Miközben a világ nagyvárosai a légszennyezettség szorításában vergődnek, Párizs kivételes példát mutat. Két évtized alatt a francia főváros a szmogos metropoliszból zöld és élhető szigetté változott. De hogyan sikerült ezt elérni?

A világ városai – legyen szó New Yorkról, Budapestről vagy Pekingről – egyre inkább fuldokolnak a légszennyezésben. Ez a láthatatlan ellenség nemcsak szmogos reggeleket okoz, hanem súlyos betegségekhez, korai halálozáshoz is vezethet, a globális klímaváltozásban pedig egyértelműen kiemelt szerepe van.

A kerékpáros forradalom elsodorta a szmogot

Az elmúlt húsz évben a francia főváros látványos átalakuláson ment keresztül. A városi légszennyezés két fő forrásának számító nitrogén-dioxid és finom részecskék koncentrációja a felére csökkent. Ezzel párhuzamosan a szennyezéshez köthető korai halálesetek száma 10 000-ről 6200-ra esett vissza. A háttérben szigorú szabályozás és jelentős közlekedéspolitikai reformok állnak.

Amikor Anne Hidalgo 2014-ben elfoglalta a polgármesteri széket, nem csupán új biciklisávokat ígért – teljes szemléletváltást hirdetett.

Bevezette a 15 perces város koncepcióját, amelynek alapja, hogy minden fontos szolgáltatás gyalogosan vagy kerékpárral gyorsan elérhető otthonról.

Az ambiciózus terv lendületet adott a gyalogos- és kerékpáros infrastruktúra fejlesztésének. Ma már több mint 1000 kilométer hosszú kerékpárút-hálózat szövi át Párizst, ezek közül sok elkülönített, biztonságos útvonalat kínál.

Párizsban a kerékpár mára városi identitást formáló szimbólum lett (Fotó: Getty Images)

A Szajna partjának gyalogosbarát átalakítása, az alacsony kibocsátású övezetek létrehozása és az iskolautcák bevezetése tovább mérsékelték az autóforgalmat, különösen a belvárosban. A kerékpár mára nem csupán közlekedési eszköz, hanem városi identitást formáló szimbólum lett – naponta akár egymillió kerékpáros halad át a városon.

Hátradőlni azért nem lehet

2024 októberében a Párizst körülölelő, forgalmas Périphérique körgyűrűn a sebességhatárt 70 km/h-ról 50 km/h-ra csökkentették. Ez az intézkedés jelentősen mérsékelte a zajszennyezést, különösen éjszaka, és a baleseteknél is érzékelhető volt a változás. Bár a légszennyezési mutatók egyelőre itt nem javultak jelentősen, a kezdeményezés a hosszú távú stratégia szerves része.

A szakemberek persze tisztában vannak azzal, hogy nem lehet hátradőlni. Hiszen a javuló mutatók ellenére az Île-de-France régióban még mindig 2,6 millió ember él olyan területen, ahol a levegőminőség nem felel meg az uniós előírásoknak.

Mivel az Európai Unió 2030-ra szigorítja a levegőminőségi határértékeket, Párizsnak továbbra is haladnia kell a megkezdett úton.

Ezért a városvezetés elindította a 2024–2030-as klímatervet, amely több mint 400 intézkedést tartalmaz. A cél: a zöldfelületek növelése, áteresztő burkolatok alkalmazása, a megújuló energiára való átállás, valamint a köz- és magánépületek energetikai korszerűsítése. A városvezetés arra törekszik, hogy kézzelfogható intézkedésekkel próbálják megóvni az embereket a klímaváltozás hatásaitól.

Párizs példája világosan megmutatja: a légszennyezettség ellen fel lehet lépni, ha van közös társadalmi és politikai akarat. A közlekedés átalakítása, a lakosság bevonása, a zöld infrastruktúra fejlesztése és a környezetvédelmi szempontok érvényesítése együttesen kézzelfogható, életmentő eredményeket hozhat.

Kapcsolódó: Korai pubertás: a légszennyezés okozhatja?

Kiemelt kép: Getty Images