„Nagyobb vállalatoknál előfordul, hogy írásban kell jelenteni a HR osztályon, ha romantikus kapcsolat szövődött két dolgozó között.”

A múlt héten egy nemzetközi szoftvercég magyarországi vezérigazgatójának azonnali hatállyal távoznia kellett a munkaköréből. Veszett találgatásba kezdett mindenki: a hírek erotikus masszázsról, örömlányokról szóltak, holott a valóság sokkal hétköznapibb.

Valószínűleg az történt – a cég nem kommunikált ezzel kapcsolatban –, hogy az amerikai központ átvilágította a vállalatot, és a levelezésben találhattak olyan e-maileket, amelyekben egy korábbi rendezvény hoszteszeiről leveleztek többen is, és ennek a levelezésnek a hangneme átlépte az illendőség határait. „Na és akkor mi van?” – legyinthetnénk. Nos, az van, hogy akár tíz évvel ezelőtt sem lett volna ennek ennyire súlyos következménye, de

2025-öt írunk: másképp kell viselkednünk, mert mindenféle diszkriminációra és szexizmusra érzékenyebb lett a világ.

– Az elmúlt néhány évben egyre hangsúlyosabb lett a sokszínűség, az elfogadás, és ezeknek a mindennapi szervezeti kultúrába való beépítése – támasztja alá Zelenák Tamara HR-szakértő. – Éppen ez a folyamatos fejlődés és érzékenyítés az oka annak, hogy most ilyen erős reakció született. Mindez az etikai és vállalati értékek miatt történt.

Egy globális cégről van szó, és fontos lehet számukra, hogy a világ minden részén következetesen ugyanazokat az értékeket képviseljék — például azt, hogy az ilyen jellegű magatartás náluk nem fér bele. Így tudják megőrizni a hitelességüket, és így pozícionálják magukat továbbra is komoly, felelősségteljes vállalatként.

Bókstop

Az elmúlt években a munkahelyi bókokból is érdemes lett visszavenni. A világ nagyon megváltozott, – különösen a #MeToo óta, – és sok munkavállaló önvizsgálatot tartott, és változtatott a viselkedésén. Sokan azt gondolják, a legjobb, ha az amerikai sztenderdekhez tartjuk magunkat: legfeljebb frizurát vagy új cipőt dicsérünk meg munkahelyen, de ennél tovább nem érdemes merészkedni.

Maga a #MeToo Amerikában sok egyéb problémát is okozott (azon túl persze, hogy elindított egy nagyon is kívánatos folyamatot): volt, ahol, ha egy nő beszállt egy liftbe, a férfiak kiszálltak, és arról is érkeztek hírek, hogy a férfi kollégák nem hívták el a nőket esti sörözésekre, mert annyira megijedtek az új világ új szabályaitól.

Mára odaát rendeződtek a viszonyok, de az Egyesült Államokban dolgozó ismerősöm mindig nyitva tartja az irodája ajtaját, ha egy nővel tart megbeszélést. Az pedig, hogy egy nőt előre engedjen az ajtóban, szóba sem jöhet, mert ez súlyos sértésnek minősül.

A szakértő szerint Magyarországon ehhez képest még jócskán le vagyunk maradva. Itt a társadalmi szerepek is máshogy vannak felosztva, másként működünk kulturálisan. De hogy a bókolás rendben van-e vagy nincsen: a vállalat szervezeti kultúrájától függ.

– Az sem mindegy, hogy egy beosztott mond bókot egy másik beosztottnak, akivel napi szinten együtt dolgozik – mondja Zelenák Tamara. – Egy jól működő, biztonságos csapaton belül szerintem teljesen rendben van, ha valaki azt mondja a kollégájának, hogy „de jól nézel ki ma” vagy „látom, sokat edzettél, jól áll rajtad ez a felső”.

Egészen más a helyzet viszont egy olyan nagyvállalatnál, ahol erősebb a hierarchia, és a kommunikáció is szabályozottabb. Ott például már kevésbé elképzelhető, hogy egy igazgató bókot mond egy beosztottjának — egyszerűen azért, mert nincs meg hozzá a közvetlen kapcsolat, vagy a kulturális keret, ami ezt lehetővé tenné.

Ha egy csapatban megvan a bizalom, a pszichológiai biztonság, és ez belefér a működésükbe, akkor szerintem nincs ezzel semmi gond. De más, amikor egy kötetlen ebédszituációban beszélgetünk, és megint más, amikor a tárgyalóasztalnál ülünk, szakmai témákról tárgyalunk — ott jóval szigorúbb a viselkedési keret.

