• Évente több mint 75 000 magyar szenved el szívrohamot vagy sztrókot
• A halálesetek közel egyharmada szív- és érrendszeri eredetű
• Egy új kutatás szerint az esetek 99 %-ában ismert rizikófaktorok állnak a háttérben

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is a legnagyobb egészségügyi kihívást jelentik: a halálesetek közel egyharmada ezekhez köthető. Évente több tízezer embert ér szívinfarktus vagy sztrók (stroke), és sokan nem halnak bele, életük végéig viselik a következményeket. A mozgáskorlátozottságot, beszédzavart, vagy az állandó félelmet egy újabb rohamtól.

Bár az elmúlt években a halálozási arány csökkent, a helyzet még mindig aggasztó. És a szakemberek szerint nem azért, mert ne tudnánk, mit kellene tennünk.

Sokkoló adatok

A legfrissebb adatok szerint Magyarországon évente körülbelül negyvenezer ember kap sztrókot, és közel harminchatezer hal meg valamilyen szív- és érrendszeri betegségben. Az életkilátások ma jobbak, mint húsz éve, de a gyógyulás után is sokan maradnak tartós rokkantságban.

A sztrók az egyik vezető oka a maradandó mozgáskorlátozottságnak hazánkban, ami nemcsak az érintett életét, hanem családja mindennapjait is megváltoztatja.

Ami a legújabb kutatásokat illeti: egy több mint kilencmillió felnőttet vizsgáló amerikai–dél-koreai tanulmány egyértelművé tette, hogy a szívrohamok és a sztrókok szinte soha nem érkeznek figyelmeztetés nélkül.

Kutatók megállapították, hogy az esetek 99 százalékában előtte már jelen volt legalább egy jól ismert kockázati tényező. A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a magas vércukorérték vagy a dohányzás. Még a fiatalabb nők esetében is, akiknél általában alacsonyabb a kockázat, az esetek több mint 95 százalékában kimutatható volt valamelyik ezek közül.

Előre tudjuk, miből lesz sztrók (Fotó: Getty Images)

A leggyakoribb okok

A leggyakrabban a magas vérnyomás áll a háttérben. Az Egyesült Államokban és Dél-Koreában egyaránt a betegek több mint 93 százalékának már korábban is diagnosztizált hipertóniája volt. A kutatás vezetője, Philip Greenland kardiológus szerint ez a felismerés egyszerre megnyugtató és riasztó. Megnyugtató, mert azt jelzi, hogy tudjuk, miért történik a baj. Ugyanakkor riasztó is, mert ezek a tényezők jellemzően jól kezelhetők lennének, ha időben észrevennénk őket.

„A cél most nem az, hogy új, misztikus okokat keressünk, hanem hogy végre komolyan vegyük azokat a kockázati tényezőket, amiket már régóta ismerünk” — fogalmazott.

A tanulmány egyúttal cáfolta azt a hiedelmet, hogy egyre több a „váratlan”, minden előjel nélküli szívroham. A kutatók szerint inkább arról van szó, hogy sok esetben a háttérben álló kockázatok nincsenek megfelelően kezelve, mert nem tűnnek elég súlyosnak.

A felismerés kulcsfontosságú

Magyarországon ez különösen fontos felismerés lehet. Az ország ugyanis továbbra is az uniós átlag fölött áll a szív- és érrendszeri halálozásokban, és a szakértők szerint a probléma gyökere nem elsősorban a rossz orvosi ellátás, hanem a megelőzés hiánya.

A magas vérnyomásos betegek nagy része például vagy nem tud az állapotáról, vagy nem ellenőrzi rendszeresen a megfelelő vérnyomás-célértéket. Ugyanez igaz a cukorbetegekre és a magas koleszterinszinttel élőkre is. A dohányzás pedig még mindig több mint kétmillió embert érint valamilyen formában.

A szívroham és a sztrók tehát ritkán a semmiből jön. Általában évek, sőt évtizedek kellenek hozzá, hogy a szervezet a rossz szokások, a stressz, a mozgáshiány és a kezeletlen betegségek alatt eljusson a kritikus pontra. A jó hír az, hogy ez a folyamat visszafordítható: a kutatások szerint már a mérsékelt vérnyomáscsökkentés vagy a rendszeres mozgás is jelentősen csökkenti a kockázatot.

És bár a genetika, az életkor vagy a nem meghatároz bizonyos dolgokat, a legtöbb rizikófaktor kezelhető. Az orvostudomány ma már pontosan tudja, hogyan lehet megelőzni a szív- és érrendszeri események döntő részét. A kérdés, hogy mi mit teszünk meg magunkért.

Kapcsolódó: Sztrókmegelőzés — így alakítsd át a hálószobádat

Kiemelt kép: Getty Images