Nehéz perceket élt át az a 179 utas és a 6 fős személyzet, akik szerdán este egy Ryanair járat fedélzetén igyekeztek Berlinből Milánóba.
A gép erős turbulenciába került, a pilóta emiatt kényszerleszállást hajtott végre a dél-németországi Memmingen repterén. A bajor rendőrség szerint kilencen sérültek meg, köztük egy kétéves kisgyerek, aki zúzódásokat szenvedett, valamint egy 59 éves nő, akinek fejsérülése lett.
Három utast kórházba szállítottak, a többieket a helyszínen ápolták, a kapitány szintén orvosi segítséget kért.
Rázós utak
A turbulencia gyakori, és az esetek döntő többségében ártatlan jelenség, utasként mégis minimum kellemetlenségként éljük meg. Bár úti céljainkat többnyire nem ennek alapján választjuk meg, a mostani eset felveti a kérdést, hogy vajon melyek azok az európai útvonalak, ahol a legnagyobb esély van ilyen kellemetlen, vagy akár veszélyes turbulenciára.
Az úgynevezett EDR-érték (eddy dissipation rate) a turbulencia mértékét mutatja: minél magasabb, annál erősebb légörvényességre lehet számítani az adott útvonalon. Az EDR egy szabványosított mutató, amelyet a légiközlekedés világszerte használ a turbulencia objektív mérésére.
A Turbli adatelemző platform tavalyi EDR-adatai szerint Európa legviharosabb légiközlekedési útvonalai döntő részben az Alpok felett vagy közelében haladnak. A legrosszabb turbulenciaértékkel a Nizza–Genf járat rendelkezik, de szorosan követi a Nizza–Zürich és a Milánó–Zürich viszonylat is.

Ismét balesetet okozott a turbulencia (Fotó: Getty Images)
Turbulens útvonalak Európában
A legnagyobb eséllyel az alábbi útvonalakon számíthatunk komoly (erős, vagy kifejezetten erős) turbulenciára Európában:
- Nizza – Genf (NCE–GVA)
- Nizza – Zürich (NCE–ZRH)
- Milánó – Zürich (MXP–ZRH)
- Milánó – Lyon (MXP–LYS)
- Nizza – Bázel (NCE–BSL)
- Genf – Zürich (GVA–ZRH)
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy még a legrázósabb útvonalakon is viszonylag ritka az igazán erős turbulencia. Az ilyen jellegű események extrémek, és gyakran heves időjárási frontokhoz vagy zivatarokhoz kapcsolhatók. A legtöbb repülőút zavartalanul zajlik még ezeken a viszonylatokon is.
Mi okozza a reszketést?
A turbulencia kialakulásának több oka van. A leggyakoribb az úgynevezett jet stream, amikor is a felsőlégköri szélsebesség-különbségek hirtelen mozgást okoznak a levegőben. Sokat számítanak a hegyi hatások is: Európában az Alpok felett például különösen erős a leáramlás a hegyeken átcsapó áramlatok miatt.
A nyári zivatarfelhők brutális felfelé és lefelé irányuló áramlások generálásával okoznak turblenciát, végül pedig a napsütés hatására felszálló meleg levegő is okozhat rázkódást.
Felkészült repülők
A modern utasszállító repülőgépeket kifejezetten úgy tervezik, hogy ellenálljanak a turbulencia okozta terhelésnek. A szerkezeti biztonsági tűréshatáruk sokkal hevesebb rázkódást elbír, mint amit egy normál turbulencia előidézhetne. A pilóták emellett valós idejű előrejelzésekből és pilótariportokból dolgoznak, és ahol csak lehet, elkerülik a kritikus szakaszokat.
A súlyosabb turbulenciák az utasok számára kellemetlenek, de nem veszélyesek. Komolyabb sérülések főleg akkor történnek, ha valaki nem volt bekötve.
Így lehet biztonságosabb
Bár száz százalékos módszer nincs a turbulencia és az ehhez kapcsolódó balesetek elkerülésére (talán csak az, ha nem is szállsz fel a gépre), van néhány dolog, amivel csökkenthető az esélye annak, hogy épp utazás közben szenvedj sérülést.
Ha teheted, reggeli vagy késő esti járatot válassz, mert a hőkontraszt miatti turbulencia leginkább délután jelentkezik. Jó, ha tudod azt is, hogy a gép első vagy középső részében érezni legkevésbé a rázkódást.
Mindig kötsd be magad, még a nyugalmas szakaszon is, mert ez az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módja a sérülések elkerülésének. Kerüld a zivataros időpontokat és ha lehet, ellenőrizd előre a Turbli vagy hasonló oldalak előrejelzéseit.
A Ryanair-eset emlékeztet arra, hogy a turbulencia nemcsak kellemetlen, de ha elővigyázatlanok vagyunk, veszélyes is lehet. A megfelelő odafigyeléssel azonban jelentősen csökkenthető a balesetek kockázata.
Kapcsolódó: Dudics Emese kolléganőnk átélte, mit érez az ember heves turbulencia esetén.
Kiemelt kép: Getty Images