- Sok avokádót eszünk, a legtöbben pedig kidobjuk a héját.
- A szupergyümölcs drága, ezért a fenntarthatóság jegyében érdemes volna minden részét újrahasznosítani.
- Avokádóhéjból tápoldat? Valahogy úgy. Mutatjuk, milyen módokon lesz a növények csodaszere.
Az avokádó az elmúlt évek egyik legnagyobb gasztroslágere, gyakorlatilag egy generáció szimbóluma lett. Ez egyébként abból indult ki, hogy ausztrál, milliárdos ingatlanmogul, bizonyos Tim Burner 2017-ben az Y generációsok költési szokásaira fogta azt, hogy nem tudnak házat venni maguknak.
A „miniluxus kiadások” egyik példájának hozta fel az avokádó toastot is. Ezen természetesen sokan kiakadtak, hiszen kissé leegyszerűsítette azt a problémát, ami ennél kissé bonyolultabb okokra vezethető vissza, például arra, hogy a fizetések alig követték a piaci árakat, így a saját ingatlanhoz szükséges kezdőtőke összehasonlíthatatlanul nagyobb lett, mint az előző generációk idejében.
Mindenesetre az avokádó toast mint milleniál luxuscikk egy generáció számára vált szimbólummá. Finom is és divatos, így alig találni olyan éttermet vagy közösségi oldalt, ahol ne bukkanna fel a krémes textúrájú, egészséges zöld szupergyümölcs. A világ minden táján rajonganak érte, legyen szó a klasszikus guacamoléról, a szimbolikus avokádó toast-ról vagy éppen smoothie-król és salátákról.
Az avokádó valóban drága a legtöbb zöldséghez (vagyis gyümölcshöz) képest – és emiatt, illetve a fenntarthatósági trendeknek köszönhetően egyre többen keresik, hogyan hasznosíthatják fel a héját és a magját is, ha már egy rakás pénzt kiadtak érte. Az „avokádó hackek” iránti keresés is rekordokat dönt a Google-ben, hiszen mindenki szeretné a legtöbbet kihozni ebből a sokoldalú gyümölcsből – legyen szó gasztronómiáról, szépségápolásról vagy kertészkedésről.
Mire jó az avokádó héja?
Az avokádó héja fogyasztásra nem alkalmas, hiszen vastag és viaszszerű. Főként rostos anyagokból, például cellulózból és ligninből áll, de emellett különféle fenolos vegyületeket is tartalmaz, amelyek természetes antioxidánsként működnek. Kis mennyiségben pedig olyan ásványi anyagokat is rejteget, mint a kálium, foszfor, magnézium és kalcium, amelyek hozzájárulhatnak a növények egészséges fejlődéséhez és erősebb gyökérzetük kialakulásához.
Igen ám, de ha csak így pőrén tennénk a földbe, nem érjük el a kívánt hatást, ugyanis nehezen bomlik le, nem fog gyors tápanyag-utánpótlást biztosítani. Így aztán egy kis turpissághoz kell folyamodni. Ennek pedig több módja is van. Lássuk!
Így lesz tápanyagbomba az avokádéhéj:
Az avokádó magja is kincset érhet
A University of Texas kutatói néhány éve azt vizsgálták, milyen értékes vegyületek találhatók az avokádó magjának héján. Bár sem a mag, sem annak héja nem fogyasztható biztonságosan, a héjban található anyagok komoly potenciált rejtenek. A kutatók olajokat és viaszt nyertek ki a porított héjból, amelyekben 116 olajos és 16 viaszos vegyület van, sokféle, a magban nem található, az emberi egészségre hasznos komponenssel.
Van, ami vírusellenes szereknél lehet fontos, van, ami lassíthatja a tumorsejtek növekedését, megint egy másik pedig növeli a „jó” HDL koleszterin szintjét és csökkentheti az érelmeszesedés kockázatát. A viasz vegyületei pedig ipari felhasználásra is alkalmasak, például műanyagokban, orvosi eszközökben vagy kozmetikumokban. A kutatók szerint az avokádómag héja így nemcsak egészségügyi, hanem ipari szempontból is értékes „nyersanyagkincs” lehet.
Ha házat nem is vehetünk miatta, az avokádóőrület úgy látszik, mégiscsak sok helyen állítható szolgálatunkba.
Például a hálószobában is, ugyanis az avokádó afrodiziákumként is működhet!
Kiemelt kép: Getty Images
