Míg a privát fenntartású helyeken nagyobb lehet a mozgástér a gyerekek étkezését illetően, az állami intézményekben az érvényben lévő közétkeztetési rendelet alapján dől el minden, az anyagbeszerzéstől kezdve a mennyiségi szabályozáson át az egyes korcsoportok számára adható ételek állagáig.

Jelenleg nem kötelező dietetikusnak véleményeznie a gyerekmenüt – kivéve a speciális étkezést igénylő esetekben –, pedig ennek a fajta szakértelemnek a megjelenése optimálisabbá tehetné az ételkínálatot, az életkori sajátosságokat is jobban figyelembe véve. Tehát stílszerűen mondhatjuk, hogy „azzal főzünk, amink van”, de azért szülőként így is tehetünk azért, hogy gyerekünk étkezése a lehető legkomfortosabban alakuljon.

Türelem és alkalmazkodás a menzán

Lukasz Rebeka gyermekdietetikus, a Kiskanál Kommandó Gyermektáplálási Központ vezetője az előzetes rákészülés és a türelem fontosságát hangsúlyozza.

– A bölcsődében, óvodában még mindig gyakori a főzelék, miközben a mai gyerekek otthon jóval kevesebbszer esznek ilyet. Célszerű otthon is elkészíteni az ovis menü ételeit, próbálgatni az állagokat és ízeket. Még ha nem is lesz ugyanolyan, mint amit a kicsi az intézményben kap majd, mégsem lesz teljesen ismeretlen neki.

Fontos tudni, hogy egy kisgyereknek nagyjából hat-nyolc hétre van szüksége ahhoz, hogy hozzászokjon a bölcsibe, oviba járáshoz.

Ezt az időt mindenképpen érdemes megvárni, mielőtt messzemenő következtetéseket vonunk le bármiről. Tehát ha az első hetekben nem eszik semmit, vagy nem úgy eszik, mint korábban, ne gondoljuk, hogy ez már örökre így marad. Az ovisoknál annyival könnyebb a helyzet, hogy számukra az étkezés igazi szociális élmény, nevetgélnek, beszélgetnek, másolják egymást, és ebben az oldott légkörben szívesebben megkóstolnak, illetve megesznek olyasmit is, amit esetleg otthon nem.

Trükkök szülőknek

A szakértő szerint segíthet az is, ha a szülő otthon kompenzálja, amit evésben a gyerek napközben esetleg kihagyott. A legkézenfekvőbb a megfelelő reggeli, még otthon vagy útközben elfogyasztva. Délután hasznos, ha néhány kalóriadús falattal érkezünk meg a gyerekért, az esti meleg vacsora pedig pótolhatja az esetlegesen kimaradt meleg ebédet.

A menzás ételeket nem mindig szeretik a gyerekek, de olyan is van, ami nagy sikert arat (Fotó. Getty Images)

Az iskolásoknál már kevésbé feszítő a helyzet, hiszen ők már bevihetnek otthonról tízórait és uzsonnát az intézménybe, sőt, akár ebédet is, ha van mikrohullámú sütő, amiben meg tudják melegíteni.

Nagyon fontos, hogy amint a gyermekünk intézménybe kerül, informálódjunk az intézvényvezetőtől, hogy jár-e az adott csoportba súlyosan allergiás gyermek.

Ma már a közétkeztetési rendelet szerint földimogyorót, szezámmagot például nem is tartalmazhat a menzaétel, de mivel az érintett gyermekeknek életveszélyes reakciókat okozhat egy otthoni kis keksz is a csoporttárstól, szülőként erre muszáj figyelnünk. Az intézményeknek nagy segítség az ilyen gyerekek ellátásához az Allergia Képzett Iskola (AKI), ahol a gondozóknak, pedagógusoknak megtanítják a szakemberek az anafilaxiás allergiás gyermek ellátását, egyáltalán a tünetek felismerését.

Amikor szakemberre van szükség

Magyarországon a gyermekétkeztetésben a legnagyobb nehézséget talán a kötött menürendszer okozza. Mi, felnőttek sem szeretnénk, ha mindennap azt kellene ennünk, amit elénk tesznek, és nem lenne lehetőségünk aszerint választani, amit az ízlésünk vagy az aznapi kedvünk diktál. A gyerekektől mégis ezt várjuk el.

Határozott előrelépés, hogy egyre több iskolában vezetik be a többféle menüből választást, és akad példa a svédasztalos, más néven szabadszedéses menzára is, ahol a gyerekek maguknak szedhetnek abból az ételből, amelyből szeretnének. Az általános tapasztalatok szerint így jelentősen csökken az ételmaradék mennyisége, és a gyerekek is elégedettebbek az ebéddel.

