elhízott pár

Magasabb, kövérebb, tovább él: Így változott meg az ember az elmúlt 100 évben

Elég a saját gyerekkori formánkra és a mai fiatalok megjelenésére gondolni, hogy észrevegyük, rohamléptekben változik a világ, és benne mi, emberek is. Magasabbak, vastagabbak vagyunk, korábban érünk és később halunk meg. De meddig változhatunk még, és hogy függ össze mindez életmódunkkal?

Ha régi parasztházban vagy vármúzeumban jártál, biztos tapasztaltad, hogy akár még átlagos magasságú emberként is le kellett hajtanod a fejed, ha a helyiségek között sétáltál, és biztos észrevetted azt is, hogy királyi és közemberi ágy is jóval rövidebb volt régen, mint ma.

De nem kell hosszú évszázadokra visszamennünk az időben, ha a változás nyomában járunk, hiába jelentéktelen evolúciós szempontból egy 100 éves távlat, ha ma az utcán sétálunk, más alkatú embereket látunk, mint amilyenek ükanyáink, ükapáink voltak. Sőt, tulajdonképpen még ennyit sem kell visszatekerni: az interneten rendszeresen felbukkannak olyan képek, amik 40-50 évvel ezelőtti strandokat, felvonulást vagy iskolai osztályt ábrázolnak, és rendre megdöbbenünk, hiszen ezeken nagyítóval kell keresni például a túlsúlyos embereket.

Mi lehet a változás oka és pontosan mennyit is változtunk?

Evolúcióról, genetikai értelemben nincs szó: az ilyen rövid idő alatt bekövetkező átalakulások többsége annak tudható be, hogy az emberi testből ma már mást, többet, jobbat (vagy épp rosszabbat) tudunk kihozni, mindezt pedig elsősorban életmódunknak köszönhetjük. Az, hogy magasabbak és nehezebbek vagyunk, vagy hogy tovább élünk, egyszerű reakció a megváltozott körülményekre, például a táplálkozásban, az élelmiszerhez való hozzáférésben, az egészségügyi ellátásban és a higiéniai gyakorlatban mutatkozó jelentős különbségekre. Az emberi evolúcióval kapcsolatos tanulmányok nagy tanulsága, hogy az orvostudomány, az urbanizáció, a technológiai fejlődés, a tiszta levegő és a tiszta víz változó elérhetősége jelentősen befolyásolhatja mindazt, amit genetikailag adott testi adottságainkból ki tudunk hozni. A legfontosabb változásokkal kapcsolatban a Live Science dr. Stephen Stearns evolúciós biológust kérdezte, mi pedig összefoglaltuk a legfontosabb információkat. 

Dundibbak vagyunk

És nem csak egyéni szinten, és a tavalyi formánkhoz képest: az emberek a világ számos táján jó ideje egyre méretesebbek: 2013-ban már a világ lakosságának 29 százaléka számított túlsúlyosnak vagy elhízottnak, és figyelembe véve, hogy a világon ma is milliók éheznek, az úgynevezett fejlett világban ennél is sokkal rosszabb kell, hogy legyen a helyzet. Életmódváltó videósorozatunk első részében például az a sokkoló adat hangzott el, hogy a magyar lakosság mintegy 60 százaléka számít túlsúlyosnak! 

Hogy pontosan miért híznak az emberek, az jelenleg is heves tudományos viták tárgya. Persze az, hogy végső soron a túl sok evés és/vagy a túl kevés testmozgás a legfőbb bűnös, nem kérdés, és innen nézve nincs is mit csodálkozni a növekedésen: a világ fejlettebbik részén soha korábban nem látott bőségben jutunk hozzá a különféle, jellemzően feldolgozott, egészségtelen ételekhez, miközben egyre kevesebben végünk olyan munkát, amivel az így felvett rengeteg kalóriákat elégethetnénk. De egyre többet olvasunk arról is, hogy

a genetikának, sőt akár a vírusoknak is szerepük lehet egyre növekvő testméretünkben,

azt pedig megint csak nehéz lenne tagadni, hogy az ételhez való hozzáférés hiánya, vagy az a helyzet, amikor tömegek csak alacsony minőségű élelmiszerhez jutnak hozzá, megint csak jelentős befolyással van a testsúlyra. A túlsúly és az elhízás kérdése még bonyolultabbá válik, amikor számos tanulmány a kövérséget a szegénységgel hozza összefüggésbe, és felveti, hogy a családokon átívelő depriváció megváltoztathatja a zsíranyagcsere folyamatokat is: kutatások szerint azokban a közösségekben, ahol gyakoribb a nélkülözés, az emberek szervezete a zsírraktározás megváltoztatásával reagál. 

Magasabbak lettünk?

