- Európa-szerte nő a várható élettartam.
- Az OECD modelljében minden egy évnyi élettartam-növekedés nyolc hónappal emelné a nyugdíjkorhatárt.
- 2026-ban 65 év a nyugdíjkorhatár; a sajtóban megjelent 67 és 69 év hosszú távú javaslat, de nem hatályos szabály.
Magyarországon 2026-ban továbbra is 65 év az általános öregségi nyugdíjkorhatár és egyelőre nem született olyan törvény, ami ezt 67, majd 69 évre emelné. A két magasabb szám egy OECD-reformforgatókönyvből származik, ami a korhatárt a várható élettartamhoz kötné. Nem mindegy tehát, hogy szakpolitikai javaslatról vagy már hatályos szabályról beszélünk.
A 69 éves nyugdíjkorhatár elég erős szám ahhoz, hogy rögtön számolni kezdjük, hány hétfő reggel és korai ébresztő férhet még bele a munkás életünkbe. A rövid válasz azonban egyértelmű. 2026 szeptemberében Magyarországon nem emelték 67 vagy 69 évre a nyugdíjkorhatárt.
Mennyi a nyugdíjkorhatár Magyarországon 2026-ban?
A hatályos szabály szerint az 1957-ben vagy később születettek, 65 évesen érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Az idősebb évjáratokra még a korábbi, fokozatosan emelkedő korhatárok vonatkoztak, de ez a folyamat 65 évnél lezárult.
A teljes öregségi nyugdíjhoz főszabály szerint legalább húsz év szolgálati idő szükséges. Aki a korhatár betöltésekor legalább tizenöt, de húsz évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkezik, résznyugdíjra lehet jogosult.
Honnan származik a 67 és a 69 év?
A számok a 2024-ben megjelent, Strengthening the Hungarian Pension System című OECD-jelentésből kerültek a nyilvánosságba. A magyar kormány kérésére készült dokumentum nem egy meghozott döntést ismertet, hanem lehetséges reformokat vizsgál.
Az egyik modell a nyugdíjkorhatárt a 65 éves korban várható élettartamhoz kötné, és minden egy évnyi élettartam-növekedésből nyolc hónapot érvényesítene a korhatárban. Az OECD számítása szerint így a jelenlegi 65 év 2045-re megközelítőleg 67, 2070-re pedig 69 évre nőne.
A jelentésben szereplő 2025-ös kezdőpont csak a számítás egyik feltételezése volt, nem bejelentett bevezetési dátum.
Az OECD 2026 júliusában megjelent magyar országjelentése ismét felvetette ezt a lehetőséget. Ez továbbra is ajánlás, nem magyar jogszabály, de azt mutatja, hogy a kérdés nem tűnt el a gazdaságpolitikai vitákból.
Érdemes időben elkezdeni felkészülni a nyugdíjas évekre (Forrás: Canva)
Miért kerül szóba a korhatáremelés?
A magyar állami nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik. Ez azt jelenti, hogy az adott időszakban dolgozók befizetéseiből finanszírozzák az akkor nyugdíjban lévők ellátását. Ezért sokat számít, hány aktív korú ember dolgozik, mekkora bér után fizet járulékot, és hány idős ember ellátásáról kell gondoskodni.
Az OECD szerint 1995-ben még 4,2 húsz és hatvannégy év közötti magyar jutott minden 65 év felettire, 2023-ban már csak 2,9, 2070-re pedig 1,8-ra csökkenhet ez az arány.
Ez nem azt jelenti, hogy pontosan ennyi dolgozó tart el egy nyugdíjast, de jól mutatja a népesség öregedését.
A demográfiai változásból persze nem következik, hogy kizárólag a korhatáremelés lehet a megoldás. A rendszer helyzetét a foglalkoztatottság, a bérek, a termelékenység, a járulékszabályok és a gazdaság teljesítménye is befolyásolja.
A hosszabb élet nem mindig jelent hosszabb munkaképességet
Papíron logikusnak tűnhet, hogy ha tovább élünk, tovább is dolgozzunk. Csakhogy ugyanaz a korhatár egészen mást jelent egy rugalmas időbeosztásban dolgozó tanácsadónak, mint annak, aki évtizedeken át nehéz fizikai munkát végzett vagy műszakba járt dolgozni.
Az OECD adatai szerint 1995 és 2021 között a 65 éves korban várható egészséges élettartam a magyar férfiaknál 1,2, a nőknél 1,9 évvel nőtt. Egy korhatáremelés ezért önmagában kevés lenne. Idősebb korban is elérhető képzésekre, rugalmas és részmunkaidős állásokra, valamint az életkori diszkrimináció visszaszorítására is szükség volna.
Húsz év munka van még előttem – mit kezdjek vele?
Negyvenes éveim közepén a 65 éves korhatár sem hangzik közelinek, hiszen még nagyjából húsz év munkáról beszélünk. Ez majdnem egy teljes második pályafutás, az emberben fel merül, élete végéig azt szeretné-e csinálni, amit most.
Nem feltétlenül új szakmát kell tanulni, inkább több helyen használható készségeket, például az AI-eszközök értő és ellenőrzött használatát, adatkezelést, projektvezetést, online kommunikációt vagy egy idegen nyelvet.
Egy második szakmai lábat érdemes kicsiben kipróbálni. Egy rövidebb képzés, kisebb megbízás vagy mellékprojekt megmutatja, működik-e az elképzelt irány. Az is sokat számít, ha idővel rugalmasan végezhető munkát építünk magunknak, és közben figyelünk az egészségünkre, kapcsolatainkra, valamint lehetőség szerint a megtakarításainkra is.
A mindenkori nyugdíjkorhatárt nem tudom irányítani. Azt viszont igen, hogy tíz év múlva mennyire lesz korszerű a tudásom, mennyire függök egyetlen munkahelytől, és van-e olyan munkám, amelyet még szívesen és jó erőben tudok végezni. Talán jobb nem pánikba esni, hanem időben felépíteni egy következő szakmai fejezetet.
Kapcsolódó: Meglepő, mennyi lehet a nyugdíj összege 40 év után
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!