Bus István
Bus István: Férfibánat
Amikor reggel felkelek, öntudatlanul, robot-üzemmódban kivánszorgok a fürdőszobába, az arcomba lögybölök némi vizet, fogat mosok, felrántom magamra a széken hagyott nadrágomat és pólómat, és öt perc múlva az ajtóban állok, hogy elfuvarozzam a kislányomat az iskolába. Családom nőtagjainak a reggeli előkészületek ennek az időnek a sokszorosát igénylik. Ruhaválasztásom a leírtakon felül is rém egyszerű: ha […]
Összekapcsolva – Gálvölgyi János és Rózsa György
Hű, de jó a hangulat! Egymásra vannak ilyen jó hatással? Rózsa György: Amikor kettesben vagyunk, nem nagyon poénkodunk. Sokkal komolyabb dolgokat szoktunk megbeszélni. Én a színészeket – így Jánost is – följebb helyezem magamnál egy-két polccal. Így vagyok a filmrendezőkkel, zeneszerzőkkel – az igazi művészekkel. Azt gondolom, én afféle „negyedművész” vagyok, mert talán egy pici […]
Viharvadászat mesterfokon
Hogy viharvadászok léteznek, arról viszont nem a színházból, hanem egy 1996-os moziból szerezhettünk tudomást. Ekkor mutatták be a Twister című filmet – ez pedig egyébként éppen egybeesett a multiplex mozik megjelenésével. Az újra megnyílt Corvinban is bemutatták, és a Twister ki is használta ezen filmszínházak összes előnyét. A hatalmas vásznon szinte beszippantotta az embert a […]
Gyalogbusztól a légi taxiig – A jövő itt van!
A minap vonatra ültem. A jegyemet a mobiltelefonomon vásároltam – így még olcsóbb volt, mint ha a kalauznál váltom meg. A szerelvény modern, piros jószág volt: tiszta, halk és kényelmes. Másnap a fővárosban tömegközlekedtem: a 17-es, modern villamos belseje olyan, volt, mintha maga Elon Musk tervezte volna, csak ez nem a Marsra indult, hanem a […]
Bus István: Ki ez a lány?
Viszem a gyereket kedden meg csütörtökön. Viszem táncra, ahol egy órácskát elvan, aztán újra megyek érte, és hozom haza. Minden héten kétszer ellavírozok a szűk utcácskákon, a gyerek kiugrik az autóból, én meg bámulok hosszan utána. Ha vége, akkor meg kapkodva szedi a lábát, tépné fel a kocsiajtót, de a zár rendszerint be van ragadva. […]
7 nap: Rácz Jenő
1997. Madártej 18 tányéron Az első étel, aminek önállóan nekikezdtem – aztán utána annyiszor elkészítettem a családnak, hogy szinte már látni sem bírták –, a madártej volt. Egyedül voltam otthon, olyan hétévesen. Hatalmas kuplerájt csináltam a konyhában: felvertem a tojásfehérjehabot, és amikor kifőztem, mindet külön tányérra helyeztem. Elhasználtam 15-18 tányért; anyám jól le is szidott. […]
Kanyonok, vízesések, jégbarlangok – A varázslatos Szlovák Paradicsom
Gyerekkoromban rengeteget nyaraltunk Szlovákiában, Ruzomberokban (Rózsahegy), a cukorgyári üdülőben. De a Szlovák Paradicsomot – a Dobsinai-jégbarlangot leszámítva – mindig nagy ívben elkerültük, valószínűleg azért, mert apámnak nem volt jó a lába. Amikor nemrégiben megláttam egy felvételt a Suchá Belá (Száraz-fehér) patak völgyéről, már szerveztem is a hosszú hétvégét. Földtani játszótér Bár a Szlovák Paradicsom térképen […]
7 nap: Szabó T. Anna
1986. április 26. A csernobili robbanás Romániában felnővén ez volt az a pillanat, amikor kiderült, mivel jár a hazugság. A nagymamám orvos volt, és az orvosok körbetelefonálták egymást, hogy senki ne fogyasszon a kertből semmilyen termést. Édesanyám gyógyszerészként dolgozott, úgyhogy tudott jódot szerezni. 1986 a konspiráció, a hazugság, a feszültségek és a furcsa előérzetek éve […]