2022. szeptember 8-án, szerettei körében elhunyt II. Erzsébet. A brit királynő halálával egy korszak is lezárult, Erzsébettel tulajdonképpen maga a huszadik század búcsúzik – mondják sokan. Halála nemcsak Nagy-Britanniában, de világszerte is gyászra és számvetésre készteti az embereket: talán nekünk is érdemes most megállni és végiggondolni, milyen tanulságokkal szolgálhat számunkra ez a lenyűgözően gazdag élet.

Erzsébet uralkodása során – mely alatt a világ számos vezetőjével, hazájában pedig 15 miniszterelnökkel dolgozott együtt – nemcsak a vezetésről tanult sokat, de az emberi kapcsolatokkal, értékekkel kapcsolatban is különlegesen fontos perspektíva lett az övé: hetven, a trónon töltött éve alatt az állandóságot képviselte egy őrült tempóban változó világban. Éppen ezért messze nem csak a britek számára tanulságos egy-egy találóan megfogalmazott mondata. Megszólalásaiban – különösen pedig karácsonyi, az évet értékelő beszédeiben – szelíd bölcsességgel, de mindig a kor elevenébe tapintva fogalmazott meg egyetemes érvényű gondolatokat, melyek központjában a szolidaritás és az egymás iránti felelősségvállalás állt. 

15 gondolatot idézünk tőle

1, „Érdemes észben tartanunk, hogy legtöbbször nem az öles léptek, hanem az apró lépések azok, amik a leghosszabb ideig tartó változást hozzák el el” – fogalmazott 2019-es karácsonyi beszédében, ahol arról is beszélt, hogy bár gyerekkorában még csak nem is álmodott róla, hogy az emberek valaha is eljutnak az űrbe, 2019-ben már 50 éves évfordulóját ünnepeltük annak, hogy az Apolló-11 legénysége a Holdra szállt.

2, „Modern világunk elképesztően sok energiánkat és figyelmünket rabolja el, de időről időre emlékeztetni kell magunkat, hogy a mások iránti felelősségünk nagyobb, mint valaha” – mondta hallgatóinak 2002 végén.

3, „Amikor az élet keménynek tűnik, a bátrak nem megadásra, vagy félelemre rendezkednek be, hanem csak még elszántabban küzdenek egy jobb jövőért” – bátorított a 2008-as világválság nehézségei közepette. 

Erzsébet a Buckingham Palotában, 2008-as karácsonyi beszédének felvétele után. John Stillwell/WPA Pool/Getty Images

4,  „Meglehet, hogy túl sokat foglalkozunk azzal, ami rossz és túl keveset azzal, ami jó. A borúlátás viszont önmagát gerjeszti és még mélyebb letargiába taszít” – jelentette ki 1974-ben, mely világszerte egy az utóbbiakhoz hasonlóan nehéz év volt árvizekkel, aszállyal, éhínséggel és háborús konfliktusokkal. 

5, „Kétségek és aggodalmak idején az emberek mindennapi életükben, otthonukban és munkájukban tanúsított magatartása kiemelkedő jelentőségű” – hangzott el ugyanebben a karácsonyi beszédben. 

6, „Bár emberként a nagyszerű és kedves dolgokat tudunk véghez vinni, a történelem arra tanít bennünket, hogy néha meg kell védenünk magunkat saját meggondolatlanságunktól és kapzsiságunktól.”

Így fogalmazott 2011-es beszédében, amiben a megbocsátás elementáris erejéről is beszélt.   

7, „Az évek során mindig azok az emberek tűntek számomra a legboldogabbnak, a legelégedettebbnek és legteljesebbnek, akik a legnyitottabb és legönzetlenebb életet élték”  – mondta el ebben a beszédében, amiben az egymás iránti szolidaritásra biztatta a hallgatóságot.

Kapcsolódó

Nem készült királynőnek, mégis erre született: II. Erzsébet csodás élete

Hartinger Emese

8, „Egyetlen korosztály sem rendelkezik a bölcsesség monopóliumával, úgy gondolom, hogy a fiatalok sokszor bölcsebbek lehetnek nálunk. És minél idősebb leszek, annál inkább tudatosul bennem, hogy a fiataloknak milyen nehézségekkel kell szembenézniük, amikor megtanulnak a modern világban élni” – emelte ki 1998-as beszédében, melyben édesanyjával való kapcsolatát is felelevenítette és kiemelte, hogy a generációk közti kommunikáció és a tudás átadásának útja az öröm és a szeretet.

9, „A nők voltak azok, akik szelídséget és törődést leheltek az emberiség zord történetébe” –mondta 1966-ban, megszólalásában humanitárius segítségnyújtásról, az anyákról és a nők egészségügyben, oktatásban vállalt szerepéről is beszélt. 

10, „Bármit is hozzon elénk az élet, annál jobbak lesznek egyéni válaszaink, minél inkább együtt dolgozunk és megosztjuk a terheket”– 2011-ben Írországban beszélt a közösség és a szolidaritás világokat megmozgatni képes erejéről. 

11, „Még akkor is, amikor az élet a legmonotonabbnak tűnik, tetteink mindig valódi értéket és jelentőséget jelentenek embertársaink számára” – fogalmazott 1954-es beszédében, ahol a tudomány lenyűgözően gyors fejlődéséről is beszélt.

Erzsébet a Balmoral kastélyban egyik corgijával, 1952-ben. Getty Images/Bettmann

12, „A bánat az ár, amit a szeretetért fizetünk” – mondta a 2001 szeptember 11-i merényletek kapcsán. 

13, „Mindig is könnyebb volt gyűlölni és pusztítani. Építeni és táplálni sokkal nehezebb” – emelte ki 1957-ben, az első, már a televízióban közvetített beszéde során. 

14, „Nem ismerem a siker egyetlen receptjét, de az évek során megfigyeltem, hogy vezetőnek lenni univerzálisan arról szól, hogy hogyan lehet az embereket arra ösztönözni, hogy erőfeszítéseiket, tehetségüket, meglátásaikat, lelkesedésüket és inspirációjukat egyesítsék, és együtt dolgozzanak” – mondta 2010-be, az ENSZ-ben. 

15, „És amikor eljön a béke, ne feledjétek, hogy nekünk, a ma gyermekeinek kell majd jobbá és boldogabbá tennünk a holnap világát” – emlékeztetett 1940-ben felvett háborús beszédében, első nyilvános beszédében,  még Erzsébet hercegnőként.

Kiemelt kép: Chris Jackson/Getty Images