- A csalók még arra is figyelmeztették, hogy telefonon ne diktálja be a kártyaszámát.
- Hamis Google Wallet-problémára hivatkozva a limit megemelésére és egy tranzakció jóváhagyására vették rá.
- Bartha Károly története megmutatja, hogy a tapasztalat és a gyanakvás sem jelent teljes védelmet.
Az ember hajlamos azt hinni, hogy banki csalás áldozatává csak az válik, aki gondolkodás nélkül megadja az adatait, rákattint egy gyanús linkre vagy elhiszi az első kamuszagú történetet. Bartha Károly azonban egyik hibát sem követte el rögtön. Gyanakodott, kérdéseket tett fel, okvetlenkedett.
Mindez mégsem védte meg. A csalók ugyanis számítottak az óvatosságára, és olyan forgatókönyvet építettek fel, amiben minden újabb lépés banki biztonsági intézkedésnek tűnt. Nem kellett feltörniük a számláját: elérték, hogy a pénzét féltő áldozat maga végezze el helyettük a szükséges műveleteket.
Bartha az Instagramon közzétett videójában néhány órával az eset után beszélt arról, hogyan vezették végig a hamis banki ügyintézésen. Története éppen azért riasztó, mert megmutatja, hogy a tapasztalat, a józan ész és az alapvető biztonsági szabályok ismerete sem jelent teljes védelmet, ha a csalók elég hitelesen és türelmesen építik fel a csapdát.
A csalás egy gyanús tranzakcióval indult
Barthát egy nő hívta fel, aki az UniCredit Bank munkatársaként mutatkozott be. Azt állította, hogy az OTP-től érkezett feléjük jelzés egy gyanús tranzakcióról. Állítólag valaki több százezer forintot próbál elutalni Bartha számlájáról egy olyan személynek, akit korábban banki csalóként azonosítottak.
Az ismeretlen, 70-es szám gyanút keltett a századosban, ezért közölte, hogy semmilyen személyes vagy banki adatot nem hajlandó megadni. A telefonáló azonban nem kezdett vitatkozni, sőt azt mondta, nincs is szükség ilyen információkra. Bemutatkozott, ügyintézői azonosítót mondott, jelezte, hogy a beszélgetést rögzítik, a háttérből pedig egy banki ügyfélszolgálat munkazaja hallatszott.
Ezután állítólag átkapcsolták a biztonsági osztályra. Egy másik nő vette át a hívást, aki szintén bemutatkozott, azonosítószámot mondott, majd azzal magyarázta a hétköznapi mobilszámot, hogy a bank „védett vonalakat” használ. A hívók nem kapkodtak, hosszasan kérdezgették Barthát korábbi tranzakcióiról, közben pedig folyamatosan nyugtatták, hogy meg fogják akadályozni a pénz eltűnését.
A mondat, amitől hitelesnek tűntek
A csalás egyik legügyesebb mozzanata akkor következett, amikor megkérdezték Barthától, hogy nála van-e a bankkártyája. Amikor elkezdte volna felolvasni a kártyaszámot, a telefonáló leállította, mondván, hogy a bank ilyen adatot soha nem kér telefonon.
Ez a figyelmeztetés tovább erősítette benne azt az érzést, hogy valódi, szabályosan dolgozó ügyintézőkkel beszél.
Azt mondták neki, hogy az azonosítást egy automata rendszer végzi majd, így végül ezen keresztül adta meg a szükséges kártyaadatokat.
A csalók teljes banki ügyintézést játszottak el. Volt ügyintéző, biztonsági osztály, hívásrögzítés, automata rendszer és olyan szakmai magyarázat, ami első hallásra hihetőnek tűnt.
Legyünk gyanakvóak, ha banki alkalmazott telefonál nekünk (Forrás: Canva)
A Google Wallet lett a csapda következő része
A telefonálók szerint Bartha kártyáját korábban illetéktelenek regisztrálták egy Google Wallet-fiókban, a banki értesítéseket pedig átirányították egy másik készülékre. Azt ígérték, hogy most, a biztonsági helyreállítás során ismét megjelennek majd az értesítések a telefonján.
A push üzenetek valóban megérkeztek. Csakhogy ezeket már azért kapta, mert a valódi csalók éppen hozzáadták a kártyáját a saját digitális pénztárcájukhoz.
