Képzeld el, hogy egy barátod teljesen bepánikol egy hétköznapi helyzettől, amit te játszi könnyedséggel kezelsz. Miért van ez? A tudósok szerint a válasz a múltban keresendő, pontosabban a családi múltban.

Egy friss kutatás szerint, amit a Lancet Psychiatry közölt, a világ népességének 3–15%-a szenved valamilyen fóbiától. Ezek a félelmek gyakran gyermekkorban kezdődnek, de felnőttkorra, különösen a középkor és időskor környékére tetőznek. Az viszont, hogy pontosan mi váltja ki őket, sokáig homályban volt.

A szemszín mellett a szorongást is örököljük

Egy 2015-ös, a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány szerint az emberek örökölhetik a szüleiktől a „szorongó temperamentumot”.

A Wisconsin Egyetem kutatói rézuszmajmok agyát vizsgálták, és három olyan területet találtak, amelyek a fenyegetés észlelésében játszanak szerepet és örökölhetők. Ha egy állat ezekben a régiókban túlműködést mutatott, az utóda is hasonló reakciókat mutatott enyhébb fenyegetésekre is.

Kapcsolódó: Szorongásból milliárdos üzlet – Így lett eladható a nyugalom

A megfigyelések szerint az embereknél is hasonló lehet a mechanizmus. A kutatók szerint a szorongás 35%-ban genetikai eredetű, 65%-ban pedig környezeti tényezők (nevelés, életmód, stressz) okozzák.

A gyerek agya letölti a félelmet 

A kicsik szivacsként szívják magukba a körülöttük lévő érzelmi mintákat. Ha anya minden alkalommal megijed, amikor pókot lát, vagy apa pánikba esik a repülés gondolatától,

az a gyerek számára is normális reakcióként rögzülhet.

Chloe Brotheridge hipnoterapeuta és a The Anxiety Solution című könyv szerzője a saját példáját hozta fel a jelenség illusztrálására. „Az anyukám mindig azt mondogatta, hogy legyél óvatos. Emiatt felnőttként is alapállapotként érzem a túlzott óvatosságot.”

Gyerekeink még úgy is örökölhetik a fóbiáinkat, hogy tudatosan nem beszélünk róluk (Fotó: Canva)

Mint a legtöbb tulajdonság, a félelemre és szorongásra adott személyes reakciónk a génekből és a neveltetésből tevődik össze. Ez nem csupán egy különösen hangzó elmélet, ugyanis egereken végzett kísérletek is alátámasztják az öröklődő félelem elméletét: az egyik kutatás során a hím egereket megtanították félni a cseresznyevirág illatától. Az utódaik ennek megfelelően érzékenyebben reagáltak erre a szagra anélkül, hogy bármiféle negatív élményük lett volna.

Szakértők úgy vélik, hogy ez igaz az emberek esetében is. Gyerekeink még úgy is örökölhetik a fóbiáinkat, hogy tudatosan nem beszélünk róluk. A kutatások szerint

a gyerekkori élmények – például válás, bántalmazás, iskolai zaklatás – szintén fokozhatják a szorongás kialakulásának esélyét.

De a felnőttkori életmód is fontos: az alváshiány, túl sok alkohol, vagy a nehéz anyagi körülmények mind növelhetik a mentális terhelést.

Lehet ezen változtatni?

Igen. Még akkor is, ha a félelmeink részben a génjeinkből fakadnak, a személyiség nem kőbe vésett. Íme három módszer a félelem oldására:

1. Légy logikus

Gondold át racionálisan, hogy tényleg veszélyes-e az adott dolog, például egy repülőút vagy egy vérvétel. Tedd fel magadnak a kérdést: mi a valós kockázat?

2. Légy pozitív

Ha például gyerekkel mész orvoshoz, ijesztgetés helyett nyugtasd meg, így elkerülheted, hogy benne is kialakuljon a szorongás.

3. Nézz szembe vele

A fóbiák megerősödhetnek, ha menekülünk előlük. A fokozatos szembenézés segíthet, de ha a félelem trauma alapú, érdemes inkább szakember segítségét kérni, mert ellentétes eredményt érhetsz el.

Kapcsolódó: Nagyszüleink háborús élményeitől szenvedünk: a traumák 7 generáción át öröklődhetnek

Kiemelt kép: Canva