9 fontos lecke szülőség

9 lecke a szülőségről, amit a legtöbben túl későn értenek meg

Szülőnek lenni örök tanulás, és bizony vannak olyan leckék, amelyeket nem lehet előre bemagolni. A gyereknevelésnek vannak tanulságai, amiket a legtöbb szülő akkor ért meg igazán, amikor a gyerekei már felnőttek. Összeszedtük, melyek ezek, hiszen az önreflexió akkor is jól jön, ha már túl vagyunk a gyereknevelés legnehezebb évein!

Mindenki a lehető legjobb szülő akar lenni. De hogy ez mit is jelent, hogy létezik-e egyáltalán, az már más kérdés. Van, aki az ösztöneit követi, mások a szülőség témáját boncolgató szakirodalmat és megannyi kézikönyvet olvassák. Van szülő, aki a lazaságban hisz, más a szigorban.

Az biztos, hogy nincs szabvány, hiszen minden gyerek és minden szülő-gyerek kapcsolat más. Vannak azonban olyan dolgok, amelyek nagyjából egyetemes érvényűek, ezért aztán a legtöbb esetben működnek. Feltúrtuk az internet bugyrait, hogy megtaláljuk azokat a tanulságokat, amelyeket a legtöbb szülő talán túl későn ért meg.

9 dolog, amit a legtöbb szülő túl későn ért meg

Persze sohasem késő magunkba nézni, és megbeszélni gyerekeinkkel, ha ráeszméltünk, hogy valamit esetleg máshogy kellett volna csinálnunk. Lássuk hát, mi a 9 leggyakoribb lecke, ami a gyereknevelés sűrű hétköznapjaiban nem mindig kristályosodik ki időben!

1. Nincs olyan, hogy tökéletes szülő

Szülőként érthető, ha úgy érzed, tökéletesnek kell lenned. Minden szülő példakép akar lenni a gyerekei számára, de közben mindegyik szorong is kicsit amiatt, hogy valóban az-e. Az Ohio Állami Egyetem egy idei felmérése arra jutott, hogy a szülők 57%-a érzi magát kiégve a belső és külső elvárások miatt.

A szülőkkel szemben támasztott, sokszor lehetetlen és ellentmondásos elvárások mellett nem csoda, hogy a legtöbben sosem tanulják meg, hogy a tökéletesség túlértékelt, vagy hogy eleve nem is létezik. Önmagában az nem baj, ha magasak az elvárások, de a szülőknek el kellene engedniük a maximalista hozzáállást magukkal és a gyerekeikkel szemben is. Ezt mindenki mentális egészsége meghálálná.

2. A túlféltés a tanulás ellensége

Egy szülő sem akarja azt, hogy a gyerekei sikertelenek legyenek, megsérüljenek vagy hiába küzdjenek valamiért. Ezek olykor mégis az élet velejárói. Amikor mindenáron óvjuk attól a gyerekeket, hogy nehéz időszakokon menjenek keresztül, nem vesszük figyelembe, hogy erre igenis szükségük van ahhoz, hogy tanuljanak és fejlődjenek. Mindez a kitartásukat erősíti.

Ha túlóvjuk őket, nem tanulják meg, hogyan szabályozzák érzelmeiket, viselkedésüket vagy figyelmüket, és még felnőttként is tőlünk függhetnek majd. Ezen kívül általánosságban is nehezebben fogják feldolgozni a kudarcokat, legyen az egy szakítás, egy munkahely elvesztése vagy egy egyszerű, nekik csalódást okozó helyzet. Azzal, ha már kicsi korukban is hagyjuk őket (biztonságosan) önállósodni, az önbizalmukat és az önállóságukat erősítjük.

3. A magadra fordított idő nem önzőség

Kiemelten fontos, hogy a szülők a saját jóllétükkel is törődjenek. Hogy miért? Két szó: szülői kiégés. Elvégre hogyan várhatnánk el egy gyerektől, hogy kiegyensúlyozott felnőtté váljon, ha folyton azt látja, hogy a szülei sem azok? Nagy baj, ha a szülők lelkileg ki vannak véreztetve.

Olyan ez, mint a repülőkön az oxigénmaszk használata: mindig először a sajátunkat vegyük fel, és csak azután segítsünk a többieknek.

Hogy miért? Mert, ha képben vagyunk, akkor másoknak is sokkal jobban és többet tudunk segíteni. Magyarán időt kell szánnod magadra. És ettől nem, hogy rossz szülő leszel, épp ellenkezőleg.

Kapcsolódó: Ezért nagy baj, ha szülő mártírkodik

Számolj fel az olyan generációs mintázatokkal, mint például, hogy mártírkodni kell a gyerekért. Nem kell. Egy gyereknek azt kell látnia, hogy boldog vagy és energikus, mert ebből azt tanulja meg, hogy ilyen egy egészséges felnőtt.

4. A minőségi idő többet ér, mint az ajándékok

Szinte mindenkinek vannak olyan emlékei gyerekkorából, hogy ezt vagy azt nem kapta meg ajándékba. Lehet, hogy te is – viccből persze – emlegeted a villogós cipő hiányát, de ma már tudod, hogy semmi szükséged nem volt rá.

