Iráni tüntetések: több ezer embert ítélhetnek halálra

A csaknem két hónapja tartó tüntetéshullámra egyre kegyetlenebb válaszokat adnak a hatóságok.

Iránban nemhogy csillapodnának az indulatok, de úgy néz ki, hogy egyre csak fokozódik a helyzet, és egyáltalán nem látszik, hogy mikor és hogyan is lehetne békésen rendezni a feszültséget. 

Mi is beszámoltunk róla, hogy jelenleg soha nem látott tüntetéshullám söpör végig Iránon. Az immáronkét hónapja tartó zavargások azután robbantak ki, hogy a huszonkét éves Mahsza Aminit (Mahsa Amini) Teheránban szabálysértés miatt letartóztatta az erkölcsrendészet (egy olyan speciális egység, amely a nőkre vonatkozó szigorú öltözködési szabályokat, például a kötelező fejkendő viselését felügyeli), majd a lányt egy úgynevezett „átnevelési” központba szállították, ahol tisztázatlan körülmények között életét vesztette. Mahsa Amini a hivatalos álláspont szerint spontán szívinfarktus miatt halt meg – jelentések azonban arról tanúskodnak, hogy brutálisan összeverték az intézkedés során. A tüntetések Amini temetésén kezdődtek az iráni Kurdisztán tartományban, majd végigsöpörtek az ország nagy részén, és összecsapásokhoz vezettek a biztonsági erőkkel, amelyek megpróbálták elfojtani őket.

New York-i tüntetők (transzparenseiken Mahsa Amini utolsó fotóival)  2022. szeptember 21-én. (Fotó: Stephanie Keith/Getty Images)

Nemcsak a tüntetések folytatódnak, hanem az azokra adott válaszok is egyre kegyetlenebbek: jelentések szerint szeptember végén a rendőrség halálosan megsebesítette Hadisz Nadzsafit, egy húszas éveiben járó iráni influenszert is, ami még inkább fokozta a feszültséget. Most pedig

a teheráni bíróság vasárnap halálra ítélt egy tüntetőt, további öt ember börtönbüntetést kapott a közrend megzavarására irányuló összeesküvés miatt.

A Mizan Online és az Aljazeera értesülései szerint a vasárnapi halálos ítéletet „kormányzati épület felgyújtása, a közrend megzavarása, gyülekezés és a nemzetbiztonság elleni bűncselekmény elkövetésére irányuló összeesküvés, valamint Isten ellensége és a földi korrupció” bűntette miatt hozták. Azt nem lehet tudni egyelőre, hogy pontosan ki az elítélt, nő vagy férfi. A honlap hozzátette, hogy egy másik teheráni bíróság öt embert ítélt öt és tíz év közötti börtönbüntetésre „nemzetbiztonság elleni bűncselekmények elkövetésére irányuló gyülekezés és összeesküvés, valamint a közrend megzavarása” miatt.

„Megannyi bűnős év! Le a rendszerrel!” – skandálják a tüntetők, amiért akár halálra is ítélhetik őket

Az igazságszolgáltatás több száz embert vádol

Korábban három tartományban több száz ember ellen emeltek vádat a tüntetéseken való részvételük miatt: a zavargások kezdete óta így már több mint 2000 embert vádoltak meg a fentiekhez hasonló bűntettekkel. A Mizan Online a tartományi igazságügyi vezetőre hivatkozva azt állítja, hogy a déli Hormozgan tartományban 164 ember ellen emeltek vádat, a központi Markazi tartományban pedig további 276 ember ellen az IRNA állami hírügynökség szerint, amely arról is beszámolt be, hogy 100 fiatalt szabadon engedtek, miután aláírták, hogy a jövőben nem vesznek részt zavargásokban. A hatóságok igyekeztek visszaszorítani a tüntetéseket:

a jogvédő csoportok szerint 15 000 embert vettek őrizetbe, akikre potenciálisan halálos ítélet is várhat, de legjobb esetben is hosszú évekre rács mögé kerülhetnek

– hacsak nem árulják el a céljaikat és meggyőződésüket, de még akkor sem biztos, hogy szabadon távozhatnak.

