Balányi Klára írása a Nők Lapja Egészség 2021/8-9. számából.

A gyulladás széles körű elnevezése annak a hadiállapotnak, amikor immunrendszerünk harci készültségbe állítja szervezetünket egy-egy helyi betolakodó leküzdésére, sérülés helyreállítására, olykor pedig akkor is, ha nincs ellenség a láthatáron. A hadszíntér testünk bármely szerve lehet, tünetek és laboreredmények árulkodnak a csata állásáról. A folyamatok megértéséhez orvosok segítségét kértük.

Már gyerekkori emlékeink között is szerepel a torokgyulladás, egy egyszerű nátha szövődményeként fellépő középfül- vagy arcüreggyulladás. Az életkor előrehaladtával aztán egyre több olyan egészségügyi eseményt tudhatunk magunk mögött, aminek a hátterében gyulladásos folyamatok zajlanak. Egyértelmű, ha a betegség nevében szerepel a gyulladás szó, mint például a tüdőgyulladás vagy epehólyag-gyulladás. Az viszont a legtöbb „kezdő beteget” meglepetésként éri, amikor az orvos gyulladásra utaló paramétereket keres a laboreredmények között, ha a háta, a bütyke fáj, vagy pikkelysömörre szeretne krémet felíratni.

„Minél fontosabb szervet érint a gyulladásos reakció, annál nagyobb megterhelést és akár életveszélyt is jelenthet a szervezet egészére nézve.”

Jó is meg rossz is

„Immunrendszerünk reakciókészsége a kórokozókkal való első találkozások révén fejlődik ki – mondja dr. Soós Krisztina háziorvos –, a védekező mechanizmusunk így »megtanulja « a szervezet számára veszélyes mikroorganizmusok felismerését és leküzdését. Ez történik kisgyerekkorban, a közösségbe kerülés időszakában gyakori fertőzések során. Amikor jól működik immunrendszerünk, gyulladásos folyamattal védekezik a szervezetbe kerülő kórokozókkal szemben, elpusztítja azokat, és így megóvja a szervezet egészének működését. Közben a védekező mechanizmus több alrendszer működését is beindítja, a gyulladásos folyamatban érintetté válik az alvadási rendszer, a vérképzés, a sejtpusztítás és -eltakarí tás, gyulladáscsökkentő anyagok és ellenanyagok kezdenek termelődni. Előfordul, hogy az immunválasz, a gyulladásos reakció nemcsak a kórokozó, hanem a szervezet számára is veszélyessé válik. A túlzott reakció során felborul az egyes alrendszerek egyensúlya, ilyenkor már nem (csak) az eredeti kórokozó, hanem maga a gyulladásos állapot jelent veszélyt. Így van ez akkor is, amikor egyáltalán nincs jelen kórokozó, az immunrendszer mégis riadót fúj, és a szervezet saját fehérjéjét támadja meg. Ez áll az autoimmun betegségek hátterében, egyértelmű, hogy ilyenkor nemcsak célszerűtlen és felesleges, hanem önpusztító a gyulladás” – mondja a háziorvos.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Próbáld ki most kedvezményesen!