Hiába érint egyre többeket, még mindig nem vesszük komolyan az UV-sugárzás veszélyeit.

Évek óta vissza-visszatérő témája a világsajtónak a most 45 éves amerikai nő, Lisa Pace története, akinek a fiatalkori fokozott szoláriumhasználat miatt folyamatosan jelenik meg egy újabb melanóma a testén. A cikkek mindig ugyanarról szólnak: ő rettenetesen bánja már a szoláriumozást, illetve sajnálja, hogy akkoriban még senki nem beszélt ennek veszélyeiről, az évek múlásával a történet egyetlen változója az, hogy hányszor műtötték: jelenleg 96-nál tart. Pace a középiskolában kapott rá a szoláriumozásra (egyik barátnője otthonában is volt egy ilyen gép, oda járt át először hetente kétszer, háromszor, majd egy idő már minden nap szoláriumozott), és a húszas éveinek elején járt, amikor először diagnosztizáltak nála melanómát. Volt olyan időszak, hogy minden három hónapban újabb rosszindulatú elválozást metszettek ki belőle, és a nő szinte tökélyre fejlesztette az öndiagnózist is (nem ajánjuk senkinek!) 10-ből 8-szor eltalálta, hogy korai melanóma van-e rajta. Mivel az orvosok szerint nincsen semmilyen genetikai elváltozása, egyértelmű, hogy a szoláriumozás a probléma okozója.

A probléma az UV-A

Hogy megértsük, miért is olyan problémás egyáltalán a szoláriumozás és a napozás témaköre, tudni kell, hogy a nap sugárzásának kb. 10 százaléka tartozik az UV-tartományba (ultraibolya, ultraviola, ibolyán túli). Ez egy elektromágneses sugárzás, aminek hullámhossza 100 és 400 nm között van. A legkisebb hullámhosszúságú, látható fény színe ibolya (viola), ezzel a színnel végződik az is, amit a szivárványból láthatunk.

Az ibolyán túli tehát azt jelenti, hogy az emberi szemmel már nem látható fény, energia.

Az UVB-sugárzás hullámhossza 280-315 nm, ez az, ami barnít, illetve ettől égünk le.

Ez nincs, vagy csak alig van a szoláriumban, és amit sokan nem tudnak, hogy

nem az UV-B a bajok fő okozója, hanem a 315-400 nm hullámhosszú UVA-sugárzás, amely a bőr öregedésért, illetve többféle bőrrák kialakulásáért is felel.

A szoláriumok csövei pedig javarészt UVA-t sugároznak. A bőrünket védő, normál barnulásért felelős anyag, a melanin úgy alakul át az UVA-sugárzás hatására, hogy közben károsító anyagcseretermékek jönnek létre, amelyek rákot okozó folyamatokat indítanak el. Ráadásul  ezek a sejtek DNS-ét károsító folyamatok az UVA-sugárzás megszűnése után is folytatódnak – ez nem is olyan régi felfedezés, csak hat éve jöttek rá a Yale kutatói.

Kép: Semmelweis Egyetem

A szervezet ugyan javítja a hibákat, de ez a kapacitása korlátozott, minél több a hiba, annál nagyobb eséllyel maradnak javítatlan részek, és alakulhatnak ki „hibák”, azaz elváltozások. Emiatt aztán az „előbarnulás” sem véd a későbbi leégéstől és károsodástól, és mivel a szoláriumok a természetesnél is erősebb UV-sugárzást adnak le, sokszorosára növelik a melanóma kialakulásának esélyét. Az American Academy of Dermatology – vagyis az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia, a világ egyik legnagyobb bőrgyógyász szervezete – egy új kutatás alapján azt állítja, hogy a szolárium használata 35 éves korra 59 százalékkal (fokozott használat esetén természetesen még magasabb százalékban) növeli a melanóma esélyét, és már egyetlen szoláriumlátogatás is emeli a melanóma kialakulásának valószínűségét. A Semmelweis Egyetem egyik kiadványa még ennél is magasabb százalékról beszél. (A Melanóma-kisokosban az áll, hogy azoknak, akik 30 éves koruk előtt elkezdenek szoláriumba járni, 75 százalékkal nő meg az esélyük, hogy életük során melanómájuk alakuljon ki.) Van egyébként egy harmadik UV-sugárzás is, az UVC, ez a gyilkos, 100–280 nanométer hullámhosszú sugárzás, amit szerencsére a Föld atmoszférája kiszűr, csak az űrhajósoknak, pilótáknak okozhat gondot. Ez erősen rákkeltő, illetve germicid (sterilizáló) hatású.

Magyarországon is egyre gyakoribb a melanóma előfordulása

Hiába beszélünk egyre többet a napozás és szoláriumozás veszélyeiről, hiába ömlik ránk mindenhonnan, hogy komolyan kell venni az UV-ártalmat, nem csökken a melanómás betegek száma. Sőt! Egy június 3-án tartott sajtótájékoztatón az derült ki, hogy az újonnan diagnosztizált melanómás esetek száma évi háromezerre tehető Magyarországon. A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján 140 melanomás beteg bevonásával elvégzett kutatásról beszámolva Baltás Eszter, az intézmény egyetemi docense elmondta: a kutatás egyik fontos felismerése, hogy

még azok sem járnak bőrgyógyászati szűrésre és nem ismerik a bőrrák kockázatait, akik magukat egészségtudatosnak gondolják, és az egyéb, életkor szerint ajánlott megelőző szűrővizsgálatokon megjelennek.

