Az állatok jobban hasonlít ránk, mint gondolnánk: egyes fajok képesek érzelmeket kifejezni, gyászolni, sőt még játékból tréfálkozni is. Mások elképesztő túlélési technikákkal bírnak: hónapokig kibírják étel nélkül, vagy a környezetük színeit utánozva válnak szinte láthatatlanná.
A tudósok csak az elmúlt évtizedekben jöttek rá arra, hogy a kardszárnyú delfinek nemcsak hangokat adnak ki, hanem külön dialektusokat használnak, amelyeket más csoportok nem értenek. A lazacok vándorlásának titkát a 20. század közepén kezdték megfejteni.
Ekkor derült ki, hogy mágneses érzékük és a születési folyó illatmintái segítik őket hazatalálni. Az elefántok alacsony frekvenciájú kommunikációját pedig a 1980-as években figyelték meg először. Ezek a hangok olyan mélyek, hogy az emberi fül nem is hallja, mégis kilométerekre elérnek.
Rejtett, állati képességek
1. Fél szemmel alszanak
A delfinek úgynevezett féltekei alvást gyakorolnak. Az agyuk egyik fele pihen, miközben a másik aktív marad. Ezért képesek egyszerre aludni és úszni, sőt, még figyelni a környezetükre is. Így védik magukat a ragadozóktól, és biztosítják a folyamatos oxigénellátást.
2. Emberek vagy állatok?
A koalák ujjlenyomata annyira hasonlít az emberéhez, hogy még mikroszkóp alatt is nehéz különbséget tenni. A kutatók szerint ez ritka példája a konvergens evolúciónak, vagyis annak, hogy különböző fajok hasonló megoldásokat alakítanak ki a túlélésre.
3. Megállás nélkül repülnek
Az albatroszok az állatvilág repülési rekorderei. Képesek akár több ezer kilométert is megtenni egyetlen landolás nélkül. Óriási szárnyaik segítségével kihasználják a légáramlatokat, így szinte erőfeszítés nélkül siklanak órákon, napokon át.
Kapcsolódó: Az év leghumorosabb vadállatfotóin állati nagyokat nevetünk
4. Leállítják a szívüket
A kolibrik nemcsak a világ egyik leggyorsabb szárnycsapású madarai, de egészen furcsa alvása szokásaik vannak.
Képesek teljesen leállítani a szívverésüket, majd újraindítani, amikor felébrednek.
Ezzel energiát takarítanak meg, ugyanis amikor ébren vannak rendkívül sok energiára van szükségük.
5. A fenekükkel lélegeznek
Bizarrul hangzik, de igaz. A teknősök képesek a fenekükön keresztül oxigént felvenni, így víz alatt is hosszabb ideig kibírják. Ez az úgynevezett fenéklégzés a téli hónapokban segíti a túlélésüket.
6. Három szívük is van
A polipok testében nem egy, hanem három szív dobog. Kettő a kopoltyúkat látja el vérrel, a harmadik pedig a test többi részét. Ráadásul amikor úsznak, a fő szív leáll.
7. Ha kell, nemet váltanak
A bohóchalak különlegessége, hogy képesek megváltoztatni a nemüket. A rajban mindig a legnagyobb nőstény a vezér, és ha elpusztul, a legerősebb hím nősténnyé alakul át.

A bohóchalak szoros szimbiózisban élnek a tengeri rózsákkal. A legtöbb halat megcsípnék ezek a mérgező csalánsejtek, de a bohóchal bőre speciális nyálkaréteggel borított, ami megvédi őt. Cserébe ő is vigyáz a házigazdájára: elűzi a betolakodókat, és a mozgásával segíti a tengeri rózsát a vízáramlásban, így több tápanyaghoz jut. (Fotó: Getty Images)
8. Hónapokig koplalnak
Egyes cápafajok képesek hónapokig táplálék nélkül élni, miközben aktívan mozognak. Anyagcseréjük lassúsága és hatékonysága teszi lehetővé ezt a hihetetlen túlélési képességet.
A nagy fehér cápa akár több ezer kilométert is megtesz anélkül, hogy közben vadászna.
Ez a rendkívüli alkalmazkodás teszi a cápát a tengerek egyik legkitartóbb ragadozójává.
9. A legnagyobb bohócok
Nemcsak az emberek képesek nevetni. A patkányok magas frekvenciájú csipogással reagálnak a játékra vagy a csiklandozásra, a csimpánzok és a delfinek pedig szociális helyzetekben adnak ki nevetésszerű hangokat.
10. Az álcázás nagymesterei
A kaméleonokról tudjuk, hogy képesek álcázni magukat, de az kevésbé elterjedt tény, hogy a polipok és a tintahalak legalább ennyire, sőt sokszor még látványosabban rejtőzködnek. Speciális pigmentsejtjeiknek köszönhetően nemcsak a színüket, hanem a mintázatukat és a bőrük textúráját is pillanatok alatt meg tudják változtatni, így szinte teljesen eggyé olvadnak a környezetükkel. Ez az álcázási képesség nemcsak a túlélést szolgálja, hanem a kommunikációban és a párválasztásban is fontos szerepet játszik.
Kapcsolódó: Vajon felismered az állatokat, ha csak a szemüket látod?
Kiemelt kép: Getty Images