A szervezet közleménye szerint több mint egy milliárd 12 és 35 év közötti embert fenyeget a hallásvesztés veszélye a hangos zenének és egyéb szabadidős hangoknak való tartós és túlzott kitettség miatt. Ez pedig pusztító következményekkel járhat fizikai és mentális egészségükre, oktatásukra és foglalkoztatási kilátásaikra nézve is.
„Tinédzserek és fiatalok milliói vannak kitéve a halláskárosodás veszélyének a személyi audioeszközök (hangfalak, fülhallgatók) nem biztonságos használata, illetve az éjszakai klubokban, bárokban, koncerteken és sportrendezvényeken jellemző káros zajszintjének való kitettség miatt” – mondta Dr. Bente Mikkelsen, a WHO nem fertőző betegségekkel foglalkozó osztályának igazgatója. Hozzátette:
„A kockázatot fokozza, hogy a legtöbb audioeszköz, helyszín és rendezvény nem nyújt biztonságos hallgatási lehetőséget, így hozzájárul a halláskárosodás kockázatához. Az új WHO-szabvány célja, hogy jobban megvédje a fiatalokat a szabadidős tevékenységeik során.”
Az új szabványt a WHO Make Listening Safe (Tegyük biztonságosabbá a hallgatást) kezdeményezése keretében dolgozták ki, amelynek célja, hogy javítsák a hallgatási gyakorlatokat, különösen a fiatalok körében. A WHO a legújabb bizonyítékokra támaszkodott, és folyamatosan konzultált az érdekelt felek széles körével (ipari szereplők, fogyasztók és a civil társadalom szakértői).
Az új szabványok
A helyszíneken és rendezvényeken történő biztonságos hallgatásra vonatkozó globális szabvány hat ajánlást emel ki, amelyek végrehajtásával biztosítható lesz, hogy a helyszínek és rendezvények korlátozzák a halláskárosodás kockázatát a látogatók számára, miközben megőrzik a kiváló minőségű hangzást és az élvezetes hallgatási élményt. Eddig az volt jellemző, hogy egy élő koncerten nagyjából 110-120 decibel között mozgott a hangerő, közvetlenül a hangszórók előtt pedig a 140-et is elérhette.
Az egyik ajánlás az, hogy a zajszint legyen 100 decibelben maximalizálható, amelyet folyamatosan figyelnie kell az arra kijelölt személyzetnek a megfelelően kalibrált berendezéssel.
(A 100 decibel egyébként egyáltalán nem halk, sőt, ez nagyjából egy légkalapács hangja, egy átlagos ember hallásának fájdalomküszöbe kb. 130 decibelnél van. 80 decibeltől pedig törvény írja elő a fülvédő használatát zajos munkahelyeken.)
A hangerő maximális 100 decibelen tartása mellett azt javasolják, hogy a a helyszínek akusztikáját és hangrendszerét optimalizálni kell az élvezetes hangminőség és a biztonságos zenehallgatás érdekében, a közönség számára pedig elérhetővé kell tenni a személyi hallásvédelmet, beleértve a védőfelszerelés használati utasítását is. Sőt, szerintük csendes zónákhoz való hozzáférést kell biztosítani, ahol az emberek pihentethetik a fülüket (és így csökkenthetik a halláskárosodás kockázatát). Az ajánlásban is benne van, hogy mindehhez megfelelő módon kell kiképezni a személyzetet is.
Fül-és fejhallgatóink több problémát okoznak, mint gondolnánk. (Fotó: Getty Images)
A hangos hangok okozta halláskárosodás maradandó, de megelőzhető
A hangos hangoknak való kitettség átmeneti halláscsökkenést vagy fülzúgást okoz, a hosszan tartó vagy ismétlődő expozíció azonban maradandó halláskárosodáshoz vezethet, ami visszafordíthatatlan halláscsökkenést eredményezhet. Hogyan védhetjük a hallásunkat?
- Csökkentjük a hangerőt az audioeszközeinken;
- jól illeszkedő, lehetőség szerint zajszűrő fülhallgatót/fejhallgatót használunk;
- zajos helyeken füldugót viselünk;
- rendszeres hallásvizsgálaton veszünk részt.
A WHO továbbá arra ösztönzi a kormányokat, hogy dolgozzanak ki a biztonságos hallásvédelemre vonatkozó jogszabályokat, és hívják fel a figyelmet a halláskárosodás kockázataira. A magánszektornak a WHO biztonságos hallgatásra vonatkozó ajánlásait kellene beépítenie termékeibe, helyszíneibe és rendezvényeibe. A viselkedésváltoztatás ösztönzése érdekében a civil társadalmi szervezetek, a szülők, a tanárok és az orvosok pedig a biztonságos hallgatási szokások gyakorlására nevelhetik a a fiatalokat.
Forrás: WHO, kiemelt kép: Getty Images