Hozzátette: a melanomás betegek több mint kétharmada úgy gondolja, hogy a betegséget megelőző egy évben odafigyelt az egészségére, de valójában csupán 15 százalékuk érdeklődött a bőrrák felismerésének lehetőségeiről, és a páciensek csupán 13 százaléka hitte a diagnózis előtt, hogy másokhoz képest több az esélye a bőrrákra, 38 százalékuk pedig a diagnózis felállítása előtt nem is tudott arról, hogy a melanoma egy rosszindulatú bőrdaganat.

Alapesetben évente, hormonálisan megváltozott állapotokban (terhesség, szoptatás, hormonkezelés) fél évente érdemes dermatoszkópos bőrvizsgálatra járni. (Fotó: Getty Images)

Kitért arra is, hogy a kutatás adatai alapján a melanómával diagnosztizált nők 71, illetve 77 százaléka járt mellrák- és méhnyakrákszűrésen, a páciensek 94 százaléka pedig rendszeresen ellenőrzi a vérnyomását, többségük a koleszterinszintjével is tisztában van. Ehhez képest

háromból egy beteg sohasem ellenőrzi a bőrét, és csak a betegek fele ellenőriz egynél több testtájat is. A melanóma felismerését elősegítő képeket pedig mindössze 4 százalékuk látott korábban. 

A melanómát leggyakrabban (54 százalék) a beteg saját maga észleli, az esetek 25 százalékában orvos vette észre az elváltozást, és 21 százalékban partner vagy családtag. Baltás Eszter szerint a melanóma korai felismeréséhez elengedhetetlen, hogy előzetesen képekről és informatív leírásokból is megismerjék az emberek a gyanúra okot adó elváltozásokat.

Mi is a melanóma?

A melanóma vagy melanoma malignum a bőr pigmenttermelő sejtjeiből (melanocita) kiinduló rosszindulatú daganat. Kialakulhat már meglévő anyajegyből, különösen akkor, ha az állandó károsító ingernek van kitéve (erős UV-sugárzás, mechanikai ártalom), de megjelenhet anyajegymentes bőrfelületen is.

A rendszeres önvizsgálatnak akkor van értelme, ha tudjuk, hogy mit kell észrevennünk, és mi az, amivel azonnal orvoshoz kell fordulni – húzta alá, hozzátéve: a kutatásban részt vevő páciensek kétharmada korábban végzett valamiféle önvizsgálatot, így joggal feltételezhető, hogy ezek az ismereteik jó részt hiányoztak. Lengyel Zsuzsanna egyetemi adjunktus, a pécsi Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika klinikaigazgató-helyettese szerint ugyancsak a betegséggel kapcsolatos információhiányt jelzi, hogy a szegedi kutatás eredményei szerint háromból egy beteg még a melanóma diagnózisát követően sem érezte úgy, hogy súlyos betegségről lenne szó, 44 százalékuk pedig egyáltalán nem számított az ebből adódó veszélyes következményekre.

Felhívta a figyelmet, hogy nemcsak napozáskor, de egyéb szabadidős tevékenység esetén is fontos a bőr védelme fényvédő készítményekkel.

A kutatásban közreműködő bőrgyógyász-onkológus szakemberek szerint a korai felismerésben meghatározó a gyanúra okot adó bőrelváltozások megismerése, a személyes kockázatok korai tudatosítása, a rendszeres és precíz önvizsgálat, illetve az odafigyelő családtagok, akik segíthetnek a betegség azonosításában.

A Semmelweis Egyetem Melanóma kisokosa

Az egyetem kiadványa szerint jelentősen csökkenthető a melanóma kialakulásának rizikója a fiatalon megkezdett fényvédelemmel és a szoláriumhasználat kerülésével. A kisokosban, amelyben arról is olvashatsz, hogy hogyan tudod felismerni a melanómát, milyen jelekre kell figyelni anyajegyek esetén összeszedték a „napozás” aranyszabályait:

  • Semmiképpen se szoláriumozz!
  • 11-15 óra között kerüld a közvetlen napsugárzást!
  • Ha napon tartózkodsz, viselj a lábad és karodat takaró könnyű öltözéket, széles karimájú kalapot és az UV-sugárzást elnyelő napszemüveget!
  • Tartózkodj árnyékban!
  • Fontos a fényvédő krémek használata a ruhával nem fedett testrészeken.
  • Széles spektrumú készítmény használata ajánlott, amely véd az UVA- és UVB-sugárzások ellen is.
  • Kültéri – sport, munka vagy szabadidős – tevékenység esetén mindenképp legalább 30-as fényvédő faktorú (SPF) krémet használj.
  • Érdemes vízálló krémet használni.
  • A teljes test bekenéséhez 6-9 teáskanálnyi krém szükséges (1 teáskanálnyi az arc és nyakra, 2 a törzsre, 1-1 a karokra és 2-2 a lábakra)

  • A fényvédő krémet 15-30 perccel a napra menés előtt kell felkenni, és kétóránként meg kell ismételni a felvitelét.
  • Vízbe menetel után a vízálló készítményeket is ismételten fel kell kenni.
  • Különösen kell figyelni a gyermekek bőrének fényvédelmére.

Kiemelt kép: Getty Images, forrás: MTI, Semmelweis Egyetem, American Academy of Dermatology