Kezdjük a legelején! Sokszor elmondtuk már, de most is idekívánkozik: semmi baj az idősödéssel. Sőt: szép, szebb kort megérni olyasvalami, ami nem is mindenkinek adatik meg. Viszont ha a szívünkre tesszük a kezünket, azt is hozzá kell tennünk, hogy a legtöbbünknek jól esnek a fiatalos külsőnkre kapott bókok, és anyagi lehetőségeinkhez, az erre rendelkezésre álló időhöz képest igyekszünk a legtöbbet megtenni azért, hogy a minél tovább egészségesek, fittek és igen, fiatalosak is maradjunk.
Mutasd a fogadat, megmondom, ki vagy
Vagy legalábbis azt, hány éves… Azt már régóta tudjuk, hogy kezünkön, dekoltázsunk vagy nyakunk bőrén, hajunk állagán és színén viszonylag hamar megmutatkoznak az öregedés jelei, de van még egy fontos része a testünknek, ami azonnal elárulja korunkat, sőt ha nem figyelünk oda a karbantartására, jelentősen idősebbnek is mutathat bennünket éveink számánál. Mosolyunkról, egészen pontosan fogainkról van szó: állapotuk ugyanis rengetget elmond arról, milyen életmódot folytatunk, mennyi idősek vagyunk, és menyire törődünk a szájhigiénével.
Ahogy egy egészséges, ápolt, fehér (de nem vakító, erről később még lesz szó) fogsor fiatalnak mutat, egy sárgás, itt-ott egyenetlen, pláne hiányos fogazat éveket, sőt évtizedeket pakolhat a viselőjére.
Összegyűjtöttük, hányféle módon árulkodik életkorunkról a fogunk és hozzávettük azt is, mit tehetünk, hogy a kedvezőtlen tendenciákat megállítsuk vagy visszafordítsuk.
Fogkopás
Lehangoló biológiai tény: ahogy öregszünk, fogaink az általános elhasználódás miatt egyre kopottabbá válhatnak. Ha a tükörbe nézel – és ha elmúltál már mondjuk negyven, esetleg ötven – közelről észreveheted, hogy fogaid felszíne, és különösen az élük már nem olyan egyenletes, mint korábban volt, előfordulhat, hogy szinte csipkézettnek látszik. A jelenség teljesen normális: hosszú évtizedek használata alatt gyakorlatilag elkerülhetetlen az ilyen állagromlás, ami viszont nagyon árulkodó éveink számával kapcsolatban. Ha teljesen megakadályozni nem is lehet ezt a folyamatot, sokat tehetünk ellene, ha rendszeresen és alaposan mosunk fogat, ha tartózkodunk az erősen savas (például citromos, vagy szénsavas) folyadékoktól, alkoholtól, és ha megszabadulunk a szép fogsor egyik legádázabb ellenségéről, a fogcsikorgatásról, azaz a fogak erőteljes egymáshoz szorításáról/dörzsöléséről.
Ugyan, ki csinál ilyet, kérdezheted. Mivel jellemzően éjszaka, alvás közbeni történésről van szó, a legtöbben nem is tudják, hogy csikorgatják fogaikat,
pedig a felnőttek mintegy 15 százaléka rendszeres csikorgató,
a stressz, az alkoholfogyasztás és a koffeinbevitel pedig erősen súlyosbíthatja is ezt a fogak erőteljes kopásával, állkapocsfájdalommal járó automatizmust. Ha partnered visszajelzéséből vagy más forrásból, esetleg fogorvosod intése alapján megbizonyosodtál róla, hogy csikorgatsz, érmes lehet körülnézned a gyógyászati segédeszközök piacán: a bruxizmusnak nevezett jelenség ellen ugyanis már például speciális sínt is lehet kapni, ami megakadályozza a roncsolást. Ilyen, vagy ehhez hasonló eszközökről és a csikorgatás hatásainak csökkentéséről érdeklődj a fogorvosodnál!
Emellett pedig érdemes lehet életmódodat is átgondolni, mert a rendszerese és tartós stressz, a sokszor annak oldására bevetett alkohol, de még a kávé vagy a dohányzás is fokozhatja a fogcsikorgatás tüneteit.
