Kicsit szomorkás a hangulatod máma? Részben érthető, és majdnem van is tudományos, vagy legalábbis annak tűnő magyarázata. De valójában nincs. Január harmadik hétfője 2005-ben kapta meg az év legdepresszívebb napja címet, bár szerencsére ez a meglehetősen lelombozó jeles nap nem épült be úgy a köztudatba, mint a derűsebb világnapok.

Emlékszem, egyszer egy ködös nyálkás januári reggeli séta alkalmával a kutyám, akin egy szedett-vedett melegítő ruhácska is volt, telibe pisilt egy magányosan heverő, kidobott karácsonyfát, amelyen már egyetlen tűlevél sem árválkodott. Ahogy néhány méterről félkómában néztem ezt a jelenetet, hirtelen belém hasított, hogy ha egyetlen hangulattal kéne jellemeznem a januárt, ez lenne az. Véleményem szerint nagy-nagy nyitottság, derű és életigenlés szükséges ahhoz, hogy valaki őszintén élvezze az év első hónapját. És azt hiszem, ez nemcsak az én véleményem. Beütöttem a Google keresőjébe, hogy „január a legrosszabb…”, és nem győzte dobálni a találatokat. Csak az első néhányból az derült ki, hogy a január a legrosszabb hónap a YouTubereknek, a depressziónak, a munkahelyeknek, és persze a Covidnak is. Olyan találatot is kiadott, amely azzal kecsegtetett, hogy pontokba szedi, miért a január a legrosszabb hónap. Azt inkább meg sem nyitottam, hiszen van tippem magamtól is.
A Redbooth nevű szoftverszolgáltató készített egy kutatást, amely szerint a január az év legkevésbé produktív hónapja. Az év első hónapjában éves teendőink mindössze 7.2 százalékát végezzük el, holott ha azt szeretnénk, hogy kijöjjön a matek, akkor ennek a számnak 8.33-nak kéne lennie. Egyébként a február is csak épp hogy jobb a maga 7.6 százalékával.

A bomba, ami mosógép akart lenni

És hogy miért pont ma merengünk el azon, hogy miért olyan lehangoló a január? Mert ma, azaz január harmadik hétfőjén van Blue Monday, amit – hogy a hamarosan említendő nagyszerű Vonnegut fordításból merítsünk inspirációt – nevezhetünk itthon bús hétfőnek is. Az amerikai irodalomban a Blue Monday-nak évszázados hagyománya van. Az 1830-as évek műveiben több helyen is találkozhatunk a kifejezéssel, ám akkor még némileg más jelentése volt: a hétfői másnaposságot nevezték így, amellyel a munkások szembenéztek, miután az egész hétvégét ivással töltötték.

A Blue Monday legismertebb irodalmi vonatkozása azonban kétség kívül Kurt Vonnegut Bajnokok reggelije című művéhez köthető, amely 1973-ban jelent meg, és az Isten veled, bús hétfő alcímet viseli.

(Getty Images)

 A „Goodbye Blue Monday” szlogent egyébként 1934-ben kezdte el használni egy vállalat, a The Robo-Magic Corporation, miután azt tűzte ki célul, hogy piacra dobja a világ első, teljes mértékben automata mosógépét. Akkoriban szinte minden háztartásban a hétfő volt a mosás napja, ami mosógép nélkül meglehetősen sok tortúrával járt. Ezért kecsegtette a házasszonyokat a szlogen azzal, hogy mostantól búcsút mondhatnak ezeknek a szörnyű hétfőknek. A küldetés sajnos nem sikerült, az automata mosógép nem működött jól, nem lehetett piacra dobni. Volt benne azonban egy sikeres kis részlet, nevezetesen a mosógép vezérlőchipje, amely kiválóan működött a bombakészítés során, ezért a hadsereg használatba vette, és bomba-kibiztosításhoz kezdte használni. A Robo-Magic cég ezért teljes arculatváltáson ment keresztül, és záros határidőn belül átállt a bombagyártásra, a szlogent azonban megtartotta. Aki ismeri Vonnegut egészen egyedi stílusát, az biztosan nem lepődik meg, hogy az író imádta az efféle fordulatokat, a történelemnek ezeket a nüansznyi kis epizódjait, és szerette is őket történeteihez felhasználni. Ezért írja rá ezt a szlogent a Bajnokok reggelije főhőse, Dwayne Hoover egy 220 kilós bombára, melyet a második világháborúban Hamburgra készült ledobni a légierő.

Mit mond a pszichológus?