Ezután azt állították, hogy eltérés van a fizikai és a digitális kártyához tartozó limitek között. Arra kérték, ideiglenesen emelje meg a saját limitjét, mert állítólag csak így lehet visszahívni a teljes összeget. Bartha követte az utasítást.A magyarázat azonban hamis volt.
Azt hitte, elutasítja a tranzakciót
A folyamat végén már csak egyetlen lépés maradt. A csalók azt mondták Barthának, hogy a mobilbankban megjelenő művelet jóváhagyásával valójában elutasítja az illetéktelen tranzakciót.
Ő megnyomta a jóváhagyást. Ezzel azonban nem leállította, hanem engedélyezte a terhelést. Mire a hívás megszakadt, összesen 1,2 millió forintot veszített.
Bartha megpróbálta visszahívni a telefonszámot, de már csak furcsa zajokat hallott. Ekkor tárcsázta bankja hivatalos ügyfélszolgálatát, ahol közölték vele, hogy korábban nem a pénzintézet munkatársaival beszélt. A kártyáját letiltották, és arról tájékoztatták, hogy pénzmozgást sajnos már nem lehet visszafordítani.
Van még remény, hogy visszaszerezze a pénzt?
Fontos különbséget tenni a tranzakció azonnali visszavonása és a későbbi panaszvizsgálat között. Egy teljesült kártyás műveletet valóban nem lehet egyszerűen eltüntetni a rendszerből. A banknak ugyanakkor ki kell vizsgálnia, hogyan történt a tranzakció, milyen eszközön kezdeményezték, milyen üzenetet kapott az ügyfél, és pontosan mit hagyott jóvá.
Az MNB tájékoztatása szerint önmagában a mobilbank, a PIN-kód vagy az erős ügyfél-hitelesítés használata sem bizonyítja automatikusan, hogy az ügyfél valóban maga kezdeményezte a fizetést, illetve súlyosan gondatlanul járt el. Ha a bank elutasítja a reklamációt, az ügyfél az MNB fogyasztóvédelmi eljárását vagy a Pénzügyi Békéltető Testület segítségét is kérheti.
A 2025 végén hatályba lépett szabályok alapján a banknak kell viselnie a jóvá nem hagyott kibercsalásból származó kárt, ha a szükséges erős ügyfél-hitelesítés elmaradt. Bartha konkrét ügyének minden technikai részlete nem ismert, ezért azt sem lehet kijelenteni, hogy biztosan visszakapja a pénzét, sem azt, hogy eleve nincs lehetősége jogorvoslatra.
Mit lehet tenni egy ilyen hívásnál?
A bank valóban felhívhatja az ügyfelét egy gyanús tranzakció ellenőrzése miatt, ezért az az állítás sem pontos, hogy a bankok soha nem telefonálnak. Biztonsági intézkedésként azonban nem kérik a teljes kártyaszámot, a PIN- vagy CVV-kódot, az SMS-ben kapott megerősítő kódot, illetve az Apple Pay vagy Google Pay aktiválásához szükséges adatokat.
Ha váratlanul banki ügyintézőnek mondott személy telefonál:
- szakítsd meg a hívást, majd te hívd fel a bankot a kártyán, a mobilalkalmazásban vagy a hivatalos honlapon szereplő számon;
- gyanakodj, ha ugyanazon a híváson belül egy másik „biztonsági munkatárshoz” kapcsolnak;
- ne emelj limitet, ne regisztrálj digitális pénztárcát, és ne adj meg aktiváló kódot telefonos utasításra;
- csak olyan tranzakciót hagyj jóvá a mobilbankban, amit te kezdeményeztél, és amelynek kedvezményezettjét, összegét is ellenőrizted;
- ha már megadtál valamilyen adatot, azonnal tiltsd le a kártyát és a digitális banki hozzáférést, értesítsd a bankot, majd tegyél rendőrségi feljelentést.
A veszély nagyságát jól mutatja, hogy az MNB adatai szerint 2025-ben 214,3 ezer pénzforgalmi visszaélést regisztráltak Magyarországon, összesen 28,2 milliárd forint értékben. Az összeg az előző évhez képest csökkent, de még mindig naponta százmilliós nagyságrendű kárt jelent.
Bartha Károly azért vállalta nyilvánosan a történetét, hogy mások időben felismerjék ugyanezt a forgatókönyvet. Ahogy a videó kapcsán írta: „Én kifizettem majdnem másfél milliót, hogy neked ne kelljen.”
Kapcsolódó: Ezeket a szavakat utálják a telefonos csalók
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!