- Zöld alga (cianobaktériumok) lepték el a Balaton több medencéjét, köztük a korábban tisztább keleti partszakaszokat is.
- A melegedő vízhőmérséklet kedvez az algásodásnak, így a nyári hónapokban egyre gyakoribbá válhat a jelenség.
- A kutatók már műholdképekkel is igazolják az algák terjedését, a víz zöld elszíneződése messziről is látható. De vajon ártalmas-e számunkra?
A Balaton partján pihenni mindig is a nyár egyik legkedveltebb programja volt a magyar családok és baráti társaságok körében. Azonban az utóbbi időben egyre gyakrabban zavarja meg az idilli képet egy kevésbé kellemes jelenség: az algásodás.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss jelentése szerint már nemcsak a nyugati, hanem a korábban tisztább keleti medencékben – például a Siófoki-medencében – is megjelentek a látványos, zöld fonalas cianobaktérium-tömegek.
Mi is az a fonalas cianobaktérium?
A cianobaktériumok, közismertebb nevükön kékalgák, természetes alkotóelemei a tavak ökoszisztémájának. Ám ha túlzottan elszaporodnak, komoly problémát okozhatnak: a víz zavarossá válik, élénk, spenótzöldre színeződik, kellemetlen szagú lehet. Sőt bizonyos algafajták még mérgező anyagokat is termelhetnek.
Kapcsolódó: Ha ezt a viharjelzést látod a Balatonon, azonnal menj ki a vízből!
A kutatók műholdas mérésekkel is alátámasztották az aggasztó tendenciát. A Sentinel-3 műhold által készített felvételen jól látszik, hogy a Balaton gyakorlatilag felében megemelkedett az a-klorofill koncentráció, amely az algák jelenlétének egyik legfontosabb indikátora.
Miért történik ez?
Főként az éghajlatváltozás miatt. A vízhőmérséklet emelkedése az egyik mozgatórugója az algavirágzásnak. A melegebb víz ideális környezetet biztosít a nyárra jellemző algafajok, így a fonalas cianobaktériumok elszaporodásához. Az idei év különlegessége, hogy a keleti medencék – melyek eddig kevésbé voltak érintettek – mostanra elérték vagy megközelítették a nyugati medencék algabiomassza-szintjét. Bár az a-klorofill koncentráció még jóval elmarad a WHO 75 µg/l-es határértékétől, a zöld víz látványa már most szembetűnő és persze visszataszító.
Az algásodás miatt a víz zavaros, zöldszínűre változik (Illusztráció: Canva)
Hol a legsúlyosabb a helyzet?
A múlt hétvégi műholdképek szerint a Keszthelyi-, Szigligeti- és Szemesi-medencékben nagy kiterjedésű algatömegek jelentek meg, míg a Siófoki-medencében egyelőre csak elszórtan, foltokban észlelhető az algásodás. Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek: a szélcsendes időszakokban ezek az algák hajlamosak a part menti öblökbe gyűlni, ahol látványos „zöld lepelként” borítják be a vizet.
Kapcsolódó: Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen
Bár nem valószínű, hogy az ott élő halakon, kacsákon és békákon kívül másnak lenne hozzá gusztusa, de ha szeretnéd látni, milyen lehet egy „spenótlevesben” fürdeni az Időkép meteorológiai portál igen látványos fotókat osztott meg a balatoni algásodásról.
Mit tehet a nyaraló, ha algás a víz?
- Kövessük a strandfigyelő oldalakat! Sok balatoni strand naponta frissíti az információkat az aktuális vízminőségről.
- Nézzük meg a széljárást! A szél irányától függően az algák egyik partszakaszról a másikra sodródhatnak – ahol délelőtt még algás a víz, ott délutánra letisztulhat.
- Ne fürödjünk zöld vízben! Ha a víz zavaros, erősen zöld vagy kellemetlen szagú, inkább válasszunk másik partszakaszt.
„Egyes algafajok toxinokat termelhetnek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki az azokra érzékeny embereknél” – mondta el az InfoRádióban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vezető vízhigiénés szakértője. Vargha Márta azonban mindenkit megnyugtat: a Balatonban, a Velencei-tóban és a Tisza-tóban is biztonságosan lehet fürdőzni – olvasható a Házipatika oldalán.
A cianobaktérium viszont a kutyákra kifejezetten veszélyes, ezért semmiképpen se engedjük be kedvencünket a tóba, ha zöld a víz!
Van megoldás az algásodásra?
2020-ban olyan mértékű volt az algásodás, hogy kotrással kellett megtisztítani a Balaton nyugati medencéit. Hosszú távon azonban csak komplex vízgazdálkodási és ökológiai beavatkozásokkal lehet megfékezni az algák elszaporodását. Ilyen lehet például a mezőgazdasági tápanyag-kibocsátás csökkentése vagy a természetes vízáramlás helyreállítása.
Ez is érdekelhet: 8 európai strand, ahol veszélyes lehet csobbanni
Kiemelt kép: Canva
