• Egy nemzetközi kutatás több mint 1176 állatfaj élettartamát hasonlította össze.
• A nőstény emlősök 72%-ánál tovább élnek a hímeknél.
• Az evolúció és a társas viselkedés együtt írják az élettartam szabályait.

Azt régóta tudjuk, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak – világszerte átlagosan 5,4 évvel. A legtöbben ezt a különbséget a mindennapi viselkedésre, a stresszre, a táplálkozásra, a dohányzásra vagy az ingerkereső magatartásra fogják. Bár az orvosi statisztikák valóban alátámasztják, hogy a férfiak gyakrabban vállalnak kockázatot, ritkábban járnak szűrővizsgálatra, és nagyobb arányban szenvednek szív- és érrendszeri betegségekben, a jelenség nem emberi sajátosság.

Egy új, nagyszabású kutatás szerint a nők hosszabb élettartamának mélyebb, evolúciós gyökerei vannak. A különbség ugyanis nemcsak az emberek között, de más emlősöknél is kimutatható. A most megjelent tanulmány a Science Advances folyóiratban látott napvilágot, és több mint 1176 faj adatait elemezte, hogy megértse, miért él tovább az egyik nem, mint a másik.

A kutatás arra jutott, hogy az élettartam különbsége nem csupán a viselkedés, hanem a genetika, sőt az evolúciós stratégia kérdése is. Más szóval: a válasz nem (csak) abban rejlik, ki dohányzik vagy sportol többet. Inkább abban, melyik nem milyen genetikai „lapokat” kapott a természet kezéből.

Kromoszómák és élettartam 

A kutatást Johanna Stärk, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet primatológusa vezette, és több mint 1176 emlős- és madárfaj adatát vizsgálták meg. Az eredmények lenyűgöző mintázatot mutattak: az emlősök 72 százalékánál a nőstények éltek tovább a hímeknél – átlagosan 12 százalékkal hosszabb élet jutott nekik. 

A kulcs a nemi kromoszómákban rejlik. Az emlősöknél a nőstények két X kromoszómával rendelkeznek, míg a hímek egy X és egy Y kromoszómával. A hím tehát az úgynevezett heterogametikus nem, hiszen két különböző kromoszómát hordoz. 

Ez a genetikai különbség – úgy tűnik – alapvetően meghatározza a várható élettartamot: az a nem, amelyiknek két különböző kromoszómája van, általában rövidebb ideig él. A kutatók szerint az X kromoszómák „biztonsági tartaléka” védhet a genetikai hibákkal szemben, míg az Y (vagy W) hiánya sebezhetőbbé teheti a szervezetet.

A hosszú élettartam elérése nemcsak szerencse kérdése (Fotó: Getty Images

Élettartam állatkerttől a vadonig

A kutatás különlegessége, hogy nemcsak állatkerti, hanem vadon élő populációkat is vizsgált. Az állatkerti adatokhoz képest a természetben a különbségek még markánsabbak voltak: az emlősöknél a nőstények előnye másfélszer nagyobb, míg a madaraknál a hímek előnye ötszörösére nőtt.

A vadonban több a kockázat – ragadozók, betegségek, versengés és környezeti stressz –, ezért az élettartam nagyobb szórást mutat. Mégis, az, hogy a különbségek az állatkertek védett, szabályozott környezetében is megmaradtak, arra utal, hogy a nemi kromoszómák biológiai hatása önmagában is meghatározó tényező.

Az élettartamot a genetikai és a környezeti tényezők összjátéka formálja. A kutatók szerint bár az eredmények részben alátámasztják a „heterogametikus nem” hipotézist, vagyis hogy az eltérő kromoszómájú nem rövidebb életű, ez önmagában nem magyarázza az összes különbséget.

Szülői gondoskodás és élettartam

A kutatás egy másik tanulsága, hogy a társas viselkedés, a párkapcsolati minták és az utódnevelés szintje is hatással van az élettartamra. Azoknál a fajoknál, ahol a párok monogám kapcsolatban élnek, és a hímek is részt vesznek az utódgondozásban, kisebb az eltérés a nemek várható élettartama között. A poligám fajoknál viszont – ahol a hímek erősen versengenek a nőstényekért – gyakrabban tapasztalható, hogy a hímek hamarabb elpusztulnak.

Érdekes módon az is kiderült, hogy azok az egyedek, amelyek aktívan gondoskodnak az utódaikról, hosszabb életűek. A nőstény főemlősök például, akik kicsinyeiket éveken át nevelik, nemcsak a faj fennmaradását segítik, hanem saját élettartamukat is meghosszabbítják.

Más szóval: a nők hosszabb élete nem csupán társadalmi jelenség, hanem evolúciós örökség is: a természet logikája szerint a gondoskodóbb, stabilabb nemet védi az idő.

Kapcsolódó: Már hétéves korunkban eldőlhet, meddig élhetünk

Kiemelt kép: Getty Images