Vannak, akik jobban a szívükre veszik a világ minden fájdalmát, és elviselhetetlennek érzik a hírekben látható szenvedéseket. Környezetük emiatt gyakran puhánynak, gyengének titulálja őket. De vajon csak nevelés és akarat kérdése, hogy valaki kevésbé legyen érzékeny?

A Nők Lapja Egészség 2021/4. számában utánajártunk a hiperszenzitivitással kapcsolatos kérdéseknek.

„Mindent a lelkedre veszel”, „Túl érzelmes vagy!” – ezek azok a mondatok, amiket a szuperérzékeny emberek a leggyakrabban hallanak. A külső szemlélő számára ugyanis az ő érzelmeik gyakran kontrollálhatatlannak tűnnek. Erre a „túlzott izgalomra” mint személyiségvonásra Kazimierz Dąbrowski lengyel pszichológus figyelt fel először 1962-ben, amikor nyolcvan különlegesen tehetséges fiatalt vizsgált meg. Harmincnak az IQ-ja volt feltűnően magas, ötven pedig művészeti tehetséggel bírt a tánc, a képzőművészet vagy a színészet területén. Mindegyikőjükre jellemző volt, hogy bizonyos élmények szinte beszippantották őket. Színházi előadásokon gyakrabban sírtak, többet nevettek, mint az átlag, de nemcsak érzelmileg, intellektuálisan is fogékonyabbak voltak a színdarabok, zeneművek vagy akár az olvasott könyvek által közvetített üzenetekre, és másoknál mélyebb összefüggéseket is megláttak.

Nehéz megérteni

Dąbrowskinak meggyőződése volt, hogy a nagyobb érzékenység teszi lehetővé, hogy ezek az emberek kimagasló eredményeket érjenek el – de azt is megfigyelte, hogy ennek a különleges képességnek bizony árnyoldala is van. Az általa vizsgált csoportban az átlagosnál jóval nagyobb arányú volt az akkoriban csak „neurológiai abnormalitásnak” nevezett jelenségek, így a depresszió, a szorongás és a pánikbetegség előfordulása. Vizsgálatából végül azt a következtetést vonta le, hogy ha egy gyerek erős fogékonyságot mutat az iskolában a művészetekre, vagy az átlagosnál és elvárhatónál több együttérzést tanúsít kortársai iránt, akkor érdemes extra figyelmet szentelni neki, mert ez a ma már szuperérzékenységnek nevezett tulajdonság a tehetség egyik legkorábbi és legkönnyebben észrevehető jele. A tehetség jó hívószó, ami mindenkinek tetszik – az érzékenység azonban már nem ennyire pozitív jelző. Ha beütjük a Google keresőjébe a szót, fájós fog, síró ember, kipirosodott száraz bőr lesz az első találatok között. Maguk az érintettek is hajlamosak az extrém módon jelentkező érzelmeiket fogyatékosságként megélni, hiszen valóban kellemetlen lehet, hogy az átlagosnál könnyebben elsírják magukat, felnőttként is félnek a sötétben, vagy képtelenek végignézni egy horrorfilmet. A bennük lévő felfokozott képzelettel ugyanis végletes és néha nagyon is gyorsan változó érzelmek járnak együtt. Mindezt pedig a környezet nehezen tudja tolerálni. Ha egy óvodás gyerek a világ értelméről filozofál, vagy a halál aggasztja, ha elsírja magát egy mesén, vagy lecsukott szemmel, őszintén élvezi a komolyzenét, akkor gyakran előfordul, hogy a kortársak kicsúfolják, kiközösítik.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Ízelítő a cikk tartalmából
Milyen előnyei és hátrányai vannak a hiperszenzitivitásnak?
Hogyan ismerhetjük fel a szuperérzékeny embereket?
Tippek a kiegyensúlyozottsághoz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .