- Bolygónk biológiai sokfélesége az elmúlt években riasztó mértékben csökkent, főként az emberi tevékenységek és az éghajlatváltozás következtében.
- Ha nyitott szemmel járunk, és tudjuk, mire érdemes figyelni, a megannyi látnivaló mellett olyan aprócska részleteket is felfedezhetünk, amelyekről elsőre talán nem is gondolnánk, mennyire fontosak.
- A Miyawaki-minierdőkre különösen nagy igény mutatkozik a nagyvárosokban – köztük Budapesten is –, ahol a hagyományos erdősítés nem lehetséges.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az Európai Unióban élő védett fajok kétharmada kedvezőtlen vagy kifejezetten rossz természetvédelmi helyzetben van, a felmért élőhelyek háromnegyede pedig szintén gyenge vagy romló állapotúnak tekinthető.
Egyes kutatók úgy vélik, hogy jelenleg a Föld hatodik tömeges kihalási eseményét éljük. A korábbi, ismert kihalások során a fajok 60-95 százaléka tűnt el – a tudósok szerint több millió évre van szükség ahhoz, hogy az ökoszisztémák részben helyreálljanak a nagyobb veszteségek után.
Egészséges ökoszisztémákra szükségünk van, hiszen számtalan olyan létfontosságú dolgot biztosítanak számunkra, amelyeket gyakran maguktól értetődőnek veszünk a hétköznapokon. A növények a nap energiáját alakítják át, így táplálékot biztosítanak más élőlények számára.
A baktériumok és más élő szervezetek lebontják a szerves anyagokat, hasznos tápanyagokkal dúsítva a talajt. A beporzók nélkülözhetetlenek a növényi szaporodásban, és ezzel az élelmiszertermelés hatékonyságában is. A növények és az óceánok pedig a bolygó legnagyobb szénelnyelői közé tartoznak.
Kapcsolódó: Így formálja át az emberi testet a klímaváltozás
Bár pontosan meghatározni nem lehet, milyen következményekkel járna egy újabb tömeges kihalás az emberiségre nézve, azt azonban biztosan tudjuk, hogy a természet sokfélesége hatalmas szerepet játszik a klímaváltozás elleni harcban.
A Miyawaki-minierdők csodája
Napjainkban számos kezdeményezés születik annak érdekében, hogy lelassítsuk, illetve megfordítsuk az ökoszisztémák pusztulását. Az ötletek palettája rendkívül széles: az élőhely-rekonstrukcióktól és természetvédelmi területek bővítésétől kezdve a regeneratív mezőgazdaságon át a városi zöldinfrastruktúra fejlesztéséig számos irány létezik. Az egyik ilyen ígéretes és világszerte gyorsan terjedő módszer a Miyawaki-minierdők telepítése.
Miyawaki-minierdő Delhiben (fotó: Arvind Yadav/Hindustan Times via Getty Images)
A japán botanikus és ökológus, Akira Miyawaki által kidolgozott technika célja, hogy viszonylag rövid idő alatt fenntartható, sűrű és nagy diverzitású minierdők jöjjenek létre – akár nagyvárosi környezetben is, alig pár tíz négyzetméteres területen. A hagyományos erdősítéssel ellentétben a Miyawaki-módszer kizárólag őshonos, egymást jól kiegészítő fákra és cserjékre fókuszál, több rétegben, sűrűn ültetve őket, ezzel utánozva a természetes erdők struktúráját és dinamikáját.
Bár a kertészek óva intenek attól, hogy a fákat túl közel ültessük egymáshoz, a Miyawaki-módszer éppen erre épít, hiszen a növények közötti verseny (a tápanyagokért, a fényért és a vízért) kulcsszerepet játszik a fejlődésben. A fa- és cserjerétegek kölcsönhatása – beleértve a mikroorganizmusok és különféle gombák jelenlétét is – egy rendkívül összetett, magas ökológiai hatékonyságú rendszert hoz létre.
Ezek a „zseberdők”egyrészt bájosak és szépek, másrészt kimutathatóan hatékonyak is: javítják a mikroklímát, árnyékot biztosítanak, csökkentik a zajszennyezést, segítik a szénmegkötést, és élőhelyet biztosítanak a rovarok, madarak és más vadon élő állatok számára.
Magyarországon is van Miyawaki-erdő!
Míg a hagyományosan telepített fák körülbelül 100 év alatt érik el a teljes érettséget, addig Miyawaki stratégiája felgyorsítja ezt a folyamatot: a módszertant alkalmazva a minierdők teljes önállósodása mindössze 15-30 évet vesz igénybe.
A módszert először Japánban tesztelték a ’70-es években, amikor kötelezővé tették, hogy az ipari létesítmények meghatározott zöldterülettel rendelkezzenek. A törvény később nagymértékben hozzájárult a technika terjedéséhez: mára több mint 3000 zseberdő található szerte a világ városaiban.
Az pedig külön jó hír, hogy Magyarországon is egyre több a kezdeményezés. Az első hazai Miyawaki-erdőt a Tabánban, Budapesten hozták létre 2021-ben. Azóta számtalan minierdőt telepítettek országszerte – aki meg szeretné tekinteni őket, a 10 millió Fa weboldalán találja a pontos helyszíneket.
Ez is érdekelhet: Betondzsungel helyett városi erdőket! – Zöldítő törekvések a világ városaiban
Kiemelt kép: Getty Images
