartam, milyen elfogulatlan szülő vagyok, és ép elméjű; pedig egyik sem igaz. És az „akaratos” jelző ráadásul túl általános; milyen legyen egy hároméves lány, aki most hurcolja a saját ébredő egóját, most […]
Grecsó Krisztián3 perc
Grecsó Krisztián: Határok
A szemérem, a jó ízlés, a kényelem mind meghatározták, mit viselek el, és meddig, és persze titokban sejtettem, ennél jóval többet is elbírok, azért a lányunk rendre képes meglepni. Neki, ahogy olyan sok háromévesnek, még nem tabu a teste, kíváncsi rá, figyeli, akarja tudni, mi történik vele. Nehezen barátkoztam meg a gondolattal, hogy a mosdó […]
Grecsó Krisztián3 perc
Grecsó Krisztián: Egy mosoly a tartalékból
A nagy reményű fiatalból, a tágabb család első diplomásából keddről szerdára mezőgazdasági munkás lett, az anyja mellett. Éjjel keltem, és tekertem ki anyámmal az üvegházba, négykor, ha megcsúsztunk, fél ötkor kezdtünk, aztán kilenc, fél tíz tájban, amikor elvetemült volt a forróság, hazatekertünk. Otthon, a fülledt, nyomott házban próbáltunk meg pihenni az esti műszakig. A latinos […]
Grecsó Krisztián5 perc
Grecsó Krisztián: Emlékezni valahol
A szakirodalom és az internet tökéletes lehetőség a „miértek” elaprózására, a kétségbeesésre; ha akarom, így van, ha akarom, másképpen. Ki kell vinni a gyereket a temetőbe, vagy óvni kell az ovist a marcona halál hírétől? Mindkettőre akad ipari mennyiségű érv, aztán persze úgy lesz, ahogy az élet hozza, ahogy sikerül. Mi a fővárosból járunk haza a […]
Grecsó Krisztián3 perc
Grecsó Krisztián: Boszorkányok világa
Bárcsak emlékeznék rá, nekem mikor lett rémisztő a sötét folyosó, miért gondoltam először arra, hogy akadnak a világban aggályos dolgok, ajtó mögött, ágy alatt, szekrényben lapulhatnak gonosz boszorkányok vagy egyéb gáttalanul kószáló lények, akik a ház mellett, az udvaron, a kerítés takarásában tartják a seprűjüket, és vadásznak a gyerekek nehéz pillanataira. Hanna számomra meglepően sokáig […]
Grecsó Krisztián3 perc
Grecsó Krisztián: Az érett nő
Hanna mondókákat költ és dalokat ír, az utóbbiakból a sikerültebbeket fel is vesszük, együtt énekeljük fel a kacskaringós dallamokat meg a kitárulkozó dalszövegeket. Akadnak persze direktebb, konkrétabb nóták is, mint, mondjuk, a Vécépapír-guriga című Grecsó Hanna-opusz, ez a családi körben már slágernek számító szerzemény, melynek mindössze annyi a folyton ismétlődő szövege, ami a címe. Ám […]
Grecsó Krisztián2 perc
Grecsó Krisztián: Csak tudni akartam
Az akarat erősebb, mint a szikla. És mifelénk akaratból mostanában elég sok van. Mindenki szeretne valamit, és ezek a vágyak nem találnak maguknak közös irányt. Még néhány hete sem gondoltam volna, hogy örülni fogok a körömmatricáimnak és a csillámtetkóimnak, különösen a csuklómon díszelgő fehér testű unikornist kedveltem meg. Nem állítom, hogy nem néznek meg miatta, […]
Grecsó Krisztián3 perc
Grecsó Krisztián: Bimbi apám
Sajnos nincsenek emlékeim a fölfedezéseimről, a rácsodálkozásaimról, hogy mikor vettem észre, milyen pompás a világ. És azt sem tudom felidézni, valaha örültem-e magamnak, észrevettem-e valamely tulajdonságomat, és élveztem-e, hogy valamilyen vagyok. Persze más idők voltak, nem volt így dokumentálva, megfigyelve minden pillanatom. Valahogy mostanában sokat, sokfelől hallom ezt, mennyire megváltozott a gyereknevelés. Hogy „annakidején” nem […]
Grecsó Krisztián3 perc
Grecsó Krisztián: A ridegtartás nosztalgiája
Túlaggódós, lelkizős és sajnos körülményes szülők vagyunk. Tudom fokozni, nehézkesek, lassúak, sok hibával, be nem tartott elvekkel, rigorózus, nagy elgondolásokkal, és persze tengernyi feladással, megengedéssel. Sajnos így tudjuk csinálni, erre vagyunk képesek, és közben persze szeretnénk fejlődni. Hogy jól vagy legalább jobban menjen. Igyekszünk megérteni, mások hogyan és mitől mások, tanulni tőlük, és ha jó […]
Grecsó Krisztián3 perc