Zöldítő törekvések a világ városaiban. A Nők Lapja 2021/34. számának Panoráma rovata.

A világ betondzsungelei egyre terebélyesebbek, miközben mi egyre rosszabbul érezzük magunkat bennük. Hőség, rossz levegő, zaj- és fényszennyezés, zsúfolt terek, a zöld területek hiánya – mindez már most komoly negatív hatással van mentális és fizikai egészségünkre, és ha nem lépünk időben, gyerekeink, unokáink jövőjét herdáljuk el.

A mögöttünk álló, hőhullámokkal tarkított hónapok alatt városainkban bizonyára többször éreztük a napos utcaoldal gyilkos forróságát, ahogy az árnyékot adó fák áldásos hatásáért is el-elrebegtünk pár hálálkodó mondatot. A városok terjeszkedése és az ezzel együtt járó zöld területek fokozott beépítése nagyban hozzájárult a saját bőrünkön is megtapasztalt, kedvezőtlen városklíma kialakulásához: egy nagyjából egymillió lakosú városban napközben 3-5 Celsius fokkal melegebb van, mint a beépítetlen, vidéki területeken, estére pedig ez a különbség elérheti akár a 12 fokot is. Az okok közismertek: azzal, hogy a növényeket betonra cseréltük, tulajdonképpen foglyul ejtettük a nap energiáját a falaink között. Ráadásul az egyre elterjedtebb légkondicionálók kültéri egysége is rápakol a hőmérsékletre legalább egy fokot, amint azt az arizonai egyetem kutatói nemrégiben kimutatták.

Vissza a természetet!

Az ENSZ prognózisa alapján 2050-re a világ lakosságának több mint kétharmada nagyvárosokban fog élni, 2100-ra pedig ez az arány elérheti a 90%-ot is. A vidéki területek egyre jobban elnéptelenednek. Ahhoz, hogy a jobb élet reményében a városokba áramló embertömeg elférjen, még intenzívebb terjeszkedés szükséges, ám az ilyen léptékű növekedés aligha lehet környezeti szempontból fenntartható. A Nature Conservancy globális nonprofit szervezet megbízásából a stockholmi egyetem kutatói készítettek egy jelentést, miszerint 2030-ra az urbanizáció hatalmas területű természeti közeg elpusztításával fog járni, amelynek következtében annyi szén-dioxid szabadul majd fel, mint amennyit 931 millió autó pufog ki egy év alatt. Az Európai Unióban nem várható ilyen mértékű terjeszkedés, ezzel együtt az európai városok a világ legnagyobb energiafelhasználói és üvegházhatású gázok kibocsájtói közé tartoznak. A városfejlesztők – kissé későn ugyan – de eszméltek: ma már az Unióban és világszerte számos nagyvárosban a zöld megoldás a legfontosabb bármiféle fejlesztésben. Hacsak nem akarunk szép lassan megfőni lakóhelyünkön, akár a homár a fazékban, vissza kell hozni a természetet a városokba.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Próbáld ki most kedvezményesen!