A 62 éves Philippe Jaenada nyerte el a 2026-os Goncourt-díjat, Franciaország legrangosabb irodalmi elismerését. Az író L’Inconnue du quai de Javel (magyarul: A Javel rakpart ismeretlen nője) című regényével győzött, amely egy 1949-ben meggyilkolt fiatal nő történetét dolgozza fel. A díjazás azonban nemcsak irodalmi szempontból érdekes, Jaenada könyvében ugyanis a mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetései is szerepet kapnak.
Philippe Jaenada november 3-án kapta meg a 2026-os Goncourt-díjat. Regényében a ChatGPT-vel és a Claude-dal folytatott kutatási beszélgetéseit is felhasználta. A döntés különösen érdekes, mert a díj jelöltjei közül korábban AI-használat gyanúja miatt kizártak egy másik szerzőt.
Mire használta a ChatGPT-t a Goncourt-díjas Philippe Jaenada?
Philippe Jaenada meglehetősen régimódi írónak tartja magát, akinek saját bevallása szerint még mobiltelefonja sincs, a mesterséges intelligenciától azonban mágsem zárkózik el. Új regényébe például a ChatGPT-vel és az Anthropic Claude nevű chatbotjával folytatott kutatási beszélgetéseit is beépítette. A chatbotoktól többek között azt kérdezte, mi szárad meg gyorsabban: a macskakő vagy az emberi haj.
Kapcsolódó: ChatGPT-vel írsz? Láthatatlan jel árulhatja el a szövegedet
Mint egy interjúban elmondta, a mesterséges intelligenciát tudatosan használta arra, hogy egymásra vetítse az 1949-es Párizs és a mai világ képét, megmutatva, mi változott meg azóta, és mi maradt ugyanaz. Vagyis esetében a mesterséges intelligencia nem a szerző helyett ír, hanem az elbeszélés egyik eszközévé válik.
Miről szól a 2026-os Goncourt-díjas regény?
A L’Inconnue du quai de Javel egy valódi, máig megoldatlan gyilkossági ügyet dolgoz fel. A 29 éves Louise Cansot Bretagne-ból került Párizsba, ahol modellként dolgozott, holttestét pedig 1949 szeptemberében találták meg a Szajna közelében.
Jaenada rendőrségi és bírósági iratok, korabeli dokumentumok és helyszíni kutatás alapján próbálta rekonstruálni a nő életét és halálának körülményeit.
Kapcsolódó: Mi lesz az írókkal, ha belép az AI? A Booker-díjas David Szalay a Nők Lapjának arról is beszélt, miért nem félti a munkáját az AI-tól
Jaenada korábban a 20 Minutes-nek arról beszélt, hogy szerinte hamarosan egyre nehezebb lesz száz százalékig ember által írt szövegekről beszélni. Még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egy regényben külön megjelöljenek egy olyan fejezetet, amelyet mesterséges intelligencia írt. Ugyanakkor hangsúlyozta: a gépnek nincsenek saját emlékei, érzelmei és egyéni világlátása, ezért szerinte soha nem tudja ugyanazt nyújtani, amit az emberi alkotás.
AI-botrány a Goncourt-díjon: egy másik írót kizártak
Az idei Goncourt-díj történetét különösen izgalmassá teszi, hogy néhány héttel korábban egészen más döntést hozott a zsűri. A haiti–kanadai Thélyson Orélien C’était ça ou mourir (magyarul: Vagy ez, vagy a halál) című regénye eredetileg a díj esélyesei között szerepelt, szeptemberben azonban eltávolították a jelöltek közül, mert a szerzőt plágiummal és mesterséges intelligencia használatával vádolták.
Az AI-detektorok eredményei és a mű eredetére vonatkozó vizsgálatok is szerepet játszottak a döntésben, bár az ilyen programok megbízhatósága továbbra is vitatott. Orélien tagadta, hogy géppel írta volna a regényét. Az Académie Goncourt a kizáráskor hangsúlyozta, hogy az ember által írt irodalmat kívánja elismerni, és a szabályzat pontosítását is kilátásba helyezte, erre most mégis olyan szerző kapta meg a díjat, aki nem titkolta, hogy mesterséges intelligenciát használt.
Ez persze nem feltétlenül ellentmondás.
Más egy regény megírását a gépre bízni, és más egy kutatás során chatbotokat kérdezni, majd az ezekkel folytatott beszélgetéseket tudatosan beépíteni a műbe.
A két eset közötti határ viszont nem mindig olyan egyértelmű, mint elsőre gondolnánk.
Hol ér véget az író munkája, és hol kezdődik a mesterséges intelligenciáé?
Az irodalmi világban egyre több vita bontakozik ki arról, mi számít elfogadható AI-használatnak. Más megítélés alá esik, ha egy író a mesterséges intelligenciával ellenőriztet történelmi adatokat, ötleteket kér tőle a cselekményhez, vagy egész jeleneteket írat meg vele. Ráadásul nemcsak az a kérdés, hogy milyen szerepet játszott a gép a szöveg megszületésében, hanem az is, hogy az olvasó tud-e erről.
Kapcsolódó: A kérdés a magyar írókat is foglalkoztatja – Berg Judit korábban a Nők Lapjának mesélt arról, mire használja a mesterséges intelligenciát, és miért nem bízza rá a kutatómunkáját
A kiadók már most kénytelenek szabályokat alkotni, az írók pedig olykor magyarázkodásra kényszerülnek. Közben egyre több olyan irodalmi kísérlet születik, amelyben a mesterséges intelligencia használata nem eltitkolandó részlet, hanem maga az alkotói koncepció.
A Nők Lapja 100 legjobb könyv Bookazine-ban ennek is utánajártunk
Mitől lesz valaki egy regény szerzője? Lehet-e valódi irodalmi értéke egy olyan műnek, amelynek mondatait nagyrészt gép írta? És számít-e egyáltalán, ki alkotta a szöveget, ha a történet magával ragad bennünket? A Nők Lapja 100 legjobb könyv Bookazine A szerző halála – Ki írja a jövő regényeit? című cikkben ezeknek a kérdéseknek is utánajárunk.
Többek között egy Nobel-díjas író AI-használat körüli vitájáról, egy botrány miatt visszavont horrorregényről és egy különös irodalmi kísérletről is szó esik, amelyben a mondatok 95 százalékát mesterséges intelligencia írta. Magyar könyvkiadók vezetőit is megkérdeztük arról, hol húzzák meg a határt az alkotói segítség és a megtévesztés között.
A Nők Lapja 100 legjobb könyv Bookazine nemcsak könyvajánlókkal, hanem az olvasás és az irodalom jövőjét érintő izgalmas témákkal is várja az olvasókat.
Megjelent a Nők Lapja 100 Legjobb Könyv Bookazine!
Kiemelet kép: Philippe Jaenada francia író egy párizsi könyvesboltban, 2019. március 16-án. Az író 2026-ban elnyerte a rangos Goncourt-díjat L’Inconnue du quai de Javel című regényével, amelyben a ChatGPT-vel folytatott beszélgetéseit is felhasználta (Fotó: Eric Fougere / Corbis / Getty Images )
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!