Mi az az SPF? A drága naptej a jó, vagy beérhetjük olcsóbbal is? Bőrgyógyász, esztétikai terapeuta és természetgyógyász segítségével vesszük végig, hogy hogyan védekezhetünk hatékonyan a nap kártékony sugarai ellen.

Hosszú évek óta halljuk, hogy mennyire fontos a napvédelem, de mintha sokan most sem vennék komolyan. Ez egyrészt a túl sok információ miatt lehet, hiszen csak úgy röpködnek az SPF-ek, fizikai és kémiai fényvédők előnyös vagy éppen káros tulajdonságairól szóló információk, vélemények, ráadásul mintha évente változna, hogy éppen melyiket tartja jobbnak a tudomány. Nem csoda, hogy még a témában járatosak is elbizonytalanodnak olykor, hogy mégis mi a legjobb módszer. Egy valami biztos: kenni kell, méghozzá nem is keveset! Két éve egy felmérés rámutatott, hogy az a mód, ahogy az emberek többsége felviszi magára a fényvédőt, az a csomagoláson feltüntetett védelmi hatásnak csupán 40%-ára elég. Szóval vannak hiányosságok, nem is kevés, ha arról van szó, kellően védjük-e magunkat a nap káros sugárzásával szemben. Mielőtt még felmerülne benned a kérdés, nyugodj meg, a napi D-vitamin szintéziseddel minden rendben lesz, hiszen napsütéses időszakban az már két kézfej nagyságú bőrfelület napi tízperces napoztatásával elérhető – efelől bőrgyógyász szakértőnk, dr. Gyöngyösi Nóra nyugtatott meg. Ami viszont nagyon fontos, különösen az idei tavasz után, amit főként lakásainkban elbújva vészeltünk át, hogy fokozatosan szoktasd magad újra a napsütéshez! Elvégre most még könnyebben leéghet a bőröd, a leégés pedig minden alkalommal növeli a bőrdaganatok kockázatát.

Gyerekek és napvédelem

A mai felnőttek gyerekkorukban nagyon sokszor szenvedtek el napégést, viszont ettől meg kell védenünk a mai gyerekeket. A bőr ugyan sokáig ellenáll, de nem felejt, így nagyon fontos az ő érzékeny bőrüket fokozottan védeni. Ahogy a bőrgyógyász is elmondta, számukra főleg a fizikai napvédők ajánlottak. Fontos, hogy kialakítsuk a gyerekekben a helyes, tudatos napozási szokásokat, és a fényvédők használatát már korán építsük bele a rutinjukba. 

Mivel én nehezen viselem a nyári meleget, a napsütéssel szembeni ellenszenvem viszonylag korán kialakult, gyerekkoromban én voltam otthon Naptej-kapitány: ha hajlandó voltam is strandra menni vagy napon tartózkodni, az egész családtól megköveteltem, hogy rendesen kenje magát. Akkor még nem tudhattam, hogy mennyire hálás leszek a harmincas éveimben ezért a mániámért. Hogy miért? Mert – és akkor fogjuk meg a hiúság felől a kérdést: az UV-, különösen az UVA-sugárzás (helló szolárium!) egy 2013-as kutatás szerint nagyban befolyásolja a klinikai bőröregedést, az UV-sugaraknak való kitettség az arcon megjelenő bőröregedés jeleinek 80%-áért (!!!) felelős. És mivel sápadt orcámat azóta 50 faktorral kenem, hogy ez a faktorszám megjelent a piacon, egy sor olyan jelenségtől megkíméltem a bőröm, ami a harmincas éveimben már jelentkezett volna, ha nem teszem. Arról nem is beszélve, hogy kevésbé izgulok az éves anyajegyszűrésen, mintha nem így tettem volna.

A napfény öregít

A napsugárzás elleni védelem a bőrápolás és minden egyéb anti-aging törekvésünk alfája – tehát mindegy, milyen drága és hatékony krémeket kensz magadra, ha a nap ellen nem véded a bőröd, hiába minden. „Kimutatták, hogy napkárosodott, irritálódott bőr kollagéntartalma akar 59%al is csökkenhet. UV-sugárzás hatására aktiválódnak a kollagénbontó enzimek, az MMP-k (a mátrix metalloproteinázok), ami pedig a kollagén kötegek szervezetlenségét, szilánkosodását és szétszóródását okozza – ezek pedig mind rendkívül jellemző tünetei a fénykárosodott emberi bőrnek” – mondja Szűcs Ágnes esztétikai terapeuta. Márpedig a kollagén nagyon fontos a bőr feszességének megőrzésében, hiszen ez biztosítja annak elaszticitását. Tény: a napsugárzás súlyos elváltozásokat idézhet elő legnagyobb szervünkben (vagyis a bőrünkben), és akkor haladjunk is túl a ráncokon és a pigmentfoltokon, hiszen a rákos megbetegedés néhány fokkal aggasztóbb, mintha az ember orcája pulykatojás jelleget öltene. Na de mégis mit kenjünk, hogyan és hova kenjük, és melyik napvédő krém fajtát alkalmazzuk a gyerekeknél? Minden kérdést sorra veszünk!

Még egyszer: az UVA-sugárzás veszélyes

A bőrünket védő normál barnulásért felelős anyag, a melanin az UVA-sugárzás hatására úgy alakul át, hogy károsító anyagcseretermékek jönnek létre, amelyek rákot okozó folyamatokat indíthatnak el. „Az emberek általában megfoghatatlannak tartják a napkárosodást. Mintha azt gondolnák, hogy a bőr az más, az kívül van, nem fog problémát okozni – mondja dr. Gyöngyösi Nóra bőrgyógyász. – Az anyajegyeikre például sokan figyelnek, megnézik otthon, lefotózzák. Ha nem látnak rajtuk változást, azt gondolják, minden rendben van. De az anyajegyek belső szerkezetét nem lehet szabad szemmel látni, még fotón sem felnagyítva. Erre csak a speciális vizsgáló eszköz, a dermatoszkóp alkalmas.

A bőr felszínén lévő, akár tized milliméternyi elváltozás már a bőr mélyére is be tud jutni és ott áttétet tud okozni. Tehát simán bele lehet halni egy olyan anyajegybe, ami amúgy ártalmatlannak tűnik, de valójában már egy melanóma.

Egy fiatal embert egy-két éven belül el lehet veszíteni emiatt, az én praxisomban is volt ilyen szomorú eset. Persze nemcsak a napsugárzás miatt alakulhat ki tumor, lehet genetikai háttere is. De tudatos fényvédőhasználattal és tudatos napon tartózkodással – hogy például nem 10 és 16 óra között napozunk – legalább azokat a rizikófaktorokat kivehetjük, amiket mi magunk minimalizálni tudunk.” Csomó ismeretlen még így is lesz az egyenletben, de ha figyelünk, csökkenthetjük a rák esélyét. Nemcsak a melanómáét: számtalan egyéb bőrtumor lehetséges még, például a basalioma vagy a spinalioma, amik még gyakrabban jelentkeznek és egyértelmű összefüggésben vannak a napsugárzással.

A szakember azt javasolja, hogy évente járjunk el olyan bőrgyógyászhoz, aki dermatoszkópos anyajegyszűrést is végez, hiszen ezzel korai stádiumban kiszűrhetők az olyan elváltozások, amit mi magunk nem vennénk észre.

„Egy korán kiszűrt melanóma nagyon könnyen gyógyítható, ha viszont várunk vele, növekedik, egyre mélyebbre megy, kifekélyesedhet, sőt akár el is tűnhet idő közben, miután már áttétet adott, és akkor már baj van. Ha volt a családban rosszindulatú bőrdaganat, félévente kell szűrésre járni a biztonság érdekében.”

Fiatalok és terhes nők extra veszélyben

„A fiatal populációban nagyon magas a melanóma előfordulása, sokan későn kerülnek hozzánk, amikor már nem tudunk mit tenni. Minden egyes napégéssel ártunk a bőrünknek, keletkeznek benne hibák, hiszen az UV-sugárzás bőrártalom. Környezeti ártalom. Ezeket a hibákat javítja a bőrünk, de minél több hiba keletkezik, annál nagyobb eséllyel csúszhat probléma a rendszerbe, alakulhat ki daganat. Sokan nem tudják, de hormonálisan megváltozott állapotokban (terhesség, szoptatás, hormonkezelés során) sokkal gyakrabban jelentkezik melanóma – ilyen állapotokban fél évente javasolt szűrni. Ez egy viszonylag új felfedezés, de egyértelmű az összefüggés. Az anyukák számára, onnantól kezdve, hogy tudomást szereznek a terhességükről, már csak a magzat és a baba számít, nem figyelnek a saját egészségükre. Pedig gyakran látjuk fiatal anyukákon is, hogy kialakul valami rossz dolog.”

Mádai Vivien története

A bőrben található, fekete-barna festékanyagot (pigmentet) termelő sejteket melanocitáknak nevezzük. A melanóma ezeknek a sejteknek a rosszindulatú daganatát jelenti. Mádai Vivien története tökéletes példája annak, hogy a fiatal korosztály is érintett. A TV2 Mokka műsorvezetőjét egészséges, ragyogó fiatal nőként látjuk a képernyőn, akiről nehéz elképzelni, hogy ilyen komoly betegséggel kellett megküzdenie. Pedig 2019 tavaszán Instagram-posztban tudatta követőivel, hogy a melanóma az életére tört. Hogy idejében kiderült a betegség és áttétek nélkül, egyetlen műtéttel kijött belőle, annak semmi köze nem volt a szerencséhez.  „Én a prevenció híve vagyok, egészségesen táplálkozom, mindent elkövetek annak érdekében, hogy jól legyek a testemben. Szűrésekre is mindig járok, így az anyajegyszűrés sem maradhatott ki a sorból – meséli. -–Egy anyajegy szűrésen jelezte a bőrgyógyász, hogy szerinte valami nem stimmel egyik anyajegyemmel, ezért elküldött egy másik szakemberhez is. Le kellett vetetni  az anyajegyet – de még akkor sem gondoltam, hogy ebből gond lehet. És akkor kiderült, hogy ez bizony melanóma, Clark 2-es szintű, ami azt jelenti, hogy még nem adott áttétet.

Szerencsére, vagyis annak köszönhetően, hogy szűrésre járok, időben észlelték, megelőztük a bajt. Persze nem kívánom senkinek, amit akkor éreztem.

Havonta, majd három havonta vizsgálatokra kellett járnom, egyéb teendőm nem volt vele. Azóta viszont mindig hangsúlyozom a szűrővizsgálatok fontosságát, akkor sokan el is mentek a közvetlen közelemben is a szűrésre. Tudatosítani kell, hogy egy alattomos betegség, sokáig lappang, aztán hirtelen csap le – ezt csak rendszeres szűrővizsgálatokkal tudjuk kordában tartani. Ha akkor nem megyek el szűrésre és nem vesszük észre, nem biztos, hogy ilyen vidáman beszélgetünk most. Az a szörnyű, hogy mégis még mindig kevesen veszik komolyan. A méhnyakrákra, petefészekrákra jobban felhívják a figyelmet, a melanómáról nem beszélünk annyit. Ráadásul a kismamák fokozottan ki vannak téve ennek a betegségnek.” Vivien régen nem foglalkozott  a napvédelemmel, nincsen is illúziója azzal kapcsolatban, hogy miért alakult ki nála ez a ráktípus. „Teljesen eszetlenül viselkedtem, mindent elkövettem, hogy ez kialakuljon. Krém nélkül napoztam dél és három között, szoláriumba is jártam. Azóta gyökeresen megváltozott az ezzel kapcsolatos rutinom. A napról nem tudok lemondani, imádom, hát balatoni lány vagyok, nekem az élet része a napsütés, a víz közelsége, a természet. De már figyelek arra, hogy ne mértéktelenül csináljam. És a kisfiamat is tudatos napélvezetre nevelem, a férjemet is folyamatosan figyelmeztetem, hogy kenje magát fényvédővel, ha a szabadban vagyunk, megpróbálok figyelni a környezetemre.”

Köszönjük a képet Mádai Viviennek

Mi ez az SPF, mennyit kell kenni és meddig véd?

Az SPF (Sun Protection Factor, vagyis napvédő faktor, német megfelelője LFS) azt jelzi, hányszor hosszabb ideig maradhatsz napon, mielőtt napégést szenvednél vagy elindulna a károsodási folyamat. „Ha valakinél mondjuk 10 perc napon töltött idő alatt jelentkezik eritéma, vagyis kivörösödés, egy 20-as faktorszámú (SPF-ű) krém ezt a 10 perces időtartamot húszszorosára nyújtja. Tehát az az ember 200 perc alatt fog a fényvédő mellett ugyanúgy megégni – tisztázza az örökké felmerülő kérdést dr. Gyöngyösi, aki egyébként a témában írta PhD dolgozatát is. – Az a kis eritéma az UVB-sugárzától jelentkezik az emberi bőrben, tehát a leégést az UVB okozza. De ott van az UVA-sugárzás, amit nem veszünk észre, nem okoz rögtön észrevehető problémát, ám ez a sugárzás felelős a photoaging nevű folyamatért is. Azaz azért, hogy ha valakit sokszor normálisan ér a nap, akkor ráncocskák, egyenetlenségek, pigmentfoltok jelentkeznek a bőrén.”

Home office-ban is használjak fényvédőt?

Első hallomásra túlzásnak tűnhet, de egyre többet olvasni arról, hogy a számítógépek által kibocsátott kék fény is okozhat hiperpigmentációt, illetve mivel az UVA-sugarak az ablakon is áthatolnak, így otthon sincs biztonságban a bőrünk. Nehéz kimutatni, hogy mi és mennyire okozhat hiperpigmentációt, de a kutatások alapján azt mondanám, hogy igen, mindig tegyünk fel fényvédőt. Mindegy, hogy tél vagy nyár van, hogy kimegyünk-e a szabadba vagy otthon vagyunk. Elsősorban az arcbőrt, az érzékeny szemkörnyéki területet védjük, de aki ott is érzékeny, az a dekoltázsát is kenje be – tanácsolja dr. Gyöngyösi Nóra bőrgyógyász.

Emellett a bőrünket védő normál barnulásért felelős anyag, a melanin az UVA hatására úgy alakul át, hogy közben károsító anyagcseretermékek jönnek létre, ezek a károsító folyamatok pedig az UVA-sugárzás megszűnése után is folytatódnak. Az UVB-sugárzás káros hatásai a napozás után, vagyis árnyékban leállnak és beindul a szervezet regenerációs folyamata, viszont az UVA hatására árnyékban vagy akár sötétben is órákig képződnek a DNS károsító anyagcsere termékek. A Skinsmart remek összefoglalójából kiderül, hogy az SPF felirat önmagában még nem garancia arra, hogy adott naptej az UVA-sugárzás ellen is véd: ez ellen a cink-oxid (zinc oxid), a titánium-dioxid (titanium dioxid), az avobenzone (esetleg butyl methoxydibenzoylmethane), illetve az ecamsule (Mexoryl SX) és Tinosorb vegyületek adják a védelmet „Nagyon fontos tehát, hogy a fényvédőn, amit választunk, fel legyen tüntetve, hogy UVA- és UVB-sugárzás ellen is véd – mondja a bőrgyógyász. – Ha ezzel megvagyunk, akkor azt szoktam javasolni, hogy 30-as faktorszám alá ne menjünk, sőt inkább az 50-es faktort válasszuk. Hiszen az ember úgysem keni fel tökéletesen azt a fényvédőt, ráadásul sportolás, napozás közben leizzadja vagy éppen strandolás során lemossa magáról – így az az 50 faktor sem 50 faktor valójában.” És hogy mennyi az annyi? Erre a PHI Cosmetics alapítója, Rácz Marianna fitoterapeuta, természetgyógyász válaszol: „A terméken megjelölt napvédő faktor (SPF) védelmi szintjének elérése érdekében

a fényvédő termékeket 2 mg/cm2 mennyiségben szükséges alkalmazni, amely egy átlagos felnőtt test esetében 6 teáskanálnyi napvédő terméknek (kb. 36 gramm) felel meg.

Kisebb mennyiségű fényvédő termék alkalmazása esetén a védelem csökken. A megadott mennyiség felének használata esetén a védelem akár kétszer-háromszor is kevesebb lehet.” A kozmetikai szakember még egy fontos dologra hívta fel a figyelmet: „Érdemes még odafigyelni arra, hogy ne legyenek a fényvédő ásványi anyagok nano méretűek. Egy termékben a nanoanyag formájában jelen lévő összetevőt egyértelműen jelölni kell a címkézés összetevők (Ingredients) listáján. A nanoanyag összetevő nevét a nano szó követi zárójelben. például zinc oxide [NANO].

Kémiai vagy fizikai fényvédők? Drága vagy olcsó?

Dr. Gyöngyösi Nóra

Hogy fizikai és kémiai fényvédők, illetve ezek keverékei léteznek, arról már bizonyára hallottál. De melyiket érdemes kenni, és legfőképpen, melyik véd jobban? „A kizárólag fizikai fényvédő azt jelenti, hogy speciális részecskéket tartalmaz, amik visszaverik a napsugárzást, így az nem képes bejutni a bőrbe. Ez egy fehéres réteggel járhat, ezért inkább a gyerekeknek javasolhatjuk ezt. Manapság a jó minőségű, kellemes viselést nyújtó fényvédők már kémiai és fizikai összetevőket is tartalmaznak, ugyanis igazán magas faktorszámot csak a kettő kombinációjával lehet elérni” – ezt már dr. Gyöngyösi Nóra mondja, aki praxisa során gyakran találkozik azzal, hogy a fényvédők használatát meghatározza, hogy mennyire észrevehetetlenek a bőrön, ezért többnyire a kevert típusú napvédőket ajánlja. Rácz Marianna fitoterapeuta a fizikai fényvédelem mellett tette le a voksát márkájával. Hogy miért? „Azért, mert ezekben nincsenek vitatott vegyi anyagok, régóta alkalmazzák már őket, minden oldalról körüljárták és elismerték fényvédő hatásukat. Ezek az ásványi anyagok pajzsként védik a bőrt kívülről, anélkül, hogy a káros sugarakat beengednék. Nem szívódnak be a bőrbe, nem okozhatnak sejtszinten károsodást, míg a kémiai vegyi anyagok közt vannak vitatottak, amelyekről nem tudják megmondani 100%-os bizonyossággal, hogy hosszú távon milyen hatásai lehetnek az egészségünkre. Ugyanúgy szűrik az UVA- és UVB-sugárzást, mint a kémiai vagy a keverék fényvédők.”

A hidratálóm, alapozóm SPF-es, elég ez?

Sok krém, sőt alapozó és BB krém is rendelkezik SPF-fel, így sokan arra gondolnak, bőven elég a védelem, amit ezek adnak. De vajon tényleg? Bőrgyógyász szakértőnk válasza sajnos azt igazolta, hogy nem. Ezek a termékek önmagukban hamis biztonságérzetet nyújthatnak. Ha csak ezekre támaszkodsz, az őszi időszakban szomorúan konstatálhatod új pigmentfoltjaidat vagy a megszaporodott ráncokat. Például ha az alapozóddal szeretnéd elérni a csomagolásán feltüntetett SPF védelmet, akkor abból az alapozóból kb. hétszer annyit kellene felvinned, mint ami az egyébként elégséges és egyenletes fedéshez szükséges. Hétszer annyi alapozó pedig már nem is maszk-, hanem inkább bohóc hatást eredményezne.

„Az biztos, hogy bármelyikkel is szimpatizálj, ebben a műfajban nem a külső határozza meg a belsőt, gyakran még csak nem is az ár” – figyelmeztet Szűcs Ágnes esztétikai terapeuta. A Stiftung Warentest, a legnagyobb független, német fogyasztói szervezet és alapítvány különböző áruk és szolgáltatások összehasonlítását végzi: minden évben kijönnek a naptej tesztjükkel is, és évről évre bebizonyosodik, hogy néha a legolcsóbbak között vannak a legjobbak – egyébként idén is ez történt. Azt mondhatjuk, hogy mindhárom, itthon is megtalálható drogérialánc saját márkás termékei évek óta a lista élén végeznek, ahogyan a német élelmiszerláncok naptejei is.

Arra azonban felhívják a kutatók a figyelmet, hogy bármit is állítson a csomagolás, gyakorlatilag az összes típust újra kell kenni úszás után azonnal, illetve ha nem fürdünk, akkor három óránként.

„Fényvédőknél egyébként 15-20 000 forintig is el lehet menni – vázolja fel lehetőségeinket dr. Gyöngyösi. – De ebben a kategóriában általában már extra dolgokat is tartalmaznak a krémek, például anti-aging összetevőket, hialuronsavat, vitaminokat, esetleg ránctalanító hatóanyagokat. Nagyon számít a drágább naptejeknél, hogy mit tudnak a fényvédelmen kívül. Sokszor emiatt szereti az egyik krémet valaki, és nem szereti a másikat.
Tehát ha speciális igényeid is vannak, például nem szereted a zsíros érzetet vagy sminkelni is szeretnél a fényvédőre, akkor meredeken emelkedhet az áhított darab ára. Sokan akár évekig használnak egy-egy tubust, mondván, jó lesz az még. A bőrgyógyász szerint ha például hűtőszekrényben tartjuk a naptejet, egy picit ugyan csalhatunk, de akkor se tartsuk meg sokkal tovább, mint egy év. És akkor mondd utánunk még egyszer: nem spórolok a fényvédelmen!

Segítség, pigmentfoltos lettem!

Szűcs Ágnes esztétikai terapeuta azt mondja, hogy ez nem veszett ügy, halványíthatók a foltok: „Amennyiben elkezdett foltosodni a bőr, úgy ősztől tavaszig otthon is lehet pigmenthalványító hatóanyagokat használni a mindennapi rutin során. Emellett pedig léteznek különböző píling, vagyis savas hámlasztó kezelések: felszíni, középmély és mély píling közül is választhatunk szakember segítségével. Lézer kezelésekkel fókuszáltan kezelhetjük a pigmentációt, egyenletesebbé tehető velük a bőrtónus. A megoldási javaslat nagyban függ az életmódtól, hogy mely kezelési mód a leginkább beilleszthető a páciens életvitelébe.” Az otthon használható savakkal inkább ne egyedül kísérletezz, lehetőleg mindig kérd ki szakember tanácsát arról, hogy bőrtípusodnak melyik otthoni kezelésmód a legjobb.

Melyiket válasszam?

Mindig szerepeljen tehát a csomagoláson, hogy UVA és UVB ellen is védelmet nyújt a fényvédő, ha pedig fizikai fényvédőt választasz, az ne tartalmazzon nano részecskéket – illetve figyelj rá, hogy ezek fokozottabban szárítják a bőrt, ezért a hidratálást vedd a szokásosnál is komolyabban! És fogadd meg a szakemberek tanácsát: minimum SPF 30-ast, de inkább 50-est válassz. Tudatosan, bőrödet és egészségedet óvva is barnulhatsz. Legyen olyan magától értetődő a napvédelem, mint (koronavírus idején) a kézmosás!

Galéria | 5 kép

Minden, amit a napvédelemről tudni kell

Minden, amit a napvédelemről tudni kell

Fotó megosztása:

(Illusztráció: Borzas Kata)