(Fotó: Getty Images)

És bár szóban is érdemes betartani a határokat, írásban fokozottan vigyáznunk kell. A levelezőrendszer vagy bármilyen vállalati szoftver mind a cég tulajdonát képezik. Egy ellenőrzés során bármikor belenézhetnek – ott nincs magánszféra. Ezért mindenkinek mérlegelnie kell, mit ír le.

– Ez persze nem azt jelenti, hogy ne mondjuk el a véleményünket, vagy ne vállaljuk fel a szakmai álláspontunkat – mondja a szakértő. – De ökölszabály, hogy figyeljünk arra: ne tudjunk kompromittálódni.

Ha olyat írunk le, amiért utólag elő lehet venni, akkor igenis vállalni kell a felelősséget.

Öltözködési szabályok

Minden szempontból könnyebb a dolga annak, aki nagyvállalatnál vagy állami cégnél dolgozik. Méghozzá azért, mert léteznek írott szabályok, etikai kódexek. Ezek még az öltözködésre is kiterjednek. Az állami szférában sok esetben alapszabály az öltöny, nők számára pedig a kosztüm viselése. Nagyvállalatoknál is szigorú előírások mondják meg, mit lehet viselni. Korábban sok helyütt vezettek be „farmeres-pólós pénteket”, hogy legalább egy nap ne kelljen zakóban-nyakkendőben-blézerben dolgozni.

Mára – a járvány és a home office utáni időkben – sok helyen oldódtak a szabályok: nyakkendőt például már nem kötelező hordani. Ezek az előírások elősegítik azt is, hogy a férfiak ne izompólóban és rövidnadrágban, a nők pedig gigadekoltázsokkal sétálgassanak egy irodában.

Régebben például egy kiskosztüm, nyáron is harisnya volt az elvárás — ma már ezt nem lehet ugyanúgy elvárni, főleg akor öltözködési irányzatai miatt – mondja Zelenák Tamara. – A nyári időszakban különösen nehéz teljes dresszkódot betartani, amikor az emberek 40 fokban közlekednek a városban. Ebben is szükség van egyfajta alkalmazkodásra — a munkavállaló részéről is, de a vezetők részéről is. Például egy férfi vezető is mutathat példát abban, hogy nem vár el irreális öltözködési normákat.

Ugyanakkor nőként, ha szeretnénk szakmailag komolyan vehetőnek tűnni, nem szerencsés, ha az első benyomást például túlzottan kihívó ruházat árnyékolja be. Lehet valaki nőies és stílusos anélkül is, hogy „mindent kipakol” – értsük ezt jól. Nem az a lényeg, hogy ha valaki csinos, akkor ne vennék komolyan – hanem az, hogy van egy határ, amit nem érdemes átlépni. Egy dekoltált felső, kilátszó köldök, vagy egy túl szexis öltözék nem biztos, hogy beleillik a cég arculatába, és abba a képbe, amit a munkavállaló is képviselni szeretne.

Iszonyú viszonyok

Szintén pár napos hír, hogy a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari cége menesztette vezérigazgatóját – aki már negyven éve dolgozott a vállalatnál –, miután vizsgálatot indított egy beosztottjával fennálló „titkos romantikus kapcsolat” ügyében, amivel megsértette a magatartási kódexet.

Míg kisebb cégeknél lehet, hogy nincs szabályokba foglalva, mi az, ami beleférhet a munkavállalók között, addig nagyobb vállalatoknál már írásban kell jelenteni a HR osztályon, hogy ha romantikus kapcsolat szövődött két dolgozó között. Hogy van-e ennek bármi értelme?

Szerintem van – mondja Zelenák Tamara. – Egy nagyobb vállalatnál, ahol több száz vagy ezer ember dolgozik, lényeges, hogy ezeket a helyzeteket jól szabályozzák. Nem feltétlenül tiltani kell, de fontos lehet bejelenteni, hogy a vezetők meg tudják nézni: ha két kolléga egy osztályon dolgozik, akkor például áthelyezhető-e valamelyikük úgy, hogy ne kelljen nap mint nap együtt dolgozniuk.

Teljesen más a helyzet, ha felettes és beosztott között alakul ki kapcsolat — ott már felmerülhet a visszaélés lehetősége, a befolyásolhatóság kérdése. Az ilyen helyzeteket még nagyobb körültekintéssel kell kezelni. A legfontosabb az, hogy legyen olyan pszichológiai biztonság a szervezetben, hogy ha kialakul egy kapcsolat, akkor a munkatársak ne féljenek ezt jelezni a HR-nek vagy a vezetőnek. A lényeg, hogy ne retorzió, megalázás vagy kirúgás legyen a vége, hanem megoldáskeresés, ahol minden érintett fél szempontjait figyelembe veszik.

Kapcsolódó: Munkahelyi titkos viszony helyett legyen baráti szövetségesed – Ezért éri meg!

Kiemelt kép: Getty Images