Szakértőnk azt tapasztalja, hogy rengeteg tévhit kering azzal kapcsolatban, mit is jelent az egészséges táplálkozás, és mire van szüksége valójában egy gyereknek.

Kapcsolódó: Kiderült, miért van annyi válogatós gyerek

– Egyes felmérések szerint a szülők 60-70%-a gondolja azt, hogy a gyerekének valamilyen étellel összefüggő allergiája vagy intoleranciája van. A valóságban ez 1-2 százalék, de ha nagyon merészek vagyunk, akkor is maximum 4 százalék – hangsúlyozza Lukasz Rebeka.

– Ez azt jelenti, hogy rengeteg gyermek teljesen feleslegesen diétázik.

Munkám során sok tápanyaghiányos gyermekkel találkozom, akiknek valamilyen – a szüleik által ártalmasnak tartott – tápanyag nem fogyasztása miatt kalcium-, ómega-3 zsírsav-, vas-, fehérje- vagy kalóriahiánya van. Nincsenek könnyű helyzetben a szülők, mert elképesztő mennyiségű információ kering a táplálkozással kapcsolatban, és nehéz eldönteni, ebből mi a megalapozott.

Mindenképpen azt javaslom, hogy gyanú esetén megfelelő szakember vizsgálja ki a gyermeket.

Ha az étellel összefüggésben emésztőrendszeri problémát észlelnek nála – például hasfájást, hasmenést, székrekedést –, akkor gasztroenterológus szakorvoshoz forduljanak, egyéb tünetek – például étkezés után jelentkező bőrprobléma, kiütés, viszketés, dagadás, légzési nehézségek, súlyos esetben étkezés utáni hányás, eszméletvesztés – esetén pedig allergológus szakorvoshoz. A diagnózis után érdemes dietetikussal konzultálni, hogy a kieső tápanyagokat mindenképp pótolják.

Csak válogatós a gyerek, vagy ARFID evészavara van?

Nem mindegy, hogy válogatós a gyerek, vagy ARFID evészavara van! (Fotó: Getty Images)

Ha csak válogatós a gyerekünk, az is megnehezítheti a mindennapokat az intézményi étkezésben. A gyermekdietetikus szerint a válogatósság két- és nyolcéves kor között teljesen normális dolog, akár évekig is eltarthat. Fontos azonban elkülöníteni az ARFID (akut/elkerülő táplálékbeviteli zavar) evészavart.

Erről akkor lehet szó, ha a gyerek motivációra, jutalomra sem kóstol, bizonyos ételcsoportokat (például a zöldségeket/gyümölcsöket, tejtermékeket, húsokat) teljesen elutasítja, vagy ha mégis megkóstolja, öklendezik, hány, láthatóan rosszul van.

Az is evészavarra utaló jel, ha a gyerek sosem éhes, egyáltalán nem érdekli az étel, egy-két falat után feláll, és mindez hosszú ideje tart, vagy valamilyen jól beazonosítható negatív epizód – például hányás, félrenyelés, betegség, baleset – után fél megenni ugyanazt az ételt. Az evészavar nem múlik el magától, sőt, idővel rosszabbodhat, ezért ilyen esetben muszáj megfelelő szakemberhez fordulni.

Svédasztalos menza?

Alulról jövő kezdeményezések is sikerre futhatnak, erre kiváló példa a tavasszal létrejött MAMZA program, amelyet az iskolai közétkeztetés megreformálására hoztak létre lelkes szülők és szakemberek a Belső-Ferencvárosban.

A MAMZA égisze alatt az önkormányzat, az iskolák, a közétkeztető cég, a szülők és a gyerekek szorosan együttműködnek, így lehetséges, hogy idén novembertől a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskolában és a Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában elérhető lesz a svédasztalos menza: a tervek szerint mindennap egy leves és két főétel közül lehet választani, lesz salátabár és gyümölcsválaszték, emellett különböző nemzetek konyhája is megjelenhet majd az étrendben.

A program hangsúlyt fektet az egészséges és fenntartható étkezésre is, ennek érdekében a helyi termelőkkel együttműködve sulipiacot is szerveznek. A MAMZA alapítói szeretnék hálózattá bővíteni a programot, és tapasztalataikat megosztva újabb iskolákat ösztönözni a változtatásra. A reformra éhező szülők figyelmébe ajánljuk a SchoolFood4Change programot is: az európai uniós projekt célja az iskolai menük megváltoztatása, jelenleg tizenkét budapesti iskola vesz részt benne.

Kapcsolódó: Olcsó, gyors, egészséges – ezt csomagold a gyereknek tízóraira

Kiemelt kép: Getty Images