Aki álmodott már igazán rosszat, pontosan tudja, hogy nemcsak az álomból felriadva, de még másnap is zaklatott az ember, egész napjára rá tudja nyomni a bélyegét az élmény, este pedig szorongva várja, hogy vajon folytatódik-e a rémség.

Sokan szenvednek (akár rendszeresen visszatérő) rémálmoktól, amelyek nem „csak” nyomasztóak, de az alvás minőségének rontásával számos egészségügyi problémával összefügghetnek, ráadásul öngerjesztők is.

A rossz alvás ugyanis fokozhatja a szorongást, ami megint csak álmatlanságot és/vagy rémálmokat eredményezhet.

A közelmúltban végzett tanulmányok azt is kimutatták, hogy a rémálmok és az alvászavarok a covid-világjárvány idején még gyakoribbá váltak, így egyre fontosabb lehet megoldást találni ezekre a problémákra. Tekintettel arra, hogy jelenleg még nem igazán értjük, miért vagy hogyan hoz létre agyunk különféle álmokat alvás közben, a krónikus rémálmok kezelése még ma is igazi kihívást jelent. 

Álmok és érzelmek

A mostani svájci kutatás kiinduló gondolata az volt, hogy kapcsolat lehet az álmokban megélt érzelmek típusa és általános érzelmi jólétünk között, amit továbbgondolva a tudósok arra a feltételezésre jutottak, hogy az álmokban megjelenő érzelmek manipulációjával segíthetnének a rémálmokkal küzdő embereken. Két módszer együttes hatását vizsgálták meg. 

Az egyik módszer az úgynevezett képi próbaterápia, amelynek során a páciensek képzeletben megpróbálják átírni a legnyomasztóbb és leggyakoribb rémálmaikat, hogy azok happy enddel végződjenek, és ezzel megpróbálják felülírni a rémálmot. Ez a módszer bizonyítottan csökkentheti a rémálmok gyakoriságát és súlyosságát, de a kezelés sajnos nem minden beteg esetében hatásos.

Tudósok korábban azt is megállapították, hogy az olyan hangok alvás közbeni hallgatása, amelyeket az emberek egy bizonyos érzelmi ingerhez társítanak, segít az adott érzelmi ingerre erősebben emlékezni (azaz: pozitív érzelmi töltetű zenét hallgatva egy-egy élmény átélésekor némileg áthangolódik az élmény töltete is). Ezt célzott emlékezeti reaktiválásnak nevezték el, és a mostani kutatásban azt akarták kideríteni, hogy mindez javíthatja-e a képi próbaterápia hatékonyságát.

A varázslatos hang neve: C6/9 zongoraakkord

A vizsgálat résztvevői először két héten keresztül álom- és alvásnaplót vezettek, majd az önkéntesek mindegyike feladatul kapta, hogy egy terápiás ülés keretében próbálja fejben átírni az álmait, de pozitív érzelmi töltetű zenés terápiát csak a csoport egyik felénél használtak. A zenés terápia meglehetősen egyszerű volt: a résztvevőknek alvás közben a C6/9 zongoraakkordot játszották le. 

A vizsgálat kezdetén a kontrollcsoportnak átlagosan 2,58 rémálma volt hetente, a mindkét terápiát kipróbáló csoportnak pedig átlagosan heti 2,94. A vizsgálat végére a kontrollcsoport rémálmainak száma heti 1,02 rémálomra csökkent, a TMR-csoporté pedig mindössze 0,19-re. Még ennél is ígéretesebb, hogy a képi és zeneterápiát is használó csoport a pozitív töltetű álmok számának növekedéséről is beszámolt. Ez lenyűgöző csökkenést jelent a rémálmok gyakoriságában, és arra utal, hogy a képi terápia és a zenés terápia együtt minden korábbinál hatékonyabb kezelést eredményez.

Alvási mintánk nemcsak egyénenként eltérő, de életünk során is változik, nemrégiben írtunk arról, mi az oka annak, hogy sok idős ember alvásigénye lecsökken és reggel egyre korábban ébred fel. A megfelelő alvásért persze minden életkorban tehetünk. Ahhoz, hogy nyugodtan és jól aludhassunk, elengedhetetlenek a megfelelő körülmények. Érdemes például nem teli hassal lefeküdni, hanem hagyni pár órát a vacsora megemésztésére, és a délutáni óráktól kerülni érdemes a koffeintartalmú italokat is. Segítheti a könnyebb elalvást egy késő délutáni séta, egy kevés olvasás és az, ha szemünket is pihentetjük: elalvás előtt nem a telefonunkat nyomkodjuk. 

Kiemelt kép: Getty Images