Elszíneződés
Életkorunk előrehaladtával egyre sötétebbek lesznek a fogaink, ötven éves kor környékére pedig már azoknak is sárgásabb lesz a fogsoruk, amik fiatalabb éveiket millió dolláros mosollyal élték le. Ennek több oka is van. Először is az étkezésünkből és ivásunkból származó színanyagok lassan felhalmozódnak a fogakon, ráadásul ezek az idősebb kor előrehaladtával egyre jobban be is ivódnak annak felszínébe, kicsit hasonlóan ahhoz, ahogy kedvenc teásbögrénk is elszíneződik. Nem tesz jót a vörösbor, a tea és a kávé sem, melyek szintén makacs elszíneződést okoznak és ha tetszik, ha nem jócskán öregítenek is.
Az elszíneződés oka lehet továbbá a külső fogfelszín, azaz – a zománc – elvékonyodása, amely általában fehérebb, de aminek kopása megmutatja az alatta lévő fogágyat, amely már sárgásabb árnyalatú.
Az elszíneződő fogak ellen több módon is tehetünk, a legtöbbet életmódszokásaink megváltoztatásával: kevesebb, vagy semmi kávé, tea, vörösbor és cigaretta… Ha nem tudsz lemondani ezekről a szokásokról (még ha egyről-kettőről általános egészségi állapotod miatt is fontos lenne) csökkentheted a színanyagok lerakódását, ha ezen cikkek élvezete után tiszta vízzel öblögetsz. Segít, ha jó minőségű, zománcerősítő fogkrémet használsz (kérdezd ki a fogorvosod) és ha van rá lehetőséged, beszerzel egy elektromos fogkefét is. Figyelni kell emellett a zománc eróziójára is és étkezés vagy ivás után legalább egy órát várni a fogmosással – azt, hogy a savas italok nem tesznek jót, már a fogkopásos résznél is kifejtettük, ha savas étel után állsz neki erősen dörzsölni, halmozod az okozott károkat.
Ha elszíneződtek a fogaid, érdemes fontolóra venned a fogfehérítést, és színtől függetlenül rendszeresíts fogkőeltávolítást is. Nemcsak, mert ahhoz sok rendelőben jár némi polírozás is, de azért is, mert mint később kiderül majd, a fogkő elleni védekezéssel kivédhetsz más öregítő fogkatasztrófákat is. Érdemes azonban mértékletesnek lenni a fehérítéssel. Bár a sárgás fogazat is ránk rak pár évet, kevés dolog öregít jobban, mint a kontrasztosan, oda nem illően ragyogó fogsor!
Visszahúzódó íny
A fogíny szövetei idővel maguktól is visszahúzódnak, sorvadnak kicsit, de gyakran a saját szájhigiénénk okozza a legnagyobb kárt. A túlbuzgó fogmosás (vagy súrolás!) károsíthatja az ínyt, különösen a fogak és az íny találkozásának érzékeny területén – az ínyszegélyen. Honnan tudhatjuk, nem mossuk-e túl erősen a fogainkat? A túl erős fogmosás egyik legmegbízhatóbb jele, hogy az ember fogkeféje elkezd őrült tudóshoz hasonlítani: az erőteljes nyomás és dörzsölés ugyanis magát az eszközt is erodálja, így pedig elképzelhető, mit tesz a nagyon sérülékeny ínnyel. Mivel az íny visszahúzódása részben élettani jelenség, ami inkább az idősebb korosztályra jellemző, azonnal utal a korodra, ezért
érdemes nem fokozni ezt a hatást és lágyabb kefére és óvatosabb mozdulatokra váltani.
A visszahúzódó ínyvonalakat egyes esetekben ínybetegség is okozhatja. Ez az állapot a fentebb már említett (és tényleg igazi mumus!) fogkő lerakódásával kezdődik. A fogkő tulajdonképpen lepedék és a nyálunkban található ásványi anyagok pokoli keveréke, mely a fogakra tapad, különösen olyan helyeken, ahol azok nehezebben tisztíthatók, például nehezen elérhető helyeken, fogak között. A fogkő irritálja, nyomja a fogínyt, így szintén felelős lehet az íny visszahúzódásáért.
50 felett is lehet szép, egészséges, fiatalos a fogsorunk! (Fotó: Getty Images)
Hiányzó fogak
Még mindig az a fránya fogkő… Néhány évtizeddel ezelőtt még jellemzően a fogszuvasodásról beszéltek a fogkrémreklámok, mára azonban köztudott, hogy az egészséges fogazatnak legalább ennyire esküdt ellensége a fogkő. A fentebb leírt hatás mellett ugyanis részben ez felelős a fogvesztésért is. A tartósan fennmaradó fogkő egy idő után már nemcsak a fog íny feletti részét lepi el, de az íny alatt is lerakódik, meglazítva a fogakat, amik egy idő után ki is hullhatnak.
Azt, hogy egy-egy látható helyen hiányzó fog mennyire öregít, talán nem kell bemutatunk.
Jó viszont tudni azt is, hogy a nem látható helyen lévő hiány is komoly gondot okoz, mert a többi, így támaszték híján maradt fogra is hatással van. Megmaradó fogaink elmozdulhatnak, és később könnyebben is meglazulhatnak, fokozva a problémákat. A fogkő lerakódása ellen speciális fogkrémekkel, szájvíz, fogselyem, fogkőtisztító kefe és elektromos fogkefe használatával védekezhetünk, de érdemes lehet vizaminokkal is erősíteni az ínyt annak érdekében, hogy hosszan egészséges és szép lehessen a mosolyunk. Ahogy Cervantes fogalmazott: Az ember minden foga értékesebb, mint egy gyémánt.
Elszíneződött vagy régi tömések
A fogászati betegek gyakran tévesen azt gondolják, hogy a töméseik örökké tartanak, de sajnos ez nem igaz.: előbb-utóbb minden tömést ki kell cserélni, pláne azokat, amiket 40-50 évvel ezelőtt, a mainál jóval korszerűtlenebb anyagokból építettek be. Az öreg tömések – főleg azok, amik mosolygáskor látszanak – kifejezetten öregíthetik a mosolyunkat, emellett peremeik (ahol a tömés a foghoz csatlakozik) el is válhatnak, ami pedig magához vonzhatja a különböző baktériumokat, lepedékeket és törmeléket, amelyek már megint egy kiterjedtebb problémát okozhatnak. Nemcsak fiatalos külsőnk, de egész szájüregünk egészsége okán nagyon fontos, hogy rendszeresen ellenőriztessük töméseinket.
Muszáj kezelni
Fogunk állapota azonnal árulkodik életkorunkról még akkor is, ha ügyelünk a szájhigiénére. Ha viszont elhanyagoljuk, előbb-utóbb olyan fogsor virít majd vissza a tükörből, ami még bennünket is elgondolkodtat: magunkat, vagy édesanyánkat látjuk-e a tükörben. A foggal tehát érdemes foglalkozni, ráadásul egészségünk szempontjából kötelesség is. A cikk nem tér ki minden lényeges foghigiénés kérdésre, de egy a fogápolásról szóló cikkben meg kell említeni a szájüregi rákokat is, melyek kivédéséhez az életmódszokások optimailzásása mellett a fogorvosi rendelő rendszeres látogatása is hozzátehet, hiszen állapotfelméréskor, kezeléskor orvosunk figyelme erre is kiterjed. És nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a kezeletlen rossz fogak, gyulladások nemcsak a szájüregben, de akár az egész testben is kedvezőtlen gyulladásos folyamatokat indíthatnak el.
Szóval akár szépségünk, fiatalosságunk, akár egészségünk miatt: rendszeresen, napi kétszer mossunk fogat, használjunk kiegészítő szájhigiénés termékeket és legalább hathavonta keressük fel a fogorvosunkat állapotfelmérés, fogkőleszedés céljából.
Egészségesnek lenni szexi és fiatalos is!
Kiemelt kép: Getty Images
