Az elmúlt években jelentősen visszaesett Magyarországon a születésszám, és ezzel együtt annak aránya is csökkent, hány nő fordul meg a nőgyógyászati rendelőkben. A kevesebb várandósság nyilván kevesebb ellátást jelent, de emellett a bizonytalan gazdasági környezet – az emelkedő infláció és a háztartások szűkülő anyagi mozgástere – szintén visszatartja a nőket attól, hogy megelőző vizsgálatokon vegyenek részt.

– 2023 óta tapasztalatom, hogy ha valakinek nincsenek (elviselhetetlen) fájdalmai, akkor pénzügyi okok miatt komoly dilemma elé kerül, ha be kellene vállalnia különböző vizsgálatok és kezelések költségét – mondja Lengyel Lívia, egészségügyi közgazdász, a TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című kiadvány főszerkesztője.

– A nők ilyen esetekben általában úgy döntenek, hogy inkább új cipőt vásárolnak a gyereküknek, és kivárják a sokszor több hónapos TB-finanszírozott ellátást, minthogy magánorvosnál költve előbb bejussanak egy orvoshoz.

Ha a legalapvetőbb szükségletek ára is nagymértékben megnőtt, akkor sajnos, egyértelmű, hogy valahol máshol kell ezt megspórolni.

Mivel az adatok szerint a magánrendeléseken megjelenő nők száma folyamatosan csökken, felmerülhet bennünk, hogy az állami rendelésekre viszont többen kezdtek el járni. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő számai azonban nem ezt tükrözik, ami arra ösztönzött, hogy megvizsgáljuk a trendeket, és a külföldi felméréseket is számba véve keressük az adatok mögött húzódó okokat.

Hova tűntek a nők a nőgyógyászati rendelésekről? 

A trendkutatásból egyrészt kiderült, hogy a nők jelentős többsége számára nem prioritás a saját egészsége: ha nem csíp-szúr-fáj, akkor úgy hisszük, nincs miért orvoshoz fordulni – még annak ellenére sem, hogy a prevencióról, az egészségtudatos gondolkodásról számtalan helyről hallhatunk. A kutatás rámutatott arra is, hogy a fiatal lányok egyre később fordulnak nőgyógyászhoz – még akkor is, ha már élnek szexuális életet.

– Engem az lepett meg a legjobban, hogy a szexuális életet élő lányok 41,2 százaléka egyáltalán nem járt nőgyógyásznál, ami arra utal, hogy számukra akadályt jelent vagy nem fontos a preventív nőgyógyászati vizsgálat – folytatja Lengyel Lívia. – Ami ugyancsak érdekes, hogy a 18-29 éves nők 80 százaléka az internetet használja elsődlegesen a fogamzásgátlással kapcsolatos információkeresésre, míg csupán 47 százalékuk fordul emiatt orvoshoz.

A fiatalok nőgyógyászati, egészségügyi kérdésekben egyértelműen más csatornákra hagyatkoznak, mint a szüleik. A korábbi generációk esetében az édesanyák a saját nőgyógyászukhoz, vagy egy más által ajánlott szakemberhez kísérték el a lányukat az első vizit alkalmával. Ma már a fiataloknál az orvosi konzultáció háttérbe szorul, és

a közösségi média erősödése, az új platformok térnyerése miatt jobban figyelnek egy influenszerre vagy az online fórumokra.

leggyakoribb nőgyógyászati tévhitek (Fotó: Getty Images)

Ez az orvosokat egyrészt nehéz helyzetbe hozza, másrészt arra ösztönzi, hogy lépést tartsanak a felgyorsult világgal, és új kommunikációs utakat találjanak a fiatalokhoz – annak érdekében, hogy hiteles információkat kaphassanak. Ma már szerencsére számos szakember válik – jó értelemben vett – influenszerré, akik kézzel fogható, praktikus, közvetlen stílusban fogalmazott válaszokat adnak a menstruációval, a várandóssággal, a szüléssel vagy éppen a változókorral kapcsolatban.

Ezeken a csatornákon bár eljut a betegekhez az üzenet a betegségek megelőzésének fontosságáról, (főleg a fiatalok) még mindig jelentősen kevesebb pénzt költenek prevencióra, mint a már kialakult betegségek kezelésére.

A „hormonfóbia” hódítása

A fiatal korosztály párkapcsolati szokásainak megváltozása, az elköteleződés nélküli viszonyok előtérbe kerülése részben az oka annak, hogy a hormonális fogamzásgátlás iránti igény csökken – ez is egy új trend.

