• Milyen vegyszereket találtak a magyar almákban – és mit jelent ez ránk nézve?
• A szakember elárulja, hogyan működik a „vegyi koktélhatás”.
• Így határozzák meg fogyasztási döntéseink a piac működését.

Az alma itthon igazi közönségkedvenc, túlzás nélkül identitásunkat is meghatározó gyümölcs. Egészségvédő hatása közmondásos (napi egy ugye távol tartja az orvost), mindeközben finom, egész évben elérhető, diétás is és a sokezres cseresznyék, valamint a messze földről érkező egzotikumok remek alternatívája a szűkebb konyhapénzből gazdálkodóknak is.

Innen nézve nem meglepő, mekkora riadalmat keltett egy nemrégiben publikált nemzetközi vizsgálat, amelynek adatai – és az azt feldolgozó cikkek szalagcímei – szerint nem elég, hogy a hagyományos termesztésből származó alma tele van növényvédőszer-maradványokkal, de a magyar alma kifejezetten terhelt ebből a szempontból.

Kutatás az almákról

A Pesticide Action Network Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös kutatása 13 európai országban összesen 59 almamintát elemzett. Az eredmények szerint a hagyományos termesztésből származó almák 85%-a többféle növényvédőszer-maradványt tartalmaz. A magyar minták szintén aggasztóak: az öt vizsgált almából mindegyik tartalmazott peszticidet a kimutatási határ felett, átlagosan 4,2 különböző hatóanyagot mintánként.

A mintákat 2026 elején 12 EU-tagállamban és Svájcban vásárolták piacokon és főleg szupermarketekben; országonként több, jellemző fajtából vettek mintát. A magyar almák a Príma, Penny Market és Spar üzleteiből származtak, fő fajtáik pedig red chief, golden és gala voltak.

Örök vegyi anyagok

A mintákban különösen gyakoriak voltak a PFAS-alapú „örök vegyi anyagok”, amelyek lassan bomlanak le, és hosszú távon felhalmozódhatnak az emberi szervezetben. A hazai almák 60%-ába emellett neurotoxikus, az idegrendszerre káros növényvédő szerek is kimutathatók voltak, és egyes esetekben a határértéket is meghaladták.

A vizsgálatok szerint az almaminták 71%-ában jelen volt legalább egy, az EU által a legtoxikusabbnak minősített peszticidek közé sorolt hatóanyag. Ezek nemcsak az emberi egészségre, hanem a környezetre is veszélyt jelentenek: a vízi élővilágot és a beporzó rovarokat is károsítják.

Az alma különösen erős növényvédelmet igényel (Fotó: Getty Images)

Akár évi 30 permet

Horváth Boldizsár agrármérnök, a hazai terményekkel foglalkozó Farm2Fork alapító-tulajdonosa szerint az, hogy az alma más gyümölcsökhöz képest is terheltebb lehet növényvédőszer szempontból, nem meglepő. Bár a legtöbben egyszerű, csaknem igénytelen gyümölcsnek gondoljuk, épp ez az egyik leginkább „vegyszerigényes” termény.

„Ennek egyik oka, hogy az alma tenyészideje hosszú, így egy év alatt akár harmincszor is permetezik – kezdi. 

Emellett kifejezetten sokféle kártevője és kórokozója van, ráadásul az igények kiszolgálásához hosszabb ideig kell tárolni, így kifejezetten intenzív növényvédelmet igényel” – folytatja. Ezt felerősíti a szabványos megjelenésű, szép termények iránti kereslet,  ami tovább növeli a permetezési nyomást.

Vegyi koktélok

Az emberben persze felmerül, hogyan lehetséges, hogy az egyik legnépszerűbb gyümölcsben ilyen sok vegyszer maradjon, miközben a magyar agrárágazatot is szigorú uniós normák irányítják. Azt, hogy a fogyasztásra kerülő terményekben milyen határértéket nem szabad meghaladniuk egyes vegyszereknek, tényleg szigorú szabályok rögzítik. Az ellenőrzések viszont nem – vagy csak alig – terjednek ki a keresztszennyeződésekre, vagyis azokra az esetekre, amikor egy-egy terményt többféle vegyszer koktéljával kezelnek.

A maximális maradékanyag-szintek hatóanyagonként érvényesek, és a határérték alatti minták jogszerűek. A valóságban viszont majdnem mindig több szert kapunk egyszerre, a hatósági gyakorlat pedig még nem ért el oda, hogy minden szermixet rutinszerűen, teljes spektrumában értékeljen. „Az EU-s szabályozás az egyes vegyszerek határértékét vizsgálja, de nem nézi az együttes hatást. Van már erre törekvés, de ez csak lassan tud megvalósulni” – mondja Boldizsár.

Tényleg olyan rossz a magyar alma? 

A helyzet tehát egyáltalán nem rózsás. Még akkor sem, ha a magyar alma extra kitettsége egyes vélemények szerint inkább újságírói túlzás és egyes hazai szervezetek kritikával éltek a mintavételi eljárással kapcsolatban is. Vannak, akik úgy vélik, (noha a kutatásmódszertan leírásában locally produced, azaz helyben előállított almákat említ a szöveg), nem egyértelmű, hogy a vizsgált almák tényleg magyar, vagy csak itthon forgalomba kerülő almák voltak-e. Ráadásul az itthon vett minta – bár valóban kedvezőtlen – nem kirívó.

Míg több országban, például Luxemburgban és Csehországban akár hét különböző hatóanyag is előfordult egy mintában, a magyarországon vizsgálta almákban átlagosan 4,2 hatóanyag volt. Mindezzel az élmezőnyben, de nem az élen végeztünk. Sovány vigasz. 

Akárhogy is: az alma – legyen magyar vagy import – klasszikus gazdálkodás keretein belül mindig erős növényvédelmi beavatkozást igényel. Így egészségünk érdekében fontos, hogy óvintézkedéseket tegyünk. De hogyan?

A növényvédőszerek emberre és állatra is károsak (Fotó: Getty Images)

Tudunk jól választani

Az első gondolat sokaknál az, hogy érdemes lehet olyan fajtákat keresni, amelyek természetüknél fogva ellenállóbbak, így kevesebb vegyszert igényelnek. Nem rossz ötlet, de Boldizsár szerint mégsem ez a megfelelő megoldás.

„Valóban léteznek ellenálló fajták. Az olyan klasszikus, magyar almák, mint a Húsvéti rozmaring vagy a Batul például jól ellenállnak sok kártevőnek, de ezek sajnos jobbára kikoptak a termesztésből. A modernebb rezisztens fajokat ma nagyobb részt bio gazdaságokban termesztik, mert jellegük miatt ezeket könnyebb ilyen formában megtermelni. Viszont ezek se azok a termények, amiket a nagy áruházláncok polcain az ember megtalál.”

Csak a bio alma egészséges?

És itt el is érkezünk a lényeghez. Ha biztosan az egészségünket nem terhelő terményt keresünk, a bio kínálatból kellene válogatnunk. Csakhogy míg 15–20 évvel ezelőtt volt egy jelentősebb felfutása a biotermékeknek, mára valahogy elsikkadt a dolog, a bio termények sokak szemében „úri huncutság” kategóriába kerültek – és sajnos erre rímelnek a vásárlói elvárások és a környezeti szabályozás is.

„A biogazdálkodás anyagi és szakmai kihívásokkal jár, ezért nem terjedt el széles körben. Magyarországon a bioágazat aránya mindössze 6% körüli, így a bioalmák még mindig ritkaságnak számítanak. A bioalmatermesztés speciális tudást és folyamatos ellenőrzést és jelenlétet igényel. Amíg nincs elég társadalmi nyomás, hogy széles körben elterjedjen, addig nem is fog. Ausztriában például körülbelül 27% a bio területek aránya, részben azért, mert ott erős a fogyasztói igény.”

Hosszú távon a törvényi szabályozás is segíthetne, például az, ha a gyümölcsök – és azon belül a bioalmák – áfáját csökkentenék, ami serkentené a keresletet és ösztönözné a termelőket. Szintén fontos lenne, hogy a gyermek- és közétkeztetésben is nagyobb arányban jelenjenek meg ezek a termények, hiszen a gyerekek esetében kiemelten fontos a vegyszermaradványok minimalizálása.

Mit tehetünk? 

A fentebb hivatkozott hazai gyümölcstermesztéssel foglalkozó szervezetek szerint vétek lenne száműzni az almát, mert a gyümölcsökben található vitaminok, ásványi anyagok, rostok és bioaktív anyagok egészségvédő hatása felülmúlja az esetleges növényvédőszer-maradványok kockázatát. Boldizsár úgy véli, hogy a legbiztonságosabb a helyi biotermelőktől származó alma, amennyiben ezt anyagilag vagy logisztikailag meg tudjuk engedni magunknak.

Ha ez nem megoldható, az alapos mosás (közvetlenül fogyasztás előtt) alapvető.

A hámozás szintén megoldás lehet, igaz, sem ez, sem a mosás nem tünteti el teljesen a vegyszereket, mivel azok egy része felszívódik a gyümölcshúsba is. A hámozás ráadásul akár 20%-os tápanyagveszteséget is jelenthet, nem beszélve arról, hogy a „héjában van a vitamin” jellegű dietetikai szempontok is mérlegelendők.

A mosás sokat segít (Fotó: Getty Images)

Formáljuk a piacot!

A szakértők szerint ugyanakkor nem csak a gazdákon és a szabályozáson múlik, milyen alma kerül a boltok polcaira. A fogyasztói elvárások ugyanilyen erős mozgatórugók. A kereskedők és termelők azt a gyümölcsöt kínálják, amelyről úgy gondolják, hogy mi szeretnénk megvenni. Ha a többség a mesébe illő, hibátlan, tökéletesen fényes, tulipiros héjú almát keresi, akkor a termelés is ehhez igazodik. Ez a fajta esztétikai elvárás pedig több növényvédelmi beavatkozást, vagyis több vegyszerezést jelent.

Épp ezért óriási a személyes felelősségünk. Amikor megvesszük a kissé foltos, apróbb, kevésbé látványos, de ugyanolyan egészséges almát, akkor valójában az egész élelmiszerláncnak jelzünk. Megmutatjuk, hogy számunkra a tartalom fontosabb a kinézetnél, hogy nem várjuk el a természet tökéletlenségeinek eltüntetését bármi áron, és hogy hajlandók vagyunk olyan gyümölcsöt választani, amelynek előállítása kevesebb környezetterheléssel jár.

Döntéseink sokkal messzebbre hatnak, mint gondolnánk és a tudatosságot Horváth Boldizsár is nagyon fontosnak tartja: „Ha hajlandóak vagyunk megenni egy-egy kisebb hibájú, de egészséges almát, mi magunk csökkenthetjük a gazdák vegyszerigényét.”

Kapcsolódó: Így marad otthon is sokáig friss az alma

Kiemelt kép: Getty Images