Falánk, egzotikus kártevők jelentek meg a magyar határ közelében

• A japán cserebogár több mint 300 növényfajt támadhat meg, miközben lárvája a föld alatt is pusztít.
• A kártevő autóban, poggyászban vagy kempingfelszerelésben megbújva akár több száz kilométert is megtehet.
• Mutatjuk, hogyan ismerheted fel, mit vizsgálj át külföldi utazás után, és kinek szólj, ha gyanús példányt találsz.

A magyar határtól alig 500 méterre bukkant fel egy olyan rovar, aminek megtelepedését egész Európában igyekeznek megakadályozni. A japán cserebogár szőlőt, gyümölcsfákat, kukoricát, rózsát és gyepet is előszeretettel legel. A Nébih szerint most az utazók és a lakosság figyelme is sokat számíthat.

Nőstény bogarat fogtak a határ mellett

A japán cserebogár neve első hallásra talán nem hangzik különösebben fenyegetően, ám a Popillia japonica az Európai Unió egyik zárlati károsítója. Ez azt jelenti, hogy behurcolásának és terjedésének megakadályozása kiemelt növényegészségügyi feladat.

A Nébih augusztus 13-án kiadott tájékoztatása szerint a szlovén hatóságok júliusban egy japán cserebogarat fogtak a magyar határhoz közeli Pince település autópálya melletti pihenőhelyén.

A helyszín mindössze mintegy fél kilométerre található Magyarországtól.

Ráadásul nőstény egyed került elő, ami a lehetséges szaporodás és megtelepedés miatt nagyobb kockázatot jelent. Ez azonban önmagában még nem bizonyítja, hogy a kártevő állománya kialakult volna a térségben. A környék tápnövényein nem találtak jellegzetes károkat, és a közelben kertészeti áruda vagy ültetési anyagot előállító telep sincs.

A felfedezést mégsem lehet félvállról venni. A Nébih és a területi hatóságok hat feromoncsapdát helyeztek ki Zala vármegyében. A megfigyelés a 86-os főút mentén Kálócfáig, az M70-es és az M7-es autópálya környezetében pedig Zalakomárig terjed.

Miért tartanak ennyire a japán cserebogártól?

A japán cserebogár nem válogatós. Az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet, az EPPO adatlapja szerint több mint 300 termesztett és vadon élő növény lehet a tápnövénye.

A kifejlett bogarak többek között az alábbiakat támadhatják meg:

• szőlő;
• alma-, cseresznye-, szilva- és őszibarackfa;
• málna és szeder;
• kukorica és szója;
• rózsa, lilaakác és más dísznövények;
• juhar, hárs, nyír és szil;
• kerti és sportpályákon található gyepek.

Az imágók – vagyis a kifejlett rovarok – a leveleket, virágokat és gyümölcsöket rágják. Gyakran csoportosan lepik el a növényeket, és a levélerek közötti szövetet fogyasztják el. A súlyosan károsított levelekből végül szinte csak az erezet marad vissza. Nagy egyedszám esetén rövid idő alatt akár teljes tarrágást is okozhatnak.

Közben a talajban élő lárvák a fűfélék és más növények gyökereivel táplálkoznak. Emiatt a gyep megbarnulhat, foltokban elpusztulhat, a növények pedig könnyebben kifordulhatnak a talajból. A rovar tehát két fronton támad: kifejlett alakja a föld felett, lárvája a felszín alatt pusztít.

Nincs olyan fa, amit ne rágna le (Forrás: Getty Images)

Potyautasként teheti meg a nagy távolságokat

A japán cserebogár repülni is tud, ám nagy távolságokra rendszerint emberi segítséggel jut el. Megbújhat teherautókban, személyautókban, lakókocsikban, poggyászokban, szállítmányokban és kempingfelszerelések között. Lárvái földlabdás vagy cserepes növények talajával kerülhetnek új területekre.

A faj eredetileg Kelet-Ázsiában őshonos. Észak-Amerikában 1916-ban azonosították először, majd súlyos mezőgazdasági és kertészeti kártevővé vált. Az európai kontinensen 2014-ben, Észak-Olaszországban találták meg először; azóta más országokban is észlelték.

A közlekedési folyosók szerepére a mostani esetek is ráirányítják a figyelmet. Júliusban Ausztriában, a Grazhoz közeli Premstätten egyik autópálya-pihenőjénél két hím példányt fogtak.

A helyszín az észak-olaszországi fertőzött területekről induló útvonal mellett fekszik, körülbelül 90 kilométerre a magyar határtól. Mivel további példányok vagy károsított növények nem kerültek elő, az osztrák hatóságok egyelőre behurcolt bogarakként kezelik őket.

Így ismerheted fel a japán cserebogarat

A japán cserebogár apró: kifejlett állapotban mindössze 8–11 milliméter hosszú. Mérete és fémes színe miatt első pillantásra könnyen összetéveszthető más bogarakkal.

Ezekre a bélyegekre érdemes figyelni:

• feje és előtora fémesen zöld;
• szárnyfedője rézbarna, olykor vöröses árnyalatú;
• a potroh két oldalán öt-öt fehér szőrcsomó látható;
• a potroh végén további két, feltűnő fehér szőrcsomó található.

Éppen ez a tizenkét fehér foltnak tűnő szőrcsomó a faj egyik legjellegzetesebb ismertetőjegye. A biztos azonosítást ugyanakkor érdemes szakemberre bízni, mert több hazai bogárfaj is mutathat hasonló fémes színezetet.

Az autónkban is hazahozhatjuk

A Nébih arra kéri a külföldről, különösen a fertőzéssel érintett térségekből hazatérőket, hogy vizsgálják át:

• a ruházatukat és csomagjaikat;
• az autó utasterét és csomagtartóját;
• a lakókocsit vagy lakóautót;
• a sátrat és más kempingfelszerelést;
• a szabadban tárolt tárgyakat.

Ellenőrizetlen forrásból származó növényt, földlabdás palántát vagy más növényi anyagot sem tanácsos hazahozni. Egy apró, az ülés alá vagy egy sátor hajtásába bújt rovar is elég lehet egy új behurcoláshoz.

Ezt kell tenni, ha gyanús bogarat találunk

A japán cserebogár észlelése, sőt már a jelenlétének gyanúja is bejelentési kötelezettséggel jár. Ha valaki hasonló rovart vagy jellegzetes növényi kártételt talál, értesítenie kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, illetve a Nébih-et.

Érdemes jó minőségű fényképet készíteni a bogárról, feljegyezni a megtalálás pontos helyét és idejét, valamint azt is, milyen növényen került elő. A gyanús példányt nem célszerű szabadon engedni vagy máshová vinni.

Fontos ugyanakkor, hogy a határ melletti fogás még nem jelenti a japán cserebogár igazolt magyarországi megtelepedését. Éppen azért zajlik az intenzív megfigyelés, hogy egy esetleges behurcolást minél korábban észleljenek. 

Kapcsolódó: Tudtad, hogy ez az olcsó fűszernövény messzire űzi a csótányokat?

Kiemelt kép: Getty Images