- Mit mér valójában a PISA-felmérés?
- Hogyan teljesítettek korábban és most a magyar diákok?
- Miért fontosabb az esélykülönbség a puszta helyezésnél?
Kevés oktatási adat vált ki akkora vitát, mint a PISA-felmérés eredménye. A nemzetközi mérés azonban nem egyszerű rangsor: azt vizsgálja, hogy a 15 éves fiatalok mennyire tudják a gyakorlatban alkalmazni mindazt, amit addigi életük során megtanultak. Kijöttek a legfrissebb adatok.
Mi is az a PISA-felmérés?
A PISA az angol Programme for International Student Assessment, vagyis Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés rövidítése. A felmérést az OECD szervezi, először 2000-ben végezték el, és Magyarország már az első vizsgálatban is részt vett.
A PISA-t azóta rendszerint háromévente ismétlik meg. A ritmust egyszer a koronavírus-járvány törte meg: a 2021-re tervezett mérést 2022-re halasztották. A 2025-ös vizsgálat a kilencedik forduló volt.
Nem a bemagolt leckére kíváncsiak
A mérés három állandó területe a szövegértés, a matematika és a természettudomány. Minden alkalommal más terület kap nagyobb hangsúlyt: 2022-ben a matematika, 2025-ben a természettudomány került a középpontba.
A feladatok nem elsősorban azt vizsgálják, hogy a gyerekek mennyire pontosan tanulták meg saját országuk tananyagát. Arra kíváncsiak, hogy képesek-e értelmezni egy szöveget, adatokat és grafikonokat, felismerni egy hétköznapi helyzet matematikai tartalmát, illetve bizonyítékok alapján eldönteni, helytálló-e egy tudományos állítás.
A résztvevőket véletlenszerűen választják ki az iskolákból úgy, hogy a minta az adott ország 15 éves tanulóit képviselje.
A 2025-ös, jellemzően számítógépen kitöltött teszt körülbelül két órán át tartott, majd a diákok az otthoni és iskolai körülményeikről is válaszoltak kérdésekre.
A PISA-pontszám nem százalékos eredmény és nem is iskolai osztályzat. Fontos mutató, hogy a tanulók mekkora része éri el legalább a 2-es képességszintet, amelyet az önálló boldoguláshoz szükséges alapszintnek tekintenek.
Az 5-ös és 6-os szinten teljesítők számítanak kiemelkedőnek.
Ne toljuk rá a felelősséget a gyerekekre! (Forrás: Getty Images)
Hogyan szoktak teljesíteni a magyar gyerekek?
Magyarország az utóbbi méréseken többnyire az OECD-átlag közelében szerepelt, a hosszabb távú adatok azonban több területen romló tendenciát mutatnak.
A legutóbbi, 2022-es felmérésen a magyar diákok matematikából 473 pontot értek el az OECD 472 pontos átlaga mellett. Szövegértésből a magyar eredmény 473, az OECD-átlag 476 pont volt, természettudományból pedig 486 magyar pont állt szemben a 485 pontos nemzetközi átlaggal.
A kétezres évek közepén ennél még jobbak voltak az eredmények. Természettudományból 2006-ban 504, 2009-ben 503 pontot értek el a magyar tanulók, matematikából pedig hosszú ideig 490 pont körül teljesítettek. A 2022-es matematika- és szövegértési eredmény már a magyar PISA-részvétel gyengébb eredményei közé tartozott.
A vizsgálatok egyik visszatérő magyar tanulsága, hogy a tanulók teljesítményét az átlagosnál erősebben befolyásolja családjuk társadalmi és anyagi helyzete. 2022-ben a legkedvezőbb és a leghátrányosabb helyzetű magyar diákok matematikaeredménye között 121 pontos különbséget mértek, míg az OECD-átlag 93 pont volt. Vagyis a magyar iskolarendszer csak korlátozottan képes ellensúlyozni az otthonról hozott hátrányokat. A korábbi magyar eredmények részletesen az OECD oldalán olvashatók.
Miben más a PISA 2025?
A természettudomány mellett ezúttal a digitális környezetben történő tanulást és a számítógépes problémamegoldást is vizsgálták. A kérdőívek kitértek a diákok kíváncsiságára, kitartására, önállóságára és arra is, hogyan használják a mesterséges intelligenciát az iskolai munkához. A felmérésben 91 ország és gazdaság több mint 760 ezer tanulója vett részt.
A most kikerült idei eredmények alapján a magyar diákok átlagos teljesítménye romló tendenciát mutat. A pontos eredményekért és összehasonlításokért itt érdemes böngészni.
Megszólalt Lannert Judit
Az oktatási miniszter is megszólalt a 2025-ös PISA-felmérés eredményeiről. Lannert Judit szerint az adatok az oktatás globális válságát jelzik, a magyar diákok teljesítménye pedig többnyire az OECD-átlag körül, szövegértésből azonban alatta alakult.
A miniszter aggasztónak nevezte a legjobban teljesítő tanulók arányának csökkenését, az online és más típusú zaklatások terjedését, valamint azt, hogy a szülők egyre kevesebbet beszélgetnek gyermekeikkel az iskoláról. Kedvező eredmény ugyanakkor, hogy a magyar diákok fegyelmezettebbnek érzik magukat, pedagógusaikat figyelmesebbnek tartják, környezettudatosságuk pedig meghaladja az OECD-átlagot.
A tárca új nemzeti alaptantervvel erősítené a szövegértést, átalakítaná a tehetséggondozást, valamint külön munkacsoportokat hozna létre a szülők bevonására és az iskolai zaklatás visszaszorítására. Emellett készül az oktatási AI-stratégia is.
Kapcsolódó: Miért van annyi probléma a magyar iskolával?
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!