A jelenség gyökerei már a tengerentúlon is több mint egy évszázadra nyúlnak vissza, Thomas R. Guskey, a Kentucky Egyetem elismert oktatáskutatója pedig feltárta, miként alakult így az iskolai év rendje.

Meglepő, de ezért kezdődik ősszel a tanév

A jelenség a 19. században gyökerezik, amikor a mezőgazdasági munkák mindennél fontosabbak voltak – még az iskolánál is. „Amikor az első kötelező oktatási törvényeket bevezették, a gyerekeknek otthon kellett segíteniük a farmokon, különösen a vetés és a betakarítás idején” – mondta a szakértő a Reader’s Digest magazinnak.

Ezért a falusi iskolák leginkább a hidegebb hónapokban működtek, amikor kevesebb volt a mezőgazdasági munka. A gyerekek így a legnagyobb szükség idején tudtak segíteni a földeken és az állatok körül, a tanév pedig a közösség igényeihez igazodott.

Így alakult Magyarországon

Azonban nem csupán Amerikában alakult így, Magyarországon is szükségessé vált az egységes rendszer kialakítása. 1868-ban megszületett a népoktatási törvény, amely kötelezővé tette a 6-12 éves gyermekek iskolába járását, és előírta a rendszeres tanulást. A városi és falusi intézmények ugyanazt a tanrendet követték, vagyis szeptembertől júniusig, így a gyerekek nyáron segíthettek a gazdaságban, miközben egységes oktatásban részesülhettek.

Régen a tanév a mezőgazdasági munkákhoz igazodott, ma viszont a szüneteket inkább a nyári pihenés időszaka határozza meg (Fotó: Getty Images)

A gyakorlatban azonban továbbra is adódtak kihívások: az iskolák egyharmada nem tartotta be a törvény által előírt 10 hónapos tanítási időt, és a tanulócsoportok nagy részében egy tanítóra átlagosan 67 gyermek jutott.

A 20. század elején a közoktatás folyamatos fejlődésen ment keresztül: az 1926-os törvény célja már az volt, hogy a tankötelezettség tárgyi feltételei is biztosítva legyenek. Ennek eredményeként három év alatt ötezer falusi és tanyasi tanterem épült korszerű típustervek szerint.

Kapcsolódó: Olcsó, gyors, egészséges: ezt csomagold a gyereknek tízóraira.

Van, ahol nem szeptemberben mennek iskolába

Sok országban az iskolai év kezdete eltérő, hiszen nem mindenhol a mezőgazdasági munkákhoz igazodott, vagy ezt azóta más tényezők, például az éghajlati viszonyok felülírták. A tanév kezdete ezért gyakran az adott ország éghajlatához vagy kulturális hagyományaihoz kötődik. Néhány példa:

• Ausztrália és Új-Zéland: az iskolai év januárban vagy február elején kezdődik, mivel a nyár december és február között van.

• Dél-Amerika (pl. Brazília, Argentína): az iskolák február végén vagy március elején kezdődnek, a nyári szünet december és január között van.

• Dél-Afrika: az iskolai év január végén vagy február elején kezdődik, a nyári szünet pedig decemberben és januárban van.

• Japán: az iskolai év áprilisban kezdődik, a tavaszi virágzás és a pénzügyi év kezdete miatt.

• Finnország: az iskolai év szeptemberben kezdődik, de a pontos kezdési dátum településenként változhat, a nyári szünet pedig általában júniustól augusztusig tart.

Tehát a szeptemberi kezdés főleg az északi féltekén elterjedt, míg a déli féltekén és bizonyos ázsiai országokban a tavaszi vagy nyári hónapokra esik az első iskolai nap. 

Kapcsolódó: Így csökkenthető az iskolakezdéssel járó stressz – szülőben és gyerekben egyaránt.

Kiemelt kép: Getty Images