dinoszaurusz, T-rex

Dínóbőrből luxustáska? – A T-rex lehet a fenntartható divat jövője

Több mint 66 millió évvel az őskori óriások kihalása után egy nemzetközi kutatócsoport most olyan prémium minőségű táskák és pénztárcák gyártásán dolgozik, amelyeket egy Tirannoszaurusz Rex maradványaiból terveznek előállítani 2025 végéig. A projekt az Organoid Company, a Lab-Grown Leather Ltd. és a VML kreatív ügynökség együttműködésében valósulna meg.
  • Egy őskori ragadozó lehet a jövő alapanyaga a divatban?
  • A laboratóriumi körülmények között újraalkotott dínóbőr fenntarthatóbb lenne, mint a hagyományos bőr. 
  • Nem minden tudós ért egyet az ötlettel.  

Az öltet alapját egy 1988-as felfedezés adja, történt ugyanis, hogy Montanában olyan T-rex-maradványra bukkantak a paleontológusok, amelyből vérfehérje- és kollagénmaradványokat is sikerült kinyerni. A tudósok most ezt tervezik felhasználni az őskori húsevő teljes kollagénszekvenciájának rekonstruálásához. De mégis hogyan lesz ebből luxus divatcikk? Mondhatni, filmbeillő módon.

Az intelligens szövettechnológia, a sejttechnológia és a genomtan találkozásából ugyanis olyan genetikai profil születhet, amit a tudósok speciális bőrsejtekbe ültetnek át, és amit aztán laboratóriumi körülmények között növesztenek addig, míg létre nem jön egy biológiailag lebomló, hagyományos bőrrel szerkezetileg megegyező anyag – vagyis a dínóbőr. 

A múlt genetikája lesz a jövő luxusa?

Thomas Mitchell, az Organoid Company vezérigazgatója így fogalmazott az ötletről: „A projekt bemutatja, miként alkothatunk új anyagokat a legmodernebb genetika- és fehérjetechnológia segítségével. Az ősi fehérjeszekvenciák rekonstruálásával és optimalizálásával pedig olyan bioanyagot hozhatunk létre, amelyet az őskor ihletett.”

Kapcsolódó: Lehetséges, hogy a dinoszauruszok miatt nem élünk 200 évig?

Az innovatív megoldások mellett pedig külön szót érdemelnek a projektből származó ökológiai előnyök is. A divatiparban jelenleg leginkább használatos bőr szarvasmarháktól származik, ami részben ugyan, de az erdőirtásokhoz és a globális felmelegedéshez is kapcsolódik – különösen az esőerdők területén, ahol a fák kivágásával alakítanak ki legelőket a tenyésztéshez. Nem beszélve a bőrcserzési folyamatokról, melyek során több környezetre és emberi egészségre káros vegyi anyag is felhasználásra kerül.

dinoszaurusz

2025 végére talán kiderül, hogy mennyire lehet sikeres a dínóbőr laboratóriumi rekonstruálása (fotó: Leo Visions/Unsplash)

A T-rex-bőr ezzel szemben környezetbarát, biológiailag teljesen lebomló, és nem jár állatok leölésével, illetve erdőirtással sem, miközben ugyanazt a masszív és tartós minőséget kínálja, mint a hagyományos bőrből készült termékek – persze még borsosabb áron.

A cél mindenesetre az, hogy etikusabban, fenntarthatóbban működjön a luxus divatipar

– ha pedig beválik a terv, a technológiát más területeken, például az autóiparban is hasznosítanák, tovább csökkentve ezzel a hagyományos bőrgyártással járó környezeti hatásokat.

Nem mindenki hisz az ötletben

A nemzetközi csapat ambiciózus ígéreteivel azonban nem mindenki ért egyet. Egyes paleontológusok szerint a tervek inkább tűnnek hangzatos marketingfogásnak, mintsem tudományosan megalapozottaknak.

A Marylandi Egyetem paleontológusa, dr. Thomas Holtz Jr. szerint egy igazi dínóbőrhöz a kihalt ragadozó DNS-ére lenne szükség, ami tudomása szerint nem maradt fenn, hiszen néhány millió év alatt lebomlik, így a tudósok a filmekben látottakkal ellentétben máig nem találtak dinoszauruszok korából származó DNS-t. (A legrégebbi fennmaradt DNS egy grönlandi masztodontól, az elefántfélék egyik ősétől származik, ami körülbelül 2 millió éves lehet. Ezzel szemben a T-rex 66 millió évvel ezelőtt halt ki.)

Továbbá a fosszíliákból ugyan kinyerhető némi kollagén, de ezek nem fedik le a teljes molekulát – vagyis nem áll a tudósok rendelkezésére olyan profil, ami széltében-hosszában csak a T-rexre jellemző. Ősrégi csontból származó kollagénre emellett nem feltétlenül lehet építeni, amennyiben új bőranyagot tervezünk előállítani.

Vagyis a tervezőknek sokkal egyszerűbb dolguk lenne, ha létező állatok – például tehenek vagy krokodilok – DNS-szerkezetére fókuszálnának, amit szőrszálakból, nyálból, vizeletből, székletből és bőrsejtekből is ki lehet nyerni. Mindezt ráadásul anélkül tehetjük meg, hogy fájdalmat okoznánk az állatoknak.  

Legyen bármi is a projektből, az ötlet mindenesetre figyelemreméltó, különösen az etikusságot illető, innovatív törekvések miatt, amit tényleg érdemes lenne átgondolni és továbbfejleszteni a jövőre nézve.  

Ez is érdekelhet: A magas intelligencia jele lehet, ha a dinoszauruszokért rajong a gyerek

Kiemelt kép: Huang Yingone/Unsplash