- Az ATM-bizonylatok olyan adatokat tartalmaznak, amelyek hitelessé tehetik a banki csalókat.
- A csalók gyakran pszichológiai manipulációval, nem pedig technológiai hackeléssel dolgoznak.
- Egyetlen apró szokás megváltoztatásával jelentősen csökkenthetjük a visszaélések esélyét.
A legtöbben rutinszerűen használják az ATM-et. Kivesszük a pénzt, megnyomjuk a gombot, elrakjuk a bankjegyeket, majd automatikusan rábökünk a „Bizonylat nyomtatása” opcióra is. A kis papír aztán vagy a pénztárcában landol, vagy a legközelebbi kukában végzi.
Elsőre teljesen ártalmatlannak tűnik az egész. Hiszen nincs rajta a PIN-kódunk, és általában a teljes bankkártyaszám sem látható rajta. A kibercsalásokkal foglalkozó szakértők szerint azonban a modern átverések már nem arról szólnak, hogy valaki feltöri a bankrendszert. Sokkal inkább arról, hogy megszereznek néhány apró információt rólunk, majd ezek segítségével meggyőzően eljátsszák, hogy valóban a bankunktól keresnek minket. És ebben egy eldobott ATM-bizonylat meglepően sokat segíthet nekik.
Miért lehet veszélyes egy ATM-bizonylat?
A legtöbb bizonylaton szerepel egy sor olyan adat, ami érzékeny lehet. A tranzakció pontos időpontja, az ATM helye, a felvett összeg és a bankkártya utolsó néhány számjegye, sőt, sok esetben az egyenlegünk is.
Önmagukban ezek az adatok ugyan nem elegendők ahhoz, hogy valaki hozzáférjen a bankszámlánkhoz. A probléma viszont az, hogy a modern csalások már pszichológiai manipulációra épülnek.
A csalók nem feltétlenül technikai hibákat keresnek. Inkább azt próbálják elérni, hogy mi magunk adjuk át az adatainkat vagy hagyjunk jóvá egy tranzakciót. Ehhez pedig a hitelesség a legfontosabb fegyverük.
Így működik az ATM-es csalás
A szakértők szerint a folyamat sokszor egészen egyszerűen indul. Valaki összegyűjti a bankautomaták körül hagyott bizonylatokat, majd az ott szereplő információkat más adatbázisokkal vagy korábbi adatszivárgásokból megszerzett telefonszámokkal párosítja.
Ezután érkezik egy telefonhívás, SMS, vagy banki figyelmeztetésnek tűnő üzenet.
A hívó például így szólhat:
„A csalásmegelőzési osztályról keressük. Meg tudja erősíteni a ma délelőtt 10:24-kor történt 65 ezer forintos készpénzfelvételt a belvárosi ATM-nél?”
Mivel az összeg, az időpont és az ATM helye is stimmel, a legtöbben automatikusan elhiszik, hogy valóban a bankjuk telefonál.
Ezután a csaló már könnyebben ráveszi az áldozatot arra, hogy diktáljon be egy SMS-kódot, kattintson egy linkre, telepítsen egy alkalmazást, vagy akár átutaljon pénzt egy úgynevezett biztonsági számlára.
Kapcsolódó: olvasd el, hogyan verték át majdnem telefonos csalók újságírónkat!
A csalók már nem a PIN-kódunkat akarják
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy amíg nem adják meg a PIN-kódjukat, addig biztonságban vannak. A valóságban azonban a modern banki csalások nagy része már nem erről szól.
A kibercsalók inkább sürgetnek, pánikot keltenek, és bizalmat építenek. Az ATM-bizonylat pedig pontosan ezt a bizalmat segít megteremteni. Ha a hívó fél olyan adatokat tud, amelyeket elvileg csak mi és a bank ismerhetünk, sokkal nehezebb gyanakodni.
Ezért jobb inkább nem kinyomtatni a bizonylatot
A szakértők szerint a legegyszerűbb és legbiztonságosabb megoldás az, ha egyszerűen nem kérünk nyomtatott bizonylatot.
Ma már mobilbanki alkalmazások, internetbankok és azonnali push értesítések segítségével is nyomon követhetjük a tranzakcióinkat. A digitális ellenőrzés ráadásul nemcsak biztonságosabb, hanem környezetbarátabb is.
Ha mégis kérünk bizonylatot, így kezeljük biztonságosan. Előfordulhat, hogy munkához vagy könyveléshez szükségünk van a nyomtatott bizonylatra. Ilyenkor érdemes úgy kezelni, mint egy bizalmas dokumentumot.
A szakértők azt javasolják, hogy ne hagyjuk az ATM-nél, ne dobjuk nyilvános kukába, ne hagyjuk az autóban vagy nyitott táskában, és használat után tépjük apró darabokra. Különösen fontos ez akkor, ha az egyenlegünk is szerepel rajta!
Soha ne hagyjuk a bizonylatokat a bankautomatánál!
Egy másik fontos szabály: mindig zárjuk le az ATM-műveletet
Sokan pénzfelvétel után egyszerűen elsétálnak az automatától, miközben a kijelzőn még aktív marad a rendszer.
A szakértők szerint mindig nyomjuk meg a Mégsem gombot, vagy várjuk meg a teljes kijelentkezést, mielőtt otthagyjuk az ATM-et. Ez különösen forgalmas helyeken fontos.
Hogyan ismerjük fel a hamis banki hívásokat?
A bankok és pénzügyi hatóságok szerint van néhány szabály, amit érdemes észben tartani. A valódi bank:
- soha nem kéri telefonon a PIN-kódunkat,
- nem kér SMS-ben kapott egyszer használatos kódot,
- nem kér utalást „biztonsági számlára”,
- és nem sürget pánikszerűen.
Ha gyanús hívást kapunk, szakítsuk meg a beszélgetést, nyissuk meg a mobilbankot, és csak a bank hivatalos telefonszámán keressük vissza őket.
Az ATM-es csalások azért különösen veszélyesek, mert hétköznapi rutinokra építenek. Nem látványos hackelésekről van szó, hanem apró figyelmetlenségekről és pszichológiai manipulációról.
A bizonylat kinyomtatása önmagában nem veszélyes. A gond ott kezdődik, amikor az a papír illetéktelen kezekbe kerül. És bár egyetlen cetli elsőre jelentéktelennek tűnhet, a csalók pontosan tudják, hogyan lehet néhány apró információból meggyőző történetet építeni.