A másik, hogy a legfiatalabbak szinte irracionális félelmet éreznek a hormonális fogamzásgátlás iránt.

A szakirodalom a „hormonfóbia” kifejezéssel írja le, amikor a közösségi médiában és a hírekben felerősített, sokszor túlzó egészségkockázatok táplálják a hormonális módszerekkel szembeni ellenérzéseket. Egy uniós kutatás szerint minden negyedik, fogamzásgátlást igénylő fiatal nő azért nem választotta a hormonális módszereket, mert „nem akar hormont szedni” vagy „fél a mellékhatásoktól”.

Ugyanakkor a közvetlen fizikai mellékhatásoktól való félelem – például a testsúlynövekedés, a hangulati ingadozások vagy a trombózis kockázata – elsődleges okként „csak” a válaszadók 18 százaléka esetében jelent meg. Egy amerikai vizsgálat kiemelte, hogy különösen az intrauterin (méhen belüli) fogamzásgátló eszközökkel kapcsolatban élnek súlyos, de nem alátámasztott félelmek: a fiatalok egy része szerint ezek hosszú távon meddőséget okozhatnak, holott erre nincs tudományos bizonyíték.

Empátiával lehet megtartani a beteget

A vizsgálatoktól való félelem, a megszégyenülés vagy a fájdalom miatti aggodalom, valamint a hideg, adatközlő kommunikáció mind-mind fokozza a szorongást, és szintén arra hat, hogy a nők hanyagolják az orvosi rendelő felkeresését. Egyre több hölgy kifejezetten előnyben részesíti, ha női nőgyógyásszal találkozik a rendelőben – ez azt mutatja, hogy

a bizalomépítés, az intim szituációban jelentkező szorongás csökkentése, valamint az empátia még fontosabbá váltak az elmúlt években.

– Míg a rendszerváltás idején alig ismertem itthon hat-nyolc női nőgyógyászt, most már több olyan magánrendelő létezik, ahol csak női nőgyógyászok dolgoznak – erősíti meg az egészségügyi közgazdász. – Mára komoly szakirodalma lett annak, hogy a nőket a „hatalmi asszimetria” érzése még mindig vissza tudja tartani attól, hogy nőgyógyászhoz menjenek.

A rendelőben ott az orvos és a beteg. Az egyik tanult, gyakorlott szakember, a másik egy problémával, fájdalommal érkező, akár szorongó illető. Ezt az egyenlőtlenséget a betegbarát kommunikáció tudja feloldani, hiszen

az a páciens lesz együttműködő, aki érti, hogy mi történik vele – ő fog gyorsabban is gyógyulni.

Abban, hogy sokan nőt választanak orvosuknak, az is benne van, hogy a hozzáértés mellett, a személyre szóló, támogató kommunikációt választják, hiszen, ha kellemes érzésekkel, nyugodtan érkeznek és távoznak egy rendelésről, akkor az nagyban befolyásolja, milyen gyakran térnek vissza önszántukból. 

Például a menopauzáról is sok hölgy úgy vélekedik, hogy ez az élet rendje, miért forduljon orvoshoz a tüneteivel, majd elmúlnak. Miközben ebben az időszakban egyebek között a csontritkulás témájával igenis hasznos lenne foglalkozni, amire egy orvos felhívhatja a figyelmet – feltéve, ha találkozik a betegével.

+3 tény

A hazai szülészeti ellátásban megfigyelhető, hogy a páciensek magánellátás keretében veszik igénybe a terhesgondozást, de a nagyobb anyagi megterhelést jelentő szülésre már az állami ellátás keretében kerül sor, választott orvos és szülésznő nélkül.

A harminc év alattiak sokkal inkább intézetet keresnek, és nem szakembert választanak. Ez a korosztály nagyon kritikus, és azonnal elfordul, ha nem azt kapja egy orvostól, intézménytől, amire számított. A véleményét pedig a különböző online értékelő felületeket ki is fejti.

A munkahelyi vagy tanulmányi feladatok, a vizsgaidőszakok, illetve a családi kötelezettségek szintén háttérbe szorítják, hogy a nők megelőzés céljából keressék fel a nőgyógyászukat, hiszen gyakran egyszerűen nem jut elég idejük vagy energiájuk egy tünetmentes kontrollvizitre.

Kiemelt kép: Getty Images