Bizony, azok is. Live Science egy nemrégiben készült brit tanulmányt idéz, mely kimutatta, hogy az Egyesült Királyságban a fiatal férfiak a 20. század fordulója óta átlagosan mintegy 10 centiméterrel (168 centiméterről 178 centiméterre) nőnek magasabbra. A növekedés valószínűleg ez esetben is a jobb táplálkozásnak, a fejlődő egészségügyi szolgáltatásoknak és a higiéniának tudható be, azaz

nincs szó genetikai változásról, pusztán arról, hogy a jobb körülmények kedvezőbb feltételeket teremtenek a növekedéshez is.

A körülmények szerepét bizonyítja az is, hogy néhány kevésbé fejlett országban, vagy olyan közösségekben, amelyeket háború, betegségek és más súlyos problémák sújtottak, az átlagos testmagasság egy-egy időszakban még csökkent is az elmúlt évszázadok során. Dél-Afrikában például a 19. század vége és 1970 között csökkent az átlagos testmagasság a helyi fekete emberek körében, a csökkenés pedig valószínűleg az apartheid előtti és alatti társadalmi-gazdasági körülmények jelentős romlásával függött össze.

Korábbi pubertás

Sok országban manapság korábban érnek a gyerekek, és ez nemcsak azoknak a szülőknek a benyomása, akik feleselésen kapják nemrég még angyali nyolcévesüket.

Az Egyesült Államokban az először menstruáló lányok életkora az 1800-as évek közepétől (amikor is átlagosan 17 éves korukban jött meg nekik először) az 1960-as évekig évtizedenként körülbelül 0,3 évvel csökkent a jobb táplálkozás, jobb egészségi állapot és a javuló gazdasági körülmények miatt. Ma az amerikai lányok első menstruációjukkor 12,8-12,9 évesek. Mivel azonban a pubertás kezdetét esetükben a mellük növekedésétől kezdik számolni, az még ennél is korábban következik be: manapság valahol 8,8 és 9,7 éve koruk között. Úgy tűnik, ez a változás is életmódunkkal van szoros összefüggésben. A témával foglalkozó tanulmányok ugyanis rámutattak az elhízás és a korai pubertás közötti kapcsolatra is, miszerint

a magasabb testtömegindexű lányok az elhízás hormonális hatásai miatt általában nagyobb valószínűséggel érik el a pubertást fiatalabb korban,

ez pedig nemcsak egészségügyi problémákat vet fel, de összefüggésben lehet az oktatáshoz való rosszabb hozzájutásukkal is: a fejlődő országok egy részében így (hamarabb elérve a pubertáskort) korábban esnek ki az oktatásból.

A hosszú élet

Az emberek ma hosszabb ideig élnek, mint valaha: a WHO előrejelzése szerint a 2030-ban született nők várható élettartama a nyugati világban 85 évre emelkedik. A várható élettartam növekedése életmódunkkal, az orvostudományban elért jelentős előrelépésekkel, a jobb higiéniai körülményekkel és a tiszta ivvízhez való jobb hozzáféréssel hozható összefüggésbe, figyelemreméltó azonban, hogy a tendencia nemcsak pozitív. Bár mindezek a fenti tényezők nagymértékben csökkentették például a fertőző betegségek okozta halálozási arányt is, a degeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór, a szívbetegségek és a rák okozta halálozások száma ma is emelkedik.

Ahogy egyre többen élünk tovább, úgy egyre többen találkozunk olyan halállal, amely elhúzódó és méltatlan, hiszen az olyan autoimmun betegségek, mint a szklerózis multiplex és az I. típusú cukorbetegség is gyakoribbá válnak. Egyes tudósok szerint az ilyen betegségek számának megugrása szintén a higiénia jelentős javulásával függ össze. Ha a szervezet nem, vagy csak nagyon kevés baktériummal találkozik, akkor az immunrendszer túlzó reakciókat adhat egyébként az egyén számára nem veszélyes ingerre is, vélik egyes tudósok. 

Mi jön most?

Nehéz megmondani, hogy mi vár az emberre, hiszen a technológia olyan gyorsan változtatja meg a világot, hogy csak kapkodjuk a fejünket. A legutóbbi időkben például a mesterséges intelligencia ugrásszerű fejlődése miatt aggódunk, miközben izgatottan várjuk azt is, milyen pozitívumokat tehet hozzá az MI fejlődése az orvostudomány előrelépéséhez és így akár életkilátásaink további javulásához is. De akármit hoz is a jövő, az, hogy életmódszokásaink jelentős, az egész testet átformáló, akár a nemi érést is gyorsító folyamatokhoz járulhatnak hozzá, nagyon elgondolkodtató, mert egyszerre emeli ki a társadalmak és az egyén felelősségét is.

Társadalmi szinten a mostaninál is többet kellene tenni az egészséges életmóddal kapcsolatos edukációért, egyéni szinten pedig saját magunkért, felvállalva annak a felelősségét, hogy egy egészséges testben sokáig, jól élhessünk. 

Kiemelt kép: Getty Images