Az iráni tüntetések nagy részét fiatalok és nők vezetik, akik a „Nő, élet, szabadság” jelmondatot skandálva követelnek politikai változást. A jelenlegi tüntetések vitathatatlanul a legjelentősebb kihívást jelentik az iráni iszlám rezsim 1979-es beiktatása óta. A nyugati országok és az ENSZ támogatásáról biztosították a tüntetéseket, amelyeket Teherán beavatkozásnak minősít. De nemcsak a hivatalos szervezetek ítélik el az erőszakot, és biztosítják szolidaritásukról a tüntetőket, hanem többek között francia színésznők is, akik hajuk nyilvános levágásával (ami a tüntetések egyik szimbólumává vált) állnak ki mellettük. A tüntetések kitörése óta legalább 28 újságírót tartóztattak le Iránban, a tüntetés egyidejűleg 150 külföldi városban is zajlik, köztük Madridban, Nápolyban és New Yorkban.

Kiskorúak, akiket jogvédő csoportok szerint a biztonsági erők az elmúlt két hónapban megöltek. Legtöbbjüket a tüntetések során lelőtték vagy agyonverték – ennél természetesen sokkal többen vannak (Fotó forrása: Amnesty International)

Véres péntek

Vasárnap az ország legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah által küldött küldöttség a délkeleti Szisztán és Beludzsisztán tartományban található Zahedanba utazott, hogy kivizsgálja a szeptember 30-án történt, több tucat halálos áldozatot követelő eseményeket. Az Amnesty International szerint

a véres péntek néven ismert eseményen a hatóságok éles lőszert vetettek be a tüntetők ellen, amivel legalább 66 embert – gyerekeket is – öltek meg,

más források még ennél is több halálos áldozatról számolnak be.

Az iráni hatóságok szerint azonban az általuk terroristának titulált tüntetők voltak, akik tüzet nyitottak egy rendőrőrsre, amire a biztonsági erők válaszlépéseket tettek. Abdolhamid Ismaeelzahi, a Zahedanban található Makki mecset imámja azonban megkérdőjelezte ezt a narratívát, mondván, hogy a felelősség a hatóságokat és a biztonsági erőket terheli. Ismaeelzahi is jelen volt a legfelsőbb vezető képviselőivel tartott vasárnapi megbeszélésen, ahol az állami IRNA hírügynökség szerint ismét megerősítette ezt a véleményét, és cáfolta a hatóságok beszámolóját, miszerint a felfegyverkezett tüntetők támadták meg a rendőrőrsöt.

Az alábbi videóban látható egy összefoglaló az elmúlt 6 hét eseményeiről:

A nyugatot hibáztatják

Az iráni hatóságok többször is azzal vádolták a Nyugatot, különösen az Egyesült Államokat és regionális szövetségesét, Izraelt, hogy ők állnak az országban zajló zavargások mögött. Az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, az Egyesült Királyság és Kanada egyaránt emberi jogi szankciókat vezetett be Teherán ellen, amely ezekre saját szankciókkal válaszolt, írja az Al Jazeera.

Az EU most hétfőn újabb szankciók véglegesítésére készül, és Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője újságíróknak elmondta, hogy egy újabb szankciócsomagot dolgoznak ki a tüntetők elnyomásáért felelős személyek ellen. Németország és Izland a múlt héten 42 ország nevében kérelmet nyújtott be, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa rendkívüli ülést tartson az iráni tüntetések miatt, ami Teheránt arra késztette, hogy elítélje azt, és küldöttséget küldjön New Yorkba.

Eközben Emmanuel Macron francia elnök hétfőn ismét forradalomnak nevezte az Iránban zajló tüntetéseket, napokkal azután, hogy találkozott több női aktivistával, amit az iráni külügyminisztérium „szégyenletesnek” ítélt.

„Valami példátlan dolog történik – mondta Macron egy interjúban. – A forradalmárok unokái forradalmat hajtanak végre.”

Irán az Észak-Irakban székelő kurd csoportokat is vádolta a zavargások szításáért, és az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) hétfőn rakétákkal és drónokkal támadta a kurd csoportok által használt állásokat és épületeket. Az elitalakulat egyik parancsnoka vasárnap azt mondta, hogy szeptember óta e csoportok több mint 100 forradalomellenes tagját tartóztatták le, és lőfegyvereket és lőszereket koboztak el tőlük.

Kiemelt kép:Több ember tüntet az iráni nők jogainak tiszteletben tartását követelve a Plaza del Callaónál 2022. október 1-jén Madridban, Spanyolországban (Fotó: Gustavo Valiente/Europa Press via Getty Images)