A Blue Monday és az év legdepresszívebb napja 2005-ben került szoros összefüggésbe, amikor Cliff Arnall, a Cardiff University pszichológusa kiadott egy sajtóközleményt, amelyben január harmadik hétfőjét jelölte meg az év legborúsabb napjának. Mindezt egyébként azért tette, mert egy utazási iroda felkérte, hogy rakja össze a januári melankólia magyarázatául szolgáló tudományos formulát. Arnall számításba vette a karácsony utáni lelkiállapotot, amely sokakban évről évre kettős érzést kelt, a kedvezőtlen időjárást, a nyár messzeségét, ám kiadott közleményével – utólagos magyarázata szerint – egyáltalán nem az volt a célja, hogy rossz hírét keltse ennek a napnak, sokkal inkább az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy januárban fokozottan kell figyelnünk azokra, akik amúgy is hajlamosak a depresszióra. Arnall annyira a szívére vette, hogy közleményét rossz előjellel kezdték használni, hogy még kampányolt is a Twitteren a Blue Monday koncepciója ellen.

Bizonyos tekintetben azonban a Blue Monday menthetetlen lett, és a kereskedelemben hivatkozási ponttá vált, miközben mentális problémákkal küzdő emberek ezreinek tette még nehezebbé ezt az elátkozott napot.

Dr. Philip Clarke, a University of Derby pszichológus professzora a bbc.com cikkében így nyilatkozik: „Akkor kezdtem el komolyabban szót emelni a Blue Monday ellen, amikor láttam, hogy egyre több vállalat használja indokként, hogy különböző termékeket könnyebb legyen eladni – mondja. – Pontosan értem az okait, hogy az emberek miért érzik magukat rosszul januárban. A karácsony épp csak elmúlt, a legtöbben végre több időt tölthettek a családjukkal, túl sok volt a jóból. Aztán hirtelen itt a január, az ünnep elmúlik, és marad a sötét és a hideg. Fontos észben tartani, hogy a Blue Monday nem egy tudományos kifejezés, sőt, arra sincs tudományos bizonyíték, hogy a január rontana az emberek mentális állapotán, bár tény, hogy a tapasztalatok alapvetően ezt mutatják. Van azonban a Blue Monday-nek egy nagyon jótékony hozadéka, miszerint alkalmat ad a depresszióról és a szorongásról szóló nehéz beszélgetésekre” – mondja a pszichológus, aki szerint egyáltalán nem kell tétlenül tűrnünk, hogy maga alá gyűrjön bennünket a januári lelkiállapot.
Tanácsai között szerepel először is a testmozgás. „Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a mozgás mennyire fantasztikus vegyületeket szabadít fel a szervezetünkben. Itt van mindjárt az endorfin.” Clarke szerint nem az a lényeg, hogy halálra gyötörjük magunkat az edzőteremben, hanem hogy növeljük fizikai aktivitásunkat. (Ahogy korábban megírtuk, már napi 15 perc séta csodákra képes, azt is leírtuk, pontosan milyen csodákra – a szerk.) Ugyancsak jó időszak január közepe arra, hogy felmérjük, hogyan állunk újévi elhatározásainkkal. „Nagyon sokan 2-3 hét után feladják újévi fogadalmaikat. Ha te is ezek közé tartozol, itt az idő, hogy megvizsgáld, vajon ennek mi az oka, és tanulj az esetből. Ez reményt és lehetőséget ad, hogy tovább tudjuk folytatni, amit elhatároztunk, és ne adjuk fel az első zökkenőnél.” A pszichológus szerint ez az időszak nagyon jó alkalom az önkénteskedésre is. Ilyenkor általában az anyagi helyzetünk sincs a csúcson, lelkesedésünket és energiánkat azonban felhasználhatjuk arra, hogy valódi tettekkel álljunk egy számunkra fontos ügy mellé.

A január jó oldala

Mielőtt azt hinnénk, hogy a január csak arra jó, hogy valahogy túléljük, fontos megemlíteni, hogy szakértők szerint

az év első hónapja a legideálisabb időszak az álláskeresésre, ugyanis a nagy cégek ilyenkor a friss éves költségvetéssel a tarsolyukban állnak neki új pozíciók megnyitásának.

És bár ilyenkor a verseny is nagyobb, mert sokakat az év első heteiben foglalkoztatja legjobban a munkahelyváltás, de a helyek száma még így is kedvezőbb, mint később az év folyamán.
Akárhogy is, a január valóban nagyon ellentmondásos hónap. Benne van az új kezdet, de benne van a ki nem pihent év végi fáradtság is. És bár tényleg ma van bús hétfő, semmiképp se erőltessünk magunkra bármiféle kötelező rossz hangulatot. Hiszen ahogy a világ egyik legoptimistább mondása tartja: január, február, itt a nyár!

Kiemelt kép: Getty Images