Kapcsolódó: 5 emlék, ami örökké él egy gyerek lelkében

Persze jó dolog, ha képes vagy szuper ajándékokat adni a gyerekeidnek, de nem a tárgyakra fognak emlékezni felnőttként, hanem arra, hogy milyen jókat kirándultatok, vagy hogy mennyit nevettetek otthon. Ezek azok ugyanis, amik az ember identitása szempontjából igazán számítanak. És ezt nem csak mi mondjuk: kutatások is bizonyítják, hogy a gyerekekkel töltött minőségi idő mindennél fontosabb a fejlődésük szempontjából.

5. A kioktatásnál többet ér a figyelem

Amikor a gyerekek hibáznak, a legtöbb szülő kioktatja vagy leszidja őket. Elmondják nekik, hogy mennyire meggondolatlanok, aztán különféle büntetéseket eszközölnek. De ez nem segít, pláne, ha még üvöltünk is közben. Rengeteg kutatás vizsgálta a kiabálás hatását a gyerekekre, és mind hasonló eredményre jutott.

9 fontos lecke szülőség

Kioktatás helyett türelem: a szülőség egyik legfontosabb mottója (Fotó: Getty Images)

Mégpedig arra, hogy azok a gyerekek, akikkel szemben sokszor emelték fel hangjukat a szülők, hajlamosabbak voltak a későbbiekben depresszióra, jóval önkritikusabbak voltak, és gyakran érezték magukat értéktelennek. Ahhoz, hogy valóban megoldjuk a problémát (vagyis azt, hogy a gyerek valami rosszat tett), először is meg kell értenünk, miért tette. Egyest kapott a matekdolgozatra? Összeverekedett valakivel?

Próbáljuk megérteni, mi vezetett idáig.

Ez nemcsak a megoldás megtalálását könnyíti meg, hanem a gyerek és a szülő közötti nyitottabb kommunikációhoz is vezet.

6. Az iskola fontos, de a gyerek mentális egészsége fontosabb

Mindenki azt szeretné, hogy a gyereke igazi üstökös legyen az oktatás egén, hogy a legjobb iskolákba járjon. De mindez nem számít, ha közben szorong. Egyébként is, mennyi olyan kutatásról hallottál te magad is, amely azt hozta ki, hogy az iskolában közepesen teljesítők sikeresebbek lesznek a felnőtt életben? Természetesen nem arra buzdítunk, hogy hagyd rá a gyerekre, ha nincs kedve tanulni, csupán azt mondjuk, hogy ha korrepetálás mellett is csak négyest hoz, még nem biztos, hogy bukott embernek nyilvánítandó.

7. Nem baj, ha nem tudja, mi akar majd lenni

Tényleg szükséges, hogy a gyerek 13 évesen tudja, mivel szeretne majd foglalkozni élete hátralevő részében? Az emberi agy 25 éves korig nem fejlődik ki teljesen – tehát addigra sem, mire papírforma szerint befejezi az egyetemet. Persze sokakról már általános iskolában kiderül, hogy mely területek vonzzák.

De ha középiskola végén inkább halaszt egy-két évet, és különféle munkákat próbál ki, azzal végeredményben még jobban is járhat, mintha azonnal továbbtanulna. Érett személyiségre vall, hogy időt akar hagyni arra, hogy megtalálja, mi az, aminek felnőtt éveit szenteli majd. Azt pedig talán mondani sem kell, hogy afelé sem szabad erőszakosan tolni, amit mi elképzeltünk neki, de őt valójában egyáltalán nem érdekli.

8. Fontos, hogy határokat szabjunk

Ember vagy, megérdemled az alapvető tiszteletet és méltóságot. A Child Mind Institute (egy független, nonprofit szervezet, amely a mentális egészséggel és tanulási zavarokkal küzdő gyermekek és családok életének jobbá tételére törekszik) szerint:

„A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy határokat szabjanak maguknak, és tiszteletben tartsák mások határait.

Ehhez pedig empátiára van szükség – arra, hogy képesek legyenek felismerni, hogy mások mire vágynak és mire van szükségük, valamint arra, hogy ők maguk mire vágynak és nekik mire van szükségük.” Magyarán, lehet, hogy látszólag tragédiaként éli meg, amikor először nemet mondasz neki valamire, de ha érzi, hogy ezt őszinte meggyőződésből teszed, akkor jót teszel vele. Empátiára neveled és a társas készségeit fejleszted általa.

9. Időt kell szánni a gyerek érdeklődési körére

Sok szülő talán azt gondolja, hogy időpocsékolás a gyerek által érdekesnek talált játékokkal és jelenségekkel (falevél, kavics, katicabogár) foglalkozni, és a rohanó hétköznapokban nem is mindig szán ezekre időt. Pedig a közös rácsodálkozás a kötődés alapja – kamaszkorban és azután is. Minden gyerek örül, ha megoszthat szüleivel valamit, saját kis világa egy darabkáját.

Tanulmányok szerint a serdülőknek mindennél fontosabb a közös érdeklődés, szóval még ha nem is különösebben lelkesedsz azért, amiért ő rajong, akkor is érdemes utánanézned, hogy legalább beszélgetni tudjatok róla.

Végül is mit veszíthetsz, ha megtudod, honnan ered a K-pop? Talán idő közben neked is megtetszik a koreai kultúra. És ha felhozod magad kicsit a versenyautókból? Ha nem is leszel a téma szakértője, a gyerek értékelni fogja az erőfeszítéseidet, közelebb érez majd magához, így őszintébb lesz veled és jobban ad majd a véleményedre is.

Kapcsolódó: 6 dolog, amire egy gyereknek szüksége van a sikeres felnőttkorhoz

Kiemelt kép: Getty Images