- A mesterséges intelligenciával már rövid hangfelvételből is meggyőzően utánozható egy ember hangja.
- Egy előre megbeszélt családi kódszó segíthet eldönteni, valóban a szerettünkkel beszélünk-e.
- A sürgetés, a titoktartás követelése és a szokatlan fizetési mód mind arra utalhat, hogy csaló van a vonalban.
A telefonban a saját gyerekünk hangját halljuk. Zokog. Azt mondja, baj történt, valaki meghalt, ő pedig veszélyben van. Aztán egy idegen veszi át a telefont, és közli: ha életben akarjuk látni a gyerekünket, azonnal szerezzünk egy csomó pénzt.
Nehéz elképzelni olyan szülőt vagy nagyszülőt, aki ebben a pillanatban higgadtan elemezni kezdené, mennyire hihető a történet. Pedig pontosan ezt kellene tennünk.
2025 szeptemberében történt az az eset, amikor egy buffalói anya biztos volt benne, hogy 16 éves fia, John zokog a telefonban. Egy férfi azt állította, hogy megölte John egyik barátját, és a fiúval is végez, ha az anya nem visz 7500 dollárt egy áruház parkolójába. Természetesen azonnal elindult a pénzzel.
Csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy a fia teljes biztonságban van egy focimeccsen. A telefonban hallott hang nem is az övé volt: mesterséges intelligenciával létrehozott hangmásolatot hallott. Ez pedig egyre gyakoribb, így nem árt nekünk sem felkészülni erre.
Már az sem bizonyíték, ha felismerjük a hangját
Néhány évvel ezelőtt még egy hasonló hívásban talán a furcsa beszéd, az idegen akcentus vagy a rosszul eltalált részletek lebuktatták a csalót. A mesterséges intelligencia azonban ezt a biztonsági hálót is felszámolhatja.
A hangklónozó technológiának akár egy rövid hangminta is elég lehet ahhoz, hogy egy konkrét ember hangjához megtévesztően hasonló felvételt készítsen. Ilyen minta pedig sokunkról könnyen található az interneten, például közösségi oldalakon közzétett videókban.
Ez is érdekelhet: új ügyfélszolgálatos csalás, amivel a telefonod adatait próbálják meg ellopni – hogyan működik?
A csalók ráadásul pontosan tudják, milyen helyzetekben vagyunk a legkevésbé képesek kritikusan gondolkodni. Nem azt mondják, hogy majd holnap szükségük lenne egy kis segítségre. Azt mondják, hogy most kell cselekednünk.
Baleset történt. Letartóztatták a gyerekünket. Kórházban van a párunk. Elrabolták az unokánkat. Valakinek azonnal pénzre van szüksége.
A cél nem egyszerűen az, hogy elhiggyük a történetet, hanem hogy ne legyen időnk ellenőrizni.
Van egy szó, amit a csaló nem ismer
A megoldás ehhez képest meglepően egyszerű: találjunk ki egy családi kódszót.
A módszer akkor működik, ha minden család saját, titkos kifejezést választ, amelyet idegen nem tud könnyen kitalálni.
Lehet egy régi közös poén, egy kitalált szó vagy két teljesen össze nem illő kifejezés. Például lila palacsinta, kókuszvonat vagy nagymama pingvinje. Nem az számít, hogy különösen bonyolult legyen, hanem az, hogy könnyen megjegyezzük, miközben egy idegen számára kiszámíthatatlan.
A BBC-nek nyilatkozó Hany Farid deepfake-szakértő például a feleségével használ ilyen jelszót. Természetesen nem kérik el egymástól minden hétköznapi telefonbeszélgetésnél. Akkor kerül elő, amikor valami szokatlan történik: baleset, pénzkérés vagy bármilyen váratlan vészhelyzet.
A csaló ugyanis lemásolhatja a hangunkat. Azt azonban nem tudja, mi van a fejünkben.
A kódszó csak akkor működik, ha eszünkbe jut
Az amerikai történetnek van egy különösen tanulságos részlete. Az ő családjuknak már volt ilyen kódszava. Csakhogy amikor az anya meghallotta a telefonban zokogni a fia hangját, egyszerűen nem jutott eszébe megkérdezni.
Ez nagyon jól mutatja, miért nem elegendő pusztán tudni a telefonos csalások létezéséről. Egy krízishelyzetben egészen máshogy reagálunk, mint amikor nyugodtan olvasunk egy csalásokról szóló cikket.
Ezért érdemes előre kialakítani egy nagyon egyszerű családi szabályt: ha szokatlan vészhelyzetről és pénzről van szó, előbb ellenőrzünk, és csak utána cselekszünk.
A kódszót pedig időnként érdemes feleleveníteni. Nem kell családi hadgyakorlatot tartanunk, elég néhány havonta megkérdezni egymástól: emlékszel még, mi a vészhelyzeti jelszavunk?
Három jel, aminél azonnal legyünk gyanakvóak
A BBC-nek nyilatkozó csalásmegelőzési szakértő, Gary Schildhorn három különösen fontos figyelmeztető jelet emel ki.
- Sürgetés. Most kell fizetni. Most kell elindulni. Nem tehetjük le a telefont. Nincs időnk gondolkodni.
- Szokatlan pénzkérés. Készpénzt, kriptovalutát, ajándékkártyát vagy más, nehezen visszakövethető fizetési módot kérnek.
- Elszigetelés. A telefonáló azt akarja, hogy senkivel ne beszéljünk. Ne hívjuk fel a párunkat. Ne szóljunk a családnak. Tartsuk titokban az egészet.
Mindhárom ugyanazt szolgálja: ne legyen lehetőségünk megállni és ellenőrizni a történetet.
KÉk háttér, háttal a kamerának kék pulcsis nő mobilt tart a füléhez, haja lófarokba kötve
Magyarországon is működik a bajba jutott rokon története
Ehhez pedig még mesterséges intelligenciára sincs feltétlenül szükség.
A magyar rendőrség 2026 júliusában számolt be olyan esetekről, amelyekben csalók időskorúakat hívtak fel, és ügyvédnek adták ki magukat. Azt állították, hogy az áldozat hozzátartozója rendőrségi ügybe keveredett, majd óvadékra hivatkozva több millió forintot kértek.
Külön felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarországon a rendőrség nem kér telefonon készpénzt vagy óvadékot, és nincs olyan hivatalos eljárás, amelyben egy rendőrnek vagy ügyvédnek készpénzt kellene átadnunk azért, hogy egy hozzátartozónk szabadlábra kerüljön.
A csalók módszerei változnak, a pszichológiai trükk azonban ugyanaz marad: előbb megijesztenek, majd megakadályozzák, hogy legyen időnk gondolkodni.
Ha a bank hív, akkor se higgyünk automatikusan a kijelzőnek
A másik gyakori forgatókönyv szerint nem egy családtag, hanem a bankunk munkatársa telefonál.
Gyanús tranzakció történt. Veszélyben van a pénzünk. Azonnal át kell utalnunk egy biztonságos számlára. Meg kell adnunk az SMS-ben érkezett kódot. Esetleg egy alkalmazást kell telepítenünk, hogy az ügyintéző segítsen.
Itt egy másik egyszerű szabály menthet meg bennünket: tegyük le a telefont, és mi hívjuk vissza a bankot a hivatalos telefonszámán.
Még a kijelzőn megjelenő telefonszám sem jelent biztosítékot arra, hogy valóban a bank keres bennünket, mert a hívóazonosító meghamisítható. A rendőrség arra is figyelmeztet, hogy a bank nem kéri el telefonon a PIN-kódunkat vagy az SMS-ben kapott egyszer használatos megerősítő kódot, és nem kér arra, hogy a pénzünket egy másik, úgynevezett biztonságos számlára utaljuk.
Ezt az 5 szabályt beszéljük meg az egész családdal
- Legyen családi kódszavunk. Olyan kifejezést válasszunk, amelyet könnyű megjegyezni, de idegen nem találhat ki a közösségi oldalaink alapján.
- Vészhelyzetben tegyük le a telefont. Ezután mi magunk hívjuk fel a hozzátartozót azon a számon, amelyet már korábban is használtunk. Pontosan ezt javasolja az FTC is AI-hangklónozás gyanúja esetén.
- Pénzkérésnél álljunk meg. Különösen akkor, ha készpénzt, kriptovalutát, ajándékkártyát vagy sürgős átutalást kérnek. Húzzuk az időt, ameddig csak lehet.
- Banki kódot ne diktáljunk be. PIN-kódot, internetbanki jelszót és SMS-ben érkező egyszer használatos azonosítót se adjunk meg telefonálónak. Ismeretlen kérésére távoli hozzáférést biztosító alkalmazást se telepítsünk.
- Beszéljünk róla előre. Különösen gyerekekkel és idősebb családtagokkal érdemes átbeszélni, mit teszünk, ha valamelyikünk nevében valaki váratlanul pénzt kér.
A telefonos csalók legnagyobb fegyvere ugyanis nem feltétlenül a mesterséges intelligencia, hanem a pánik. Ha valaki a gyermekünk hangján zokogva közli, hogy bajban van, természetes reakciónk, hogy azonnal segíteni akarunk. A családi kódszó nem azért fontos, mert okosabbá tesz bennünket a csalóknál. Viszont adhat néhány másodpercet, amelyben a félelem helyett racionálisan dönthetünk.
Kapcsolódó: így szabadulhatsz meg egyszer s mindenkorra a kéretlen telefonhívásoktól és telemarketingesektől
Fotó: Unsplash
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!