- Vajon tényleg lehallgat minket a telefonunk?
- A valóságban más a helyzet – és adatvédelmi szempontból talán aggasztóbb is.
- Mit tehetünk az adataink védelméért?
A digitális korszak egyik legelterjedtebb tévhite, hogy a mobiltelefonok folyamatosan figyelik a környezetükben zajló beszélgetéseket, és ezek alapján jelenítenek meg személyre szabott hirdetéseket. A szakértők szerint azonban nem erről van szó. Egy ilyen rendszer működtetése ugyanis rendkívül idő- és pénzigényes lenne.
A folyamatos hangrögzítést ráadásul aligha lehet észrevétlenül végezni. A folyamat maga jelentős mennyiségű adatforgalmat generálna, gyorsabban merítené az akkumulátort, és könnyen kimutatható nyomokat hagyna a hálózati kommunikációban.
Kiberbiztonsági kutatások során több tízezer mobilalkalmazást világítottak át, de nem találtak valós bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy az appok titokban aktiválnák a mikrofont és hangfelvételeket készítenének reklámcélokra. (Ugyanakkor, mint kiderült, több esetben képernyőadatokat továbbítottak harmadik feleknek). És természetesen a legnagyobb technológiai vállalatok is tagadják, hogy a reklámforgalmat mikrofonalapú adatok segítenék. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a techóriások ártatlanok lennének.
Titkos lehallgatás? Inkább kifinomult adatprofilozás!
A modern reklámtechnológia legnagyobb ereje nem a megfigyelésben, hanem az előrejelzésben keresendő. Az algoritmusok ma már elképesztő pontossággal képesek modellezni a felhasználók érdeklődési körét és várható döntéseit. Ehhez pedig nem hangra, hanem böngészései adatokra van szükség.
A techóriásoknak nincs szükségük a beszélgetéseinkre ahhoz, hogy tudják, mire vágyunk. (Forrás: Getty Images)
Az alkalmazások használati mintái, az internetes keresések, előzmények, a vásárlási szokások, a földrajzi helyzet és a közösségi kapcsolatok alapján részletes digitális profil építhető fel. A rendszerek nemcsak azt elemzik, hogy mit teszünk, hanem azt is, hogy kikkel találkozunk, hol tartózkodunk és milyen online környezetben mozgunk.
Kapcsolódó: Mennyire ártanak a reklámok a gyerekeknek?
Ennek tudható, hogy egy barátunk által keresett termék rövid időn belül a mi hirdetéseink között is megjelenik. Vagyis mindez nem azért történik, mert a telefonunk rögzítette a beszélgetést, hanem azért, mert az algoritmus összefüggéseket talált a digitális viselkedésminták között. Más szóval: a rendszer nem tudja, hanem sejti, mit fogunk valószínűleg tenni.
Kutatások szerint a digitális viselkedés elemzésével az algoritmusok sok esetben képesek előre jelezni egyes döntéseinket vagy érdeklődési területeinket még azelőtt, hogy azok tudatosan megfogalmazódnának bennünk. A célzott reklámok hatékonyságát éppen az adja, hogy nem a jelenlegi, hanem a várható igényeket próbálják felismerni.
Az algoritmus persze nem egyedül dolgozik. A háttérben sok esetben adatbrókerek állnak, vagyis olyan vállalatok, amelyek különböző alkalmazásokból, weboldalakról és szolgáltatóktól származó adatokat gyűjtenek és kapcsolnak össze. Az így létrejövő adatbázisok alapján részletes profilok készíthetők a felhasználók érdeklődési köréről és fogyasztási szokásairól.
A pszichológia szerepe
A jelenségben a pszichológiai tényezőknek is szerepük lehet. A kutatók által Baader-Meinhof-jelenségnek (vagy frekvenciaillúziónak) nevezett hatás során hajlamosak vagyunk előbb észrevenni azokat a dolgokat, amelyek nemrég kerültek a figyelmük középpontjába.
Kapcsolódó: Tényleg figyelhetnek minket a laptopon keresztül? A válasz nem az, amire számítottunk
Naponta megszámlálhatatlan mennyiségű reklám mellett haladunk el anélkül, hogy tudatában lennénk. Ha azonban egy bizonyos termékről vagy szolgáltatásról beszélünk, az agyunk érzékenyebbé válik az adott információra, így előbb is vesszük észre azt, amikor hirdetésként jön szembe velünk a közösségi médiában.
A valódi veszély: digitális lábnyom
Természetesen léteznek aggodalomkeltő technológiák, gyakorlatok és kémprogramok. Egyes alkalmazások indokolatlanul mikrofonengedélyeket kérhetnek tőlünk, illetve olyan vállalati rendszerekre is volt már példa, amelyek állítólag képesek elemezni az okoseszközökről érkező hangokat. Ezek azonban inkább kivételek, mint általános gyakorlatok.
A szakértők szerint a legjelentősebb adatvédelmi kockázat továbbra is az, amit nap mint nap, önként termelünk a digitális térben. A helymeghatározási adatok, a lájkok, a keresések, az alkalmazáshasználati szokások és az online aktivitás együttese a lehallgatott beszélgetéseknél is többet elárulhat az egyén személyiségéről és érdeklődési köréről.
A digitális gazdaság alapját nem a hangfelvételek, hanem a viselkedési adatok elemzése jelenti. A valódi kérdés tehát nem az, hogy lehallgat-e bennünket a telefonunk, hanem az, hogy mennyi információt osztunk meg magunkról a kattintások és a keresések által. Ha úgy vesszük, e tekintetben az adatbróker vállalatok már most is többet tudhatnak rólunk, mint azt elsőre gondolnánk.
4 dolog, amit még ma megtehetsz az adataid védelméért
A digitális lábnyomot teljesen eltüntetni szinte lehetetlen, néhány egyszerű beállítással azonban védettebbé tehetjük az adatainkat az online térben.
- Ellenőrizzük az alkalmazásengedélyeket! A mikrofonhoz, kamerához, névjegyekhez vagy fotókhoz való hozzáférés nem minden alkalmazás esetében indokolt. Az operációs rendszer beállításai között néhány perc alatt átnézhető, hogy mely programok milyen adatokat érhetnek el.
- Kapcsoljuk ki a felesleges helymeghatározást! Illetve érdemes rendszeresen ellenőrizni, mely appok rendelkeznek helyadat-hozzáféréssel, és csak azoknak engedélyezni, amelyeknél ez valóban indokolt.
- Töröljük rendszeresen az előzményeket! A sütik (cookie-k) és egyéb nyomkövetők jelentős szerepet játszanak az online profilalkotásban. A böngészési előzmények és a sütik időnkénti törlése az adatgyűjtés mértékéből is visszavehet.
- Frissítsük rendszeresen az alkalmazásokat és az operációs rendszert, és ha módunkban áll, használjunk inkább adatvédelmi fókuszú böngészőt!
Kapcsolódó: 5 kényes információ, amit az okostelefonod tud rólad
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!