- Mi az új, úgynevezett haldokló álom hipotézis?
- Évszázadok óta hasonló dolgokról számolnak be, akiknek halálközeli élményben volt részük.
- Mit tud jelenleg bizonyítani a tudomány, és mi az, ami továbbra is csak feltételezés a halálközeli állapottal kapcsolatban?
Fényes alagút, lebegés, találkozás elhunyt szerettekkel, mindent átható béke. A halálközeli élményekről beszámolók évtizedek óta feltűnően hasonló történeteket mesélnek, függetlenül attól, hogy a világ melyik részén történtek. Egy frissen publikált tudományos elmélet szerint ennek nem feltétlenül természetfeletti oka van: lehet, hogy a választ éppen a haldokló agy működésében kell keresnünk.
Meglepően sok ember számol be hasonló élményekről
A halálközeli élmény régóta foglalkoztatja a kutatókat, nem csak az embereket. A különböző felmérések szerint az emberek nagyjából 10 százaléka számol be arról, hogy élete során átélt valamilyen halálközeli élményt. A beszámolók meglepően hasonlóak, még akkor is, ha különböző országokból, kultúrákból és vallási háttérből származnak.
Kapcsolódó: Tudósok rögzítették, mi történik velünk a halálunk után – hova száll a lélek?
A leggyakoribb élmények közé tartozik a testen kívüli lebegés érzése (ahogy az Madonnával is történt halálközeli élménye során), egy fényes alagút vagy ragyogó fény látványa. Gyakori az is, hogy elhunyt hozzátartozókkal való találkozásról számolnak be, vagy lepereg előttük az életük. A halálközeli élményt legtöbben úgy írják le, mint mélységes béke, szeretet és nyugalom érzése. Olyan az élmény, hogy az illető nem szeretne visszatérni.
Bár nem minden élmény pozitív – a kutatások szerint a beszámolók kisebb része ijesztő vagy szorongáskeltő –, a legtöbben mégis rendkívül békésnek írják le ezt az állapotot.
Az új elmélet szerint az agy egy utolsó álmot alkothat
A Frontiers in Psychology folyóiratban idén megjelent tanulmány egy új magyarázatottal állt elő. Dr. Recai Kayış halálkutató úgynevezett haldokló álom hipotézise szerint a halálközeli élmények valójában az agy utolsó, belsőleg létrehozott élményei lehetnek. A feltételezés szerint amikor az agy oxigénellátása drasztikusan csökken, fokozatosan elveszíti kapcsolatát a külvilággal, miközben egyre inkább a saját emlékeire, érzéseire és korábbi tapasztalataira támaszkodik.
A modell szerint ilyenkor egy álomszerű, rendkívül intenzív tudatállapot jöhet létre, amelyben:
- összekapcsolódnak az emlékek és az érzelmek;
- feloldódhat az időérzék;
- a tudat egy belső történetet alkothat.
A kutató hangsúlyozza, hogy ez egyelőre egy tudományos hipotézis, vagyis nem bizonyított magyarázat, hanem olyan modell, amelyet a jövő kutatásainak kell igazolniuk vagy cáfolniuk.
Az érzelmi életünk is befolyásolhatja, mit élünk át?
Az elmélet egyik legérdekesebb része szerint a halálközeli élmény hangulatát részben az egész életünk során felhalmozott érzelmi emlékek alakíthatják.
Eszerint azok, akik életük során jobbára biztonságot, szeretetet és kötődést éltek meg, nagyobb eséllyel élhetnek át békés halálközeli élményt. Míg a súlyos traumák, a feldolgozatlan bűntudat vagy tartós szorongás más jellegű belső élményeket eredményezhetnek. A szerző ugyanakkor kiemeli, hogy ezt a feltevést még nem támasztják alá közvetlen vizsgálatok, ezért jelenleg inkább elméleti lehetőségként kezelhető.
Sokan számolnak be úgy a halálközeli élményükről, hogy látták a fényt (Forrás: Unsplash/Michael Worden)
A kultúránk is formálhatja a halálközeli élményt
A kutatók régóta megfigyelték, hogy bár a halálközeli élmények alapvető szerkezete hasonló, bizonyos részletek kultúránként eltérhetnek. Például keresztény kultúrákban a fényforrást sokan isteni lényként vagy angyalként írják le, míg Japánban gyakrabban egyszerű fényként vagy tárgyként jelenik meg ugyanaz az élmény.
Az új elmélet szerint ennek oka lehet, hogy az agy a saját kulturális emlékeinkből és hiedelmeinkből építi fel ezt a végső belső élményt.
Nem mindenki él át halálközeli élményt
Bár azt gondoljuk, hogy ha valakit újra kell éleszteni, súlyos, életveszélyes állapotba kerül, automatikusan van halálközeli élménye. Most kiderült, hogy csupán kevesebb mint 40 százalék számol be bármilyen tudati élményről. Vagyis a legtöbben egyáltalán nem emlékeznek semmire ebből az időszakból.
Ez arra utal, hogy a halálközeli élmények kialakulásában valószínűleg több tényező is szerepet játszik, és a kutatók még mindig messze vannak attól, hogy teljes bizonyossággal megmagyarázzák ezt a különleges jelenséget.
Kapcsolódó: Hogyan változtatnak az életükön, akik halálközeli élményt éltek át?
Fotó: Unsplash/Michael Worden
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!