Olasz bevándorló család tagjaként látta meg a napvilágot Ferenc pápa, vagyis Jorge Bergoglio 1936. december 17-én, szülei, Regina és Mario Bergoglio öt gyermeknek adtak életet. Édesanyja mélyen vallásos, melegszívű asszony volt, Ferenc pápa sokszor emlékezett meg róla meghatottan: „Tőle tanultam meg, mit jelent szeretni és szolgálni.” Gyermekként rajongott a fociért – különösen a San Lorenzo csapatának szurkolt, még pápaként is gyakran emlegette őket.
Nem volt ritka, hogy egy-egy audiencián labdarúgóktól dedikált mezt kapott, és mindig őszinte örömmel fogadta. Bergoglio eredetileg vegyésznek készült, egy gyónás során döntött úgy, hogy pap lesz, és az embereket akarja szolgálni. 1958-ban belépett a jezsuita rendbe, az egyik lelki vezetője Jálics Ferenc magyar jezsuita volt, akihez különleges viszony fűzte.
Buenos Aires érsekeként nem az irodájában, hanem a város szegénynegyedeiben érezte magát a leginkább otthon. Tömegközlekedéssel járt, magának főzött, és rendszeresen látogatta a betegeket, hajléktalanokat. Őszinte érdeklődéssel fordult a társadalom peremére szorult emberek felé. Pápává választása után sem változott meg: Assisi Szent Ferencről választotta a nevét, amivel az egyszerűségre, emberségre és irgalomra való törekvését akarta kifejezni. Az egyházat gyógyító intézménynek képzelte el.
„Az egyház olyan, mint egy hadi kórház csata után. Hiábavaló dolog arról faggatni egy súlyosan sérült embert, hogy magas-e a koleszterin- vagy a vércukorszintje. Először a sebeit kell begyógyítani” – hangoztatta.
Tapasztalat és lelkierő
Szent Péter széke jelenleg üres. Hogy ki lesz a következő pápa, annak komoly jelentősége van, már csak a hívek számát tekintve is: 1,4 milliárd hívével a római katolikus a legnagyobb keresztény felekezet a világon. A kánonjog szerint elvben bármely megkeresztelt felnőtt férfit pápává lehetne választani, ha megkapná a bíborosi testület szavazatainak kétharmadát.
– Az egyház története során előfordult néhányszor, hogy „kívülről” érkezőt választottak meg pápának, ám ezek az esetek többnyire negatív tapasztalatokkal jártak, ezért a bevett gyakorlat az lett, hogy Szent Péter következő utódát a bíborosi testület tagjai közül választják ki – mondja Deák Hedvig domonkos szerzetes, teológus. –
A pápai szolgálat hatalmas pszichés teherrel jár, olyan tapasztalatot és lelkierőt kíván, amely csak hosszú évek egyházi szolgálatával formálódhat ki.
Manapság gyakran a média által felkapott tulajdonságok – kedvesség, mosolygós természet, közvetlenség – kerülnek előtérbe. Ezek kétségtelenül szimpatikussá tesznek egy egyházi vezetőt, de a pápaság sokkal többről szól. Olyan feladat, amelyhez mély személyes hit, rendíthetetlen lelkierő, tapasztalt vezetői kéz és valódi kormányzási jártasság szükséges.
A jó pápa mögött egy szolgálatban töltött élet áll:
általában egy nagy egyházmegye vezetése során szerzett tapasztalat, a hivatás mély megélése, és az a fajta belső szilárdság, ami az egyház kormányzásához szükséges.
Ahogyan az első pápa, Péter apostol a feltámadt Krisztus tanúja volt, ugyanúgy minden pápa a hit melletti tanúságtételre kap meghívást – de mindezt egy elképesztően összetett világban, egy fantasztikusan színes, globális közösség irányítása mellett.
A konklávé
A pápaválasztó konklávénak a pápa halála után tizenöt-húsz nappal kell kezdődnie (az 5. általános kongregáció bíborosai úgy döntöttek, hogy ez 2025. május 7. lesz). Ezt a késleltetést azért vezették be, hogy a bíborosoknak legyen elegendő idejük eljutni Rómába, nehogy úgy járjanak, mint William O’Connell, Boston érseke, aki 1922-ben gőzhajóval indult el Rómába, de csak XI. Piusz megválasztásának kihirdetésére ért oda. Az 1922-es pápaválasztás más okból is emlékezetes maradt.
Kapcsolódó: A szeretet és az igazságosság hírvivője volt – ezért szerették annyian Ferenc pápát
Az egyház pénzügyileg akkor annyira gyenge lábakon állt, hogy kölcsönt kellett felvennie a konklávé megtartására, és a bíborosok ellátmánya mindössze egyetlen üveg konyakból állt, egészségügyi célokra. A körülmények azóta természetesen sokat javultak.
Annak érdekében, hogy a bíborosok a legnagyobb nyugalomban választhassák meg Péter utódját, a külvilágot teljesen kizárják.
Ez az internet, a televízió, a rádió, az újságok, a telefonhívások, e-mailek vagy levelek teljes tilalmát jelenti. A résztvevők és a személyzet titoktartási esküt tesznek, és ha megszegik, az akár az egyházból történő kiközösítéssel is járhat. A bíborosok elszigetelésének hagyománya
a 13. században alakult ki, amikor elképesztően hosszúra nyúltak a pápaválasztások, mint például a viterbói, ami közel három évig tartott.
A lakosok végül annyira beleuntak a várakozásba, hogy az atyákra zárták az ajtókat, eltávolították a tetőt, és megígérték, hogy csak kenyéren és vízen fogják őket tartani. X. Gergely megválasztása ezután már bámulatosan gyorsan ment. A konklávé szó a latin cum clave kifejezésből származik, ami azt jelenti, hogy kulccsal, és a bíborosok elzárására utal.
Fehér füst gomolyog a Sixtus-kápolna tetején lévő kéményből 2013. március 13-án, jelezve, hogy a bíborosi kollégium új pápát választott (Fotó: Jeff J Mitchell/Getty Images)
A konklávén egy nap meghatározott számú szavazás történhet, és ahhoz, hogy valakit pápává válasszanak, kétharmados többségre van szükség. Jelenleg kétszázötvenkét bíborosa van a katolikus egyháznak, közülük azonban csak a nyolcvan év alattiak jogosultak szavazásra, ami százharmincöt bíborost jelent. Téglalap alakú papírlapokon szavaznak, ezeket elégetik, mégpedig úgy, hogy ha a szavazás eredménytelen volt, akkor fekete füstöt eredményező vegyszert adagolnak a tűzhöz, ha pedig eredményes, akkor fehéren száll fel a füst.
Érdekek és nézőpontok
Ám még mielőtt a bíborosok elvonulnának a Sixtus-kápolnába a szavazásra, Rómában összegyűlnek, és napokon át tárgyalják az egyház helyzetét, azt, hogy milyen vezetőre lenne leginkább szükség, és közben jobban meg is ismerik egymást.
– A következő pápa személye valójában ezeken a beszélgetéseken dől el, maga a szavazás már gyorsabban lezajlik – mondja Deák Hedvig. – Itt emberek választanak, különböző nézőpontokkal és tapasztalatokkal. Minden bíboros az egyház javát keresi, de könnyen lehetnek eltérő elképzeléseik arról, mi az egyház igazi szükséglete. Teljesen normális, hogy különböző irányzatok vannak, és valójában szükséges is egy ilyen fontos döntés esetén.
Egy jelölt mellett közvetlenül korteskedni tilos, ahogy szavazatot vásárolni is – ez a simónia bűne, amit az egyház automatikus kiközösítéssel sújt. Nem véletlen az sem, hogy nemrég mutatták be a Konklávé című amerikai filmet, amelyik egy fiktív pápaválasztásról szól. Kérdés, persze, hogy mennyire hitelesen.
– A technikai részleteket egész jól ábrázolja, de a szemlélete nagyon leegyszerűsített. Jézus Krisztusról, az evangéliumok üzenetéről egy szó sem esik – mintha egy konklávén csak hatalmi játszmák zajlanának, politikai mintára. Hibásan ábrázolja az egyházon belüli véleménykülönbségek természetét. De végül is nem dokumentum-, hanem játékfilmről van szó, attól pedig nem is várhatunk mást – foglalja össze a véleményét Deák Hedvig.
Ferenc előtt a legnépszerűbb modernkori pápa volt: Így teltek II. János Pál pápa hétköznapjai
Kiemelt kép: Bíborosok tisztelegnek a néhai Ferenc pápa előtt a Santa Maria Maggiore-bazilikában tartott vesperáson 2025. április 27-én Rómában (Fotó: Eric Vandeville Vatican Pool – Corbis/Getty Images)
