Az utóbbi években szinte minden tartalom már rövid, pillanatnyi formátumban érhető el – receptek, bőrápolási és utazási tippek, napi hírek. A TikTok, az Instagram Reels vagy a YouTube Shorts már néhány másodperc alatt megragadja a figyelmünket. A tartalomgyártók ráadásul tudatosan építenek arra, hogy az első három másodpercben megfogjanak, különben fennáll a veszélye, hogy tovább görgetünk.
Nem véletlen, hogy az Oxford University Press 2024-ben az „agyelégtelenség” (brain rot) kifejezést választotta az év szavának: a Z generáció így nevezi a végtelen görgetés okozta mentális ködöt és kognitív hanyatlást.
Most azonban már tudományos bizonyíték is van rá, hogy a rövid videók valóban megváltoztatják az agy működését.
A NeuroImage folyóiratban megjelent friss kutatás kimutatta: a rövid videók túlzott fogyasztása rontja a fókuszt, gyengíti a memóriát és torzítja a döntéshozatalt. Íme két fő hatás, amit a kutatók azonosítottak.
Kockázatosabb döntéseket hozunk
Normál esetben az agyunk úgy működik, hogy a veszteséget erősebben érezzük, mint a sikert. Ezt nevezzük veszteségkerülésnek, ami segít abban, hogy óvatosabb döntéseket hozzunk. A kutatás szerint azonban azoknál,
akik túl sok rövid videót néznek, ez a mechanizmus idővel jelentősen gyengül.
Ilyenkor az emberek hajlamosabbak figyelmen kívül hagyni a kockázatokat, és impulzívan a jutalmat hajszolni – még akkor is, ha nagy az esély a veszteségre.
Az agyi képalkotó vizsgálatok azt mutatták, hogy az ilyen felhasználóknál alacsonyabb az aktivitás a precuneus nevű agyterületen (a parietális lebeny része), amely kulcsszerepet játszik a következmények átgondolásában. Ez azt jelenti, hogy az agy kevésbé mérlegeli a lehetséges kockázatokat, ha egy csábító nyereség kerül a fókuszba.
Lassabban dolgozzuk fel az információt
Ha gyakran érzed magad szellemileg lelassulva, nehezen hozol meg döntéseket, vagy nem tudsz hosszabb ideig koncentrálni, az is a rövid videók egyik mellékhatása lehet.
A rövid, pörgős videók túlzott fogyasztása bizonyítottan lassítja az agyműködést, rontja a fókuszt és kockázatosabb döntésekhez vezethet (Fotó: Getty Images)
A kutatók a drift-diffusion modellnek nevezett kognitív eszközt használták annak mérésére, milyen gyorsan gyűjt és dolgoz fel az agy információkat egy döntés előtt.
- Magas drift rate → gyors, magabiztos döntések.
- Alacsony drift rate → lassabb gondolkodás, több energia még egyszerű választásokhoz is.
Kapcsolódó: Meddig mehetsz el szülőként a gyerek telefonjának ellenőrzésében?
A vizsgálatban a rövid videókat rendszeresen fogyasztó résztvevőknél szignifikánsan alacsonyabb értéket mértek – vagyis az agyuk lassabban dolgozta fel az információt, így a döntéshozatal is nehezebb és fárasztóbb lett.
Mi a megoldás? Tanulj meg unatkozni!
A folyamatos ingerkeresés közben könnyen megfeledkezünk arról, hogy az unalomnak is van értéke. Amikor semmit sem csinálunk, az agy „vándorolni” kezd: ilyenkor születnek új ötletek, erősödik a kreativitás, és fejlődik a problémamegoldó képességünk.
Tippjeink a digitális szünethez:
- Ne nyomkodj automatikusan! Mielőtt megnyitod az appot, kérdezd meg magadtól: miért akarom most használni? Szórakozásra, kapcsolódásra vágyom, vagy csak a csendet akarom elkerülni?
- Iktass be tudatosan „üres” időt! Menj sétálni telefon nélkül, nézz ki az ablakon, vagy csak ülj csendben néhány percig.
- Próbáld ki a mini detoxot! Például tarts egy délutánt teljesen internet nélkül.
A rövid videók gyors szórakozást adnak, de hosszabb távon ronthatják a fókuszt, lassíthatják az információfeldolgozást, és megnehezíthetik a döntéshozatalt. A tudatos médiahasználat és a rendszeres digitális pihenők segíthetnek megőrizni a mentális frissességet – és visszaadni az unalom felszabadító, kreatív erejét.
Ez is érdekelhet: Veszélyt jelent a zöld pont az Androidos telefonon, így kapcsolhatod ki!
Kiemelt kép